7. tétel

A pulmonológiai osztályra ápoló tanulók érkeznek gyakorlatra. Vezetője megkéri Önt, hogy

magyarázza el nekik a légzés megfigyelésének jelentőségét és szempontjait.

Magyarázza el számukra a felnőtt és gyermek megfigyelésének specialitásait!

Magyarázatában az alábbi szempontokra térjen ki:

·a légzés élettani szerepe

·a légzés szabályozása

·a fiziológiás légzésszám életkoronként

·a légzés megfigyelésének szempontjai

·a légzésszám normál-, tolerábilis, illetve intolerábilis értékei

·a nehézlégzés típusai, jellemzése

·kóros légzésformák és jellemzőik

·kóros légzési hangok és jellemzőik

·a köhögés és köpet megfigyelésének szabályai

·a légzés megfigyelésének eszközös módjai

·a dokumentálás szabályai

A légzés élettani szerepe:

A sejteknek energia nyeréshez oxigénre van szükségük. A légzés az oxigén és széndioxid kicserélődése

a vér és légköri levegő illetve a vér és a szövetek között.

Külsőlégzés:

tüdő alveolusaiban megy végbe. A léghólyagok falában futó erekből kilép a széndioxid az alveoláris

térbe, és az oxigén, mivel a belélegzett levegőben nagyobb nyomású bedifundál az erekbe.

Belsőlégzés:

azaz a szövetek és a vér közötti gázcsere is hasonlóan a gázok nyomáskülönbsége folytán

jön létre.

Nök légzése főleg melkasi típusú

Férfiak légzése hasi típusú

Leggyakoribb azomban a kevert mellkasi-hasi légzés.

A légzés szabályozása

A be és kilégzés szabályos váltakozását a nyúltvelőben lévő légzőközpont szabályozza.

A légvételek kiváltásának kémiai ingere a vérben felhalmozódó széndioxid, amely a

légzőközpontot ingerli. Ugyancsak hatással van a légzőközpontra a vérnyomás változása a

periféria felől befutó ingerületek (hideg, fájdalom stb.) izgalmi állapotok (ijedség, izgalom, stb.)

amelyek a légzést jelentősen befolyásolják.

A fiziológiás légzésszám élet koronként

A légzésszám függ: a kortól

az idegrendszer állapotától

az izgalomtól

az izommunkától

az étkezéstől

a légnyomástól

a levegő páratartalmától

Az egészséges felnőtt ember percenként 12-16-ot lélegzik

újszülött 35-55/perc

csecsemő 35-40/perc

gyermek 20-26/perc

A légzés megfigyelésének szempontjai

·a légzés számát

·a légzés ritmusát

·a légzés hangját

·a légzés hangszínét

A légzésszám normál, tolerábilis, illetve intolerábilis értékei

A normál légzésszám 12-16/perc

Szaporodik a légzésszám:

testhőfok emelkedéskor, a légző felület csökkenésekor, tüdőgyulladásban, nagy mennyiségű

mellhártyaizzadmányban, bizonyos anyagcsere betegségek esetén, 38-40 °C láz a légzésszámot

4-6-tal emeli.

csökken a légzésszám:

a légzőköszpont átmeneti vagy tartós működészavara esetén,altatószer és morphin-mérgezésben,

valamint agyikeringési zavarban.

A légzés ritmusa.

normális körülmények között a ki és belégzés szabályosan követik egymást, a légvételek mélysége

és időtartalma egyforma. A légzőfelület nagyfokú csökkenésekor a légzés felületessé vállik a beteg

liheg. Egyes betegségekben a légvételek nagyon mélyek, a beteg szinte sóhajt.

A nehézlégzés típusai, jellemzése

Leggyakrabban a légzőrendszer, valamint a szív és érrendszer károsodása miatt kialakuló légzési

nehézség (légszomj érzése).A nehézlégzés sok légzőszervi betegség velejárója.Felléphet azonban

más okból is, pl: anaemia, keringési elégtelenség, autointoxikáció, vagy tengerszint feletti magasság

eseteiben.

A dyspnoés beteg erőlködve, légzési segédizmok (rekeszizmok, bordaközi izmok, mély

nyakizmok, a nagy és kis mellizmok, vállöv izmai) igénybevételével lélegzik.

Nehézlégzéskor a kilégzés vagy a belégzés nehezített. Leggyakoribb a vegyes nehézlégzés. A beteg a

beszédben megáll, felületesen, szaporán lélegzik. Fokozott légszomj jele az orszárnyi légzés. Az

oxigén hiányos állapot jele: ágyszélén ül és az asztalra borul. Fekvési mód: félig ülő helyzet.

Nehézlégzés formái:

· Munka dysponoe

idült keringési vagy légzőrendszeri betegeknél fizikai terheléskor jelenkezik.

·Nyugalmi dyspnoe

keringési romláskor, vagy légzőfelület csökkenésekor, nyugalmi állapotban is nehézlégzése van a

betegnek. A beteg ülő vagy féligülő helyzetet foglal el.

·Ortopnoe

A beteg csak ülő helyzetben képes az oxigén szükségletét kielégiteni.

·Paroxysmalis nocturnalis (éjszakai nehézlégzés)

éjszaka rohamokban jelenkező nehézlégzés.

Bal szívfél elégtelensébe szenvedő betegeknél.

·Asthma cardiale

Nagyobb rohamokban a beteg 1-2 órát ücsörög az ágy szélén, esetleg ablakot nyit az oxigén

pótlásához.

·Öedema pulmonum (tüdővizenyő)

A beteg köhög, bőséges köpetet ürit, heveny bal szívfél elégtelenség, életveszélyes álapot fontos a

roham felismerése.

·Asthma bronchiale

Rohamokban jelenkező nehézlégzés hosszan megnyúlt sípóló légzéssel.

·Ideges eredetű nehézlégzés

Ideges betegek panasza, de semmi nehézlégzése utaló tünetet nem lehet megfigyelni a betegnél

.

Kóros légzésformák és jellemzőik

Alvási apnoe (alvási légzésszünet)

Alvás közben több mint 10 mp-ig tartó légzéskihagyás lép fel.

Obstruktív alvási apnoe

Alvás közben a felső légutak elzáródása a lágyszájpad és az ellazult hátsó garatfal belélegzés során

egymáshoz közelítenek.

Szagának változásai

·kellemetlen édeskés, bűzös: tüdőtályogban, hörghurut esetén

·Kámfor illat, illóolaj injekciók adása után

·Mérgező anyagcsere termékek fekszaporodása esetén, jellegzetes bűzös a lehelet

·Aceton szagú :cukorbetegségben

·Belső részek szagára emlékeztető a lehelet: májmüködési zavar esetén

A légzés mélysége és ritmusának megváltozását két légzéstipus jellemzi

Cheyne-stokes légzés.

Pár másodpercig tartó légzésszünet (apnoe) után kezdetben felületes a légvétel, majd egyre mélyül,

ezután a légzés ismét felületessé vállik, majd apnoe szak következik. Ezek a periódusok

ismétlődnek,súlyos agyi keringési zavar jellemzője.

Görbéje:

Kussmaul-tipusú légzésformák

Szapora nagyon mély ki és belégzések sorozata.

Ez a légzéstípus cukorbetegek, kómatózus betegek állapotának jellemzője, de hasonló az

urémiás betegek légzése is.

Görbéje:

Kóros légzési hangok és jellemzőik

Légzési hangok

Élettani körülmények között hangos légzés csak akkor hallható, ha az oxigénszükséglet hirtelen

fokozottan megemelkedik pl: futás után.

Nyugalomban is hallható légzés: kóros állapotra utal.

Sípoló, fütyülő, stidoros légzés alatt hallható érdes hang, amelyet a torok, a gége vagy a légcső

részleges elzáródása okoz és gyakran belégzéskor kifejezetten hallható.

A légzés, ha a légutakban szívós váladék tapad meg, vagy a légutak hörgőizomzat görcse vagy

daganat miatt beszűkültek.

Szörcsölő hangú légzés, ha a légutakban híg váladék gyűlik össze.

Horkoló hangú légzés, a mélyen alvók és az eszméletlen betegeknél.

Hirtelen keletkező légszomj és a csengő jellegű apró köhécselés a tüdővizenyő kezdetét jelzi.

Tüdővizenyő kifejlődésekor a légzés hangja szörcsölő.

Köhögés és köpet megfigyelésének szabályai

Köhögés:

A reflex folyamán ,zárt hangrés mellett, nagyerejű, hirtelen kilégzés következik, miközben

különböző hangok keletkeznek és az ingerlő anyag kiürül.

Megfigyelése:

Inproduktív köhögés

Köpet nélküli száraz köhögés

Produktív köhögés

Kisebb-nagyobb mennyiségű köpetüritéssel jár

Aphoniás köhögés

Gyermekeknél és gégevízenyőben fordul elő, hangtalan köhögés.Életveszélyes állapot.

Köhécselés

Rövid ideig tartó kis köhögés TBC-t, de kezdődő balszívfél elégtelenséget is jelezhet. Ideges

köhögés izgalom hatására vagy beszélgetés közben jelentkezik.

Köhögési syneope

Krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) fordul elő. Köhögés közben fellépő

eszméletvesztéssel és felső végtagi rángással járó állapot.

Száraz rohamszerű köhögés.

Asthma bronchiale-ban

Száraz striodos

Tracheoa tumornál

idegen test aspirációnál

Száraz éles ingerköhögés

idegen test aspirációnál

hilusi vagy mediasztinális tumor esetén

Köpet meg figyelése:

A hajnali, első köpetürités szinét, szagát, mennyiségét, rétegződését vizsgáljuk meg.

·Kismennyiségű, üvegszerű – tüdőasztmánál

·fehér, nyúlós, tapadós – meghülés, megfázás, influenza, bronchitis lezajlásakor

·Téglaszínű, rozsdabarna – tüdőgyulladásnál (pneumonia)

·Rózsaszínű, habos, bőséges – tüdőödéma

·kékesvörös, szilvakék – tüdőembólia (infarctus polmunom)

·Málnaszörphöz hasonló, élénk piros, nehezen szakad fel – pestisnél

·Málnazselé szerű, véres – tüdődaganatnál

·Véres, élénk piros, habos, nem alvad meg – TBC-nél, hörgtágulatoknál

·Sárgás, esetleg zöldes – genykeltő korokozóknál

·Sárgászöld – néha sárgaságnál

A légzés megfigyelésének eszközös módjai

A légzésszámolás csak akkor pontos, ha a beteg nem veszi észre, ezért a pulzusméréssel együtt

végezzük. A pulzus számolás befejezése után fogjuk tovább a beteg karját és óránkat figyelve

számoljuk a melkas emelkedését egy percig.

Dokumentálás szabályai:

Lázlapon a láz- és pulzusgörbétől eltérő szinnel, ápolási lapon, és az InfoRend-ben