Első ellátás- elsősegélynyújtás

 

 

Első ellátás-elsősegélynyújtás

 

 

 

 Helyszínre érkezéskor a sürgősségi lánc lépései a következőek: / helyszínen laikus segélynyújtás eszerint történik!!/

1. Azonnali teendők: /helyszínbiztosítás , baleseti mechanizmus felismerése-mi és hogyan történt, sérültek száma,  panaszok-észlelése, beteg/sérültvizsgálat ( ennek része a saját magunk védelme, gumikesztyű,vagy műa., láthatósági mellény) súlyosság szerinti osztályozás, 
Sérült vizsgálata során:
a./-reakciókészség hiányakor / kommunikáció, külső ingerre adott reakció elmaradása esetén/--(eszméletlennek feltételezve a 
     sérültet hangos segítségért kiáltás
b./ normál légzés vizsgálata, az él nem él kérdés eldöntése
c./ tetőtől-talpig vizsgálat / egyéb sérülések keresése/

2. Mentőhívás / szabályos/
3. Adekvát elsősegély  /sérült állapotának megfelelő/


a...

1. kidolgozott tétel

Az utcán sétál hazafelé, amikor arra lesz figyelmes, hogy az utca végén az emberek körbeállnak valakit. Mikor odaér látja, hogy egy ember a földön fekszik, rángatózik, görcsben van az egész teste és habzik a szája.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

Az epilepszia

- A legismertebb görcsökkel kísért idegrendszeri betegség

- Az agy bizonyos területeinek elektromos zavara következik be és ez okoz többnyire görcsös rohamokat, de görcs nélküli roham is előfordulhat..

- Hajlamosíthatnak a kialakulásra: családi halmozódás, villogó fények, rendszeres alkoholfogyasztás.

Maga a görcsroham lezajlása is igen változatos lehet, a végtagok, esetleg csak a féloldali végtagok rángatódzásától, a test teljes, íjként történő megfeszüléséig.  

A görcsrohamok általános tünetei a következők:

• általában hirtelen kezdet;

• esetenként sikolyszerű felkiáltás előzi meg;

• izomgörcsök vagy izomrángások;

• oxigénhiány jelei (cianózis). 

Görcsrohamok laikus kezelés

- Védjük a beteg testi épségét, óvjuk az öntudatlan zuhanástól, sérüléstől

- A görcsroham az esetek nagy többségében 2-4 percig tart. Ezt követheti rövid ideig tartó eszméletlenség, illetve a görcs lezajlása után mélyen elaludhat. Zavartan tér magához.

A zavartság vizsgálata azon alapszik, hogy egyszerű kérdésekre megfelelő választ várunk (pl. hol lakik, milyen nap, milyen hónap van stb.), melyre a beteg kezdetben nem megfelelő válaszokat ad. Akár 10-15 perc is eltelhet, amíg teljesen feltisztul a tudata.

Az ellátás lépésről-lépésre:

• Az ijesztő látvány ellenére ne essünk pánikba;

• A roham alatt a sérülésektől a beteget óvni kell.

• Figyeljük meg a roham jellegét és tájékoztassuk erről a kiérkező szakembereket.

• A szorító ruházatot szükség esetén meg kell lazítani.

• Tilos a rángatózó beteget erőszakkal lefogni.

• Tilos a beteg száját bármilyen eszközzel feszegetni (Pl. fakanállal)

• Roham után száj+ garat toalett

• Roham után, ha a beteg eszméletlen, stabil oldalt fektetés alkalmazandó

• A roham lezajlása utáni zavart tudatú beteget tilos magára hagyni.

Kórházi kezelés indokolt görcsroham esetén, annak időközbeni megszűnése esetén is, ha:

• először jelentkezett,

• volt már korábban, de hosszabb ideig tartott az eddigieknél,

• sérülés is érte a beteget,

• több görcsroham jelentkezett egymást követően.

Leggyakrabban epilepsziás nagyroham (grand mal) észlelhető:

Bevezető szakasz: a rohamot percekkel megelőző hangulatváltozás, vegetatív tünetek.

Tónusos szak: kezdeti sikoly után a beteg izomtónusát veszti, összeesik, majd minden izma tónusosan, erős intenzitással görcsösen összehúzódik. Ez a fázis kb. 1/2 – 1 percig tart. Izomtónus fokozódik, nyelvharapás.

Izomrángás fázisa/ Klónusos szak: a tónusos fázist követve a vázizomzat ritmikus rángása alakul ki. A beteg vizeletét, székletét maga alá bocsátja, a nyelv rángatózása miatt a szájában lévő nyál habbá verődik, nyelvét megharaphatja. Pupillák tágak, bőr hűvös, verejtékes. Nyálát habbá veri, légző mozgás továbbra sincs.

Roham utáni alvás: mély, sóhajtásszerű légvétellel kezdődik, változó időtartamú, mély alvás

Zavart tudat fázisa: a roham lezajlása után a beteg kezdetben nehezen ébreszthető, majd felébresztve tudata változó ideig zavarttá válik.

Amennyiben a rohamok között a beteg tudata nem tisztul fel, illetve nem szűnik meg a roham, életveszélyes állapot alakul ki (status epilepticus).

A roham során a beteg sérüléseket szenvedhet el. 

A beteget el kell különítenià levegő

Ha magához tér, akkor sokat kérdez, pl. mi történt

Kérdezzünk rá:

van-e ismert betegsége

szed-e gyógyszert, nála van-e

van-e gyógyszerérzékenysége

2. kidolgozott tétel

Testnevelés órán focizás közben az egyik diák elesik, bal csuklója deformált, fájdalmas lesz.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

Rándulás (distorzió): az ízületi tok megnyúlik, esetleg elszakad. Duzzadt, fáj, mozgatásra fájdalom, korlátozott mozgathatóság. 

Ficam (luxatio): ízületet alkotó csontvégek közül az egyik teljesen és tartósan elmozdul anatómiai helyzetéből. Az ízület deformált, duzzadt, kóros alakváltozás, fájdalom. A talált helyzetben kell rögzíteni! 

A törés (fractura) a csontszövet folytonosságának megszakadása mechanikus erő hatására.

Tünetei: fájdalom, duzzanat, csontrecsegés (lehetőleg ne provokáljuk), kóros mozgathatóság,

Deformitás, nyílt esetén seb - törtvég látható.

Elsősegélynyújtás szintjén az ellátás szempontjából nem teszünk különbséget ficam, rándulás és törés között, mindegyiket azonos elvek alapján látjuk el, tekintettel arra, hogy a tünetek sokszor hasonlóak.
Törésre gyanús, ha a testrész fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült, esetleg nem mozdítható. Biztos jele a törésnek, amennyiben a testrész deformált, illetve ha olyan nyílt törés esetén, ahol látszik a törtvég. 

Nyílt törés esetén a sérülést a sebellátásnak megfelelően lássuk el.

Kérjük meg a sérültet, hogy ne mozgassa az adott végtagot.

Ültessük, vagy fektessük le a sérültet.

Maximum 20 percig rakhatunk hűtő borogatást, de a jég a bőrrel nem érintkezhet.

Húzzunk gumikesztyűt, fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá óvatosan fedőkötést.

A fertőtlenítés a nyílt töréseknél különösen fontos, mert az esetek jelentős részében néhány napon belül csonthártyagyulladás következhet be. Ezt követően rögzítsük a végtagot. A tört csont két szomszédos ízületét is rögzíteni kell!
Alkartörés: csak akkor használjuk ezt a kifejezést, ha a két alkarcsont együtt törik.

A kéz sérülései

Kéztőcsontok törése: a törés klasszikus tünetei észlelhetők. Mivel a kéztőcsontok feszes ízületben kapcsolódnak egymáshoz, így mozgáskorlátozottság csak a csuklóízületre lokalizálódik.

Kézközépcsontok törése: a csontsérülés klasszikus tünetei észlelhetők.

Ellátás: rögzítés, fájdalomcsillapítás. (a rögzítés mindig túlérjen a szomszédos ízületeken és az alkar dorsalis felszínére, kerüljön)

Ujjperccsontok törése: a tünetek klasszikusak. Ellátásnál tilos az ujjat nyújtott helyzetben rögzíteni. Az ujjak élettani helyzete a következő: a kisujj behajlítva a legközelebb kerül a tenyérhez, majd a többi ujj szintén behajlítva de egyre távolodva a tenyértől.

A törést egyértelműen csak röntgenvizsgálattal lehet kimutatni. A röntgenfelvétel nemcsak a törés tényét igazolja, hanem megmutatja annak jellegét, a törtvégek helyzetét, azok elmozdulását, az elmozdulás nagyságát is.

Felső végtag: A végtagsérülések a leggyakoribb sportbalesetek, de a háztartásokban, idős embereknél sem ritkák.

Ujj, csukló, alkar, felkar és kulcscsont sérülése esetén a sérült végtag rögzítésére legszerencsésebb a háromszögletű kendő.

Az ellátás lépései a következők:

Kérjük meg a sérültet, hogy óvatosan hajlítsa be könyökét (feltéve, ha nem könyöksérülése van) úgy, hogy alkarja a mellkasa elé kerüljön.

Rögzítsük alkarját úgy, hogy csuklója kissé följebb legyen, mint a könyöke, azaz alkarja ne vízszintes, hanem enyhén ferde pozícióban legyen.

Ha a sérültnek úgy kényelmesebb alkarja és mellkasa közé tehetünk összehajtott ruhadarabot.
Amit a töréseknél NE csináljunk:

• ne mozgassuk megfelelő odafigyelés nélkül;

• ne próbáljuk kiegyenesíteni, visszailleszteni;

• ne rögzítsük túl szorosan a végtagsínhez. 

 

3. kidolgozott tétel

Szomszédját megharapja egy macska, amiről nem lehet semmit tudni, valószínűleg kóbor állat. A sérült alkarján láthatók a macska fogazatának nyomai A seb nem nagy, csak szivárgó vérzést lát.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

Sebzésnek nevezzük a bőr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levő szövetek folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hő, sugárzás, illetve elektromos behatásra

A harapott sebekre jellemző a nagy fájdalom és a potenciálisan nagy fertőzésveszély.

Az oltási könyv nem bizonyító a veszettségre nézve. Fontos az állatorvos értesítése, aki az állatot megvizsgálja és hét napra karanténba helyezi.

A beteg ellátása:

• a beteg leültetése, védőkesztyű felvétele

• a seb környékének megtisztítása, illetve fertőtlenítőszer kerüljön a sebbe is, mert az emberi vagy állati nyál rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz, baktériumokat

• fertőtlenítés

• steril fedőkötés (capillaris vérzés)

• sérült végtag nyugalomba helyezése, felpolcolása

• Ezek után a beteget sebésztre kell szállítani.

A harapott seb fertőtlenítése, kitisztítása során ezért érdemes a fenti tényeket is figyelembe venni, és a sebet a jódtartalmú fertőtlenítőszer mellett hidrogén-peroxid oldattal is kimosni. A felpezsgő oxigénbuborékok nemcsak mechanikusan tisztítják a sebet, de erős oxidációs képességük révén különösen hatékonyak a kórokozókkal szemben.

 A harapott sebek elsődleges ellátása során szükség lehet vérzéscsillapításra. A kapilláris vérzések perceken belül elállnak, külön csillapításukkal általában nem kell foglalkozni. A vénás vérzések a felhelyezett nyomókötés alatt rendszerint gyorsan megszűnnek. A nyomókötés a steril mull-lapra helyezett gézgombócból vagy mullpólyából készíthető el, amit néhány pólyamenettel kell rögzíteni a sérült végtaghoz, testtájékhoz. Ha a nyomókötés átvérzik, azt nem szabad eltávolítani, célszerűbb inkább újabb gézlapokat ráhelyezni, és azokat ismételt pólyamenetekkel rögzíteni.

A kisebb verőeres vérzések nyomókötéssel szintén megszüntethetők.

Az erőteljes artériás vérzés csillapításához azokat a nyomópontokat kell megkeresni, ahol a sérült verőér csontos alap felett fut. Itt két-három ujjunkkal kell a verőeret az alatta fekvő csonthoz szorítani. Ekkor a vérzés azonnal megszűnik, vagy jelentősen csillapodik. A seb kötözése, a sérült végtag nyugalomba helyezése után minden állat okozta sérülést orvosnak is meg kell mutatni.

 Minden harapott sérülés esetén szükség van a tetanusz védőoltás beadására. Ugyanakkor gondolni kell a veszettséggel történt fertőződés lehetőségére is. Fontos tudni, hogy a veszettség ellen beoltott állat is lehet fertőzött, éppen ezért szükséges, hogy a sérülést okozó kedvencünket vizsgálja és figyelje meg állatorvos. Ha az állat nem ismert, elszökött, nem befogható, akkor komolyan szóba jön a sérült beoltása veszettség elleni védőoltásokkal.

 

 

 

 

 

4. kidolgozott tétel

Kézilabda mérkőzésen van ismerősével. A szünetben, a büfében egy férfi rosszul lesz a sorban. A mellkasát fájlalja, sápadt verejtékezik, nehezen kap levegőt.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

A szívinfarktus jelentkezhet hirtelen, heves tünetekkel, de sokszor lassabban kezdődik, ami bizonytalanná teszi a beteget és túl sok idő telhet el a kezelésig. Minél korábban kerül a beteg ellátásra annál nagyobb szívizom tömeg menthető meg!

A szívinfarktus jellemző tünetei:

Mellkasi fájdalom: a szívinfarktus legtöbbször a mellkas középső részének fájdalmával társul, mely 15-30 percig is eltarthat. Nyomásérzet, szorító fájdalom formájában jelentkezhet.

• Kisugárzó fájdalmak: fájdalom, zsibbadás jelentkezhet a bal vagy mindkét karban, a hátban. A fájdalom kisugározhat a nyakba, az állkapocsba vagy a felhasba.

• Légszomj: a fájdalommal együtt vagy anélkül is jelentkezhet levegő hiány, fulladásérzet. 

Szívinfarktus esetén a szív izomzata oxigénhiány következtében sérül meg vagy hal el amiatt, hogy a szív izmaihoz vért (és ez által oxigént) szállító érbe jutott vérrög megakadályozza a szív vérellátását.

Általában a szívizomzat egy része el is pusztul. Minél nagyobb mértékben pusztul el a szívizom, annál valószínűbb a tartós rokkantság vagy halál. Ha csak kismértékben pusztul el a szívizom, jók az infarktus utáni túlélés és normális élet esélyei.  

A szívinfarktus kezelése elsősegély-nyújtással kezdődik.

• Legyen a beteg nyugodt körülmények között, üljön le, pihenjen.

• Ne mozgassák az illetőt, ne hagyják, hogy bármilyen módon megerőltesse magát. A testmozgás csak fokozza a pulzusszámot, ami fokozza a szív munkájához szükséges oxigén mennyiségét.

• Tudja meg, hogy van-e az illetőnek szívgyógyszere. Ha van, például nitroglicerin tablettája, segítsen bevenni azt. Ha a mellkasi fájdalom nem enyhül a nitroglicerin bevételét követő 3 percen belül, valakinek hívni kell a mentőket.

Hívja a mentőket és kezdje el a beteget újraéleszteni (végezzen teljes újraélesztést (CPR)), ha a beteg eszméletlen, vagy nem reagál.

A szívinfarktus azonnali kórházi kezelést igényel. A koszorúérben képződött vérrögöket, feloldó gyógyszereket gyorsan, szájon át vagy intravénásan adják. A szívritmust figyelemmel kísérik, és a potenciálisan veszélyes ritmuszavarokat azonnal kezelik

 

 

A tünetek alapján myocardiális infarctusról beszélünk: MENTŐ HÍVÁS!

Fogalma: Szívinfarktus úgy jön létre, hogy a szív izomzatát ellátó koszorúserek valamelyikét egy véralvadék (trombus) elzárja, és a szívizom ék alakú elhalása következik be. Időben elkezdett kezeléssel az elzáródást sokszor meg lehet szüntetni!

Gyakori a túlhajszolt, ideges életmódnál, magas vérnyomásnál, erős dohányzásnál, zsíros étkezésnél, szívbetegség, mellkasi fájdalmak esetén, de lehet váratlan is.

Veszélyei: a szívizomzat nagy tömegének elhalása miatt, keringési elégtelenség alakulhat ki, súlyos ritmuszavarok, esetleg szívmegállás következhet be

Tünetek, felismerése:

- Típusos szíveredetű mellkasi fájdalom a szegycsont mögött, a bal mellkasfélben hirtelen jelentkező, szorító, markoló, égető jellegű. A fájdalom kisugározhat a bal lapocka, a bal kar, a gyomor vagy az állkapocs irányában.

- bőre sápadt, vagy kékes elszíneződésű (esetleg szürkésfehér) verejtékes, hányinger, hányás

- nyugtalanság, szorongás, néha halálfélelem.

- Csak a panaszok alapján nem lehet elkülöníteni a szívet ellátó koszorúserek görcsös állapotát (angina pectoris) a szívizomelhalástól, a szívinfarktustól. Ezért ugyanúgy kell kezelni. A fájdalom jelentkezhet nyugalomban és terhelésre is.

 

 

5. kidolgozott tétel

Munkából megy hazafelé, amikor összeesik Ön előtt az utcán egy 60 év körüli férfi. Odasiet és azt tapasztalja, hogy szólítgatásra nem reagál, nem lélegzik.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

Tájékoztatás: a sérült a klinikai halál állapotában van újraélesztést végzek hamarosan jön a segítség mentő ( az újraélesztést addig kell végezni, míg a mentő oda nem érkezik, keringés és légzés visszatérésig, teljes kimerülésig)

Alapszinten végzett újraélesztés (BLS)- Basic Life Support

      A beteget a földre fektessük le, vagy biztosítsunk egyéb módon jó hozzáférhetőséget és vízszintes testhelyzetet. A segélynyújtó térdeljen a beteg mellé a váll magasságába (jobb kezesek a jobb a bal kezesek a baloldalra)

      Szabad légút biztosítása, légzés, keringés vizsgálat→légút tiszta, keringés és légzés nincs

      A beteg arcára (orrára) tegyünk gézlapot vagy könnyű, légáteresztő ruhadarabot, pl. ruhazsebkendőt (önmagunk védelmére)

      A fej hátrahajtásának egyik módja, hogy bal kézzel a homlokot fogva a hajas fejbőr határán jobb kézzel a tarkó-nyak alá nyúlva kissé felfelé kell a fejet emelni. Ezt a helyzetet a homlok le- és a test irányába való nyomásával kell rögzíteni. Aztán a jobb kéz a száj becsukásával egyidejűleg az állat tartja.

Ekkor kezdődhet meg a befújás.

Célszerű néhányszor mély levegőt venni, gondolva a segítségnyújtó várható megerőltető nagy munkájára is.

 A befújás legyen határozott

A befújás után a segélynyújtó fejét emelje kissé fel, és oldalra fordítva nézzen a mellkas irányába úgy, hogy azt figyelhesse.

Az oldalra fordított fej lehetőséget ad arra, hogy segélynyújtó ellenőrizhesse a kilégzési fázist (a visszasüllyedést) és az orrnyílás elé kerülő fülével hallgassa a levegő kiáramlását

Ekkor vehet friss levegőt is a befújást végző.

A mellkas visszasüllyedése után kezdetét veheti az újabb befújás.

Ha keringés van, és a spontán légzés is visszatér, akkor stabil oldalfekvésbe kell helyezni a beteget.

Ha nincsen szívműködés sem, akkor a 30 kompresszió után jön a 2 befúvás 

A kompressziók során az alábbi módszert javasolják:

A segélynyújtó helyezze a kezét (a kéztői részt) a mellkas közepére,

Másik kezét (kéztő) az előző kéz tetejére,

Helyezkedjen a beteg mellé függőlegesen, nyújtott karral,

És oly módon végezze a kompressziókat, hogy nem helyezi a nyomásokat a bordákra, a szegycsont alsó végére vagy a has felső részére.

- A kompresszió sebessége változatlanul kb. 100/min

- Felnőtteknél figyelmet kell fordítani a 4-5 cm-es mélység elérésére, minden lenyomás után fontos a teljes felengedés

- A kompressziókat lehetőség szerint ne szakítsuk meg, legyen folyamatos

- Jó, hogy ha több segítő van, mert hamar ki lehet fáradni

- Megközelítőleg 500-700 ml levegős fújunk be lélegeztetéskor

 

7.kidolgozott tétel

A hétvégi parti során egyik vendégét megcsípte egy méh a kézfején, amely megdagadt.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

• Duzzanat

• Fájdalom, égő érzés

• Méhcsípés esetén látható a bőrből kiálló fullánk

• Hólyagképződés

• Meleg tapintat, pontszerű szúrásnyom 

Általános tünetek: Allergiás tünetek

 

Allergiás reakció: A szervezet méreganyaggal szembeni túlérzékenysége következtében jön létre. A következő megnyilvánulási formái különíthetőek el:

• A bőrön viszkető, csalán göbszerű kiütések (urticaria)

• Értágulat következtében vérnyomásesés, shockos állapot

• Hasi görcs

• Gégevizenyő, fulladás

• Hörgi asthmás roham (asthma bronhiale)           

Méh és darázscsípés esetén:

• A fullánk eltávolítása, kartonlappal vagy telefonkártyával kell lesodorni. Csipesszel ne fogjuk meg, mert mérget préselhetünk ki.

• A csípés helyén jegelés, az érintett végtagot felpolcolni.

• Allergiás reakció esetén azonnali orvos hívás, vagy mentők értesítése, adjuk minél hamarabb kalciumot 

Nyugtassuk meg a sérültet, ha a fullánk látszik, távolítsuk el, de ügyeljünk arra, hogy a méregmirigyet ne nyomjuk meg. Célszerű a csípés, harapás helyét fertőtleníteni, majd jeges vagy hideg borogatást helyezni rá. Kövessük figyelemmel a sérült állapotát (keringés, légzés), szükség esetén hívjunk orvosi segítséget. A darazsak és hangyák csípése savas kémhatású, ezeket szódabikarbónával, ammónia-oldattal vagy szappanos vízzel semlegesíthetjük. A méhek csípése lúgos kémhatású, ezt ecettel lehet semlegesíteni.  

Allergiás reakciók: akár az egész szervezetet érintő súlyos allergiás folyamat, ún. anafilaxiás sokk alakulhat ki.
Amennyiben allergiás reakció indul, akkor nagyobb területen, akár testszerte viszketés, urticaria (csalánkiütés), bőrpír jelenik meg, melyhez gyengeség, émelygés, hányás társulhat. Súlyos állapotot jelez, ha vérnyomásesés, szapora pulzus, hörgőgörcs miatti nehézlégzés észlelhető. Nagyfokú reakció vagy túlérzékenység esetén a beteg igen gyorsan életveszélyes állapotba kerülhet, ekkor sokktüneteket, légzés-, keringésmegállást észlelhetünk.

 

8. kidolgozott tétel

 

Az étteremben ebédel kollégáival, amikor a szemben lévő asztalnál rosszul lesz valaki. Köhögni kezd, nem tud beszélni, levegő után kapkod. Ajkai szederjesek,arca ijedt, bőre verejtékes.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

A levegő útját a légutakba bejutott idegen test (garatba hátracsúszott félrenyelt ételdarab) zárja elà aspiráció jöhet létre (félrenyelés)

Mentő hívás! 

Légúti idegen test esetén az első teendő a köhögésre biztatás. Ha ez nem vezet eredményre, akkor jöhetnek a műfogások.

Amikor a beteg eszméletlenné válik, haladéktalanul meg kell kezdeni a mellkas kompressziókat.(keringésleállástól függetlenül!)

Heimlich-féle műfogás alkalmazása után az eredménytől függetlenül a beteget kórházba kell juttatni! (az általunk esetlegesen okozott sérüléseket kell kiszűrni!)

Minden esetben CSAK a látható idegen testet szabad megkísérelni eltávolítani! 

Teendő:

Az elzáródást kiváltó ok lehetőség szerinti megszüntetése, a légutakban (leggyakrabban a hangrésben) elakadt idegen test a lapockák közé mért ütéssel eltávolítható (ha többszöri kísérletre sem sikerül, a Heimlich-féle műfogással kell próbálkozni 

Heimlich-féle műfogás kivitelezése:

Az ülő (esetleg) álló beteget hátulról kell átkarolni, a segélynyújtó egyik öklét zárva a gyomorgödörbe, a másik kezet (tenyeret) föléje helyezze, majd húzza lökésszerűen a mellkas irányába, így a fokozott mellűri nyomás a légutakban lévő idegen anyagot kilökheti (kilégzéskor kell rántani befele- felfele)

      a garatban lévő idegen anyagok eltávolítását ujjal kell megkísérelni

      ha a légutak felszabadultak, a beteg légzése megindult - de eszméletlen maradt - fontos feladat a légutak szabadon tartása

      ha a légzés és / vagy a szívműködés nem észlelhető, újraélesztés szükséges. 

Befújás előtt garatrevíziót kell végezni: ha látjuk az ételdarabot, akkor azt el kell távolítani

Befújni meg kell próbálni, még ha a légút nem is átjárható 

Tájékoztatás: megpróbálom kivenni az idegen testet

A beteget mindenképpen kórházba kell szállítani: nincs-e belső sérülése

Szövődmény lehet: bordatörés, kardnyúlvány letörhet, lép-májrepedés: ultrahang, röntgen

Gyerekek esetén  

- Köhögés esetén kisebb a baj, hisz jó eséllyel magától is rendeződik az állapot.

- Hatásos köhögésről akkor beszélünk, ha a gyermek hangosan köhög, köhögés előtt képes belélegezni, hallhatóan sír, hangot ad ki és folyamatosan éber. Ilyen esetben biztassuk további köhögésre, más beavatkozásra nincs szükség.

- Amennyiben meggyőződtünk arról, hogy az idegentest a légutakban rögzült, hívjunk mentőt.

- Abban az esetben, ha a gyermek nem tud hangot kiadni, alig hallhatóan vagy némán köhög, bőrszíne szürkésilla (oxigénhiány jele), de még eszméletén van, próbáljuk az alábbi módszerrel eltávolítani a légúti idegentestet.

- Csecsemő esetén fektesse alkarjára, feje lógjon enyhén lefelé, nem durván, de határozottan mérjen öt ütést a hátára. Ezek után fordítsa hátára, és a szegycsont alsó harmadánál, két ujjal határozottan, de nem durván nyomja be a mellkast kb. harmadával, öt ízben.

A kisgyermeket fektesse a térdére úgy, hogy hasa a combján legyen, feje enyhén lógjon lefelé, majd mérjen testméretének megfelelő határozott mozdulatokat lapockái közé. Ezt követően alkalmazzon öt hasi nyomást (Heimlich műfogás): a gyermeket hátulról átölelve egyik öklét illessze a hasnak arra a részére, ahol a két bordaív találkozik (gyomorszáj), a másik kezével fogjon rá, határozott mozdulattal befelé, majd felfelé irányuló nyomást gyakoroljon. Az esetek egy részében már az első ütéseknél sikerül a légúti idegentestet kimozdítani, de sokszor több manőverre is szükség van. Ha az említett manőver négy-öt próbálkozás sem hatásos, addig folytassa, amíg a gyermek eszméletén van. 

- Ha félrenyelés miatt eszméletlen állapot alakul ki, akkor haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést.

- Szájnyitás után meggyőződhet arról, hogy a szájüregben van-e olyan könnyen, egy mozdulattal eltávolítható idegentest, ami a légzészavart okozza. Ezt egy vagy két ujjal, kifelé irányuló mozdulattal távolíthatja el. Ha mélyebben van az idegentest, vagy nem tudja egy mozdulattal eltávolítani, erőltetni nem szabad, mert könnyen lejjebb sodorhatja a tárgyat.

 

9. kidolgozott tétel

 

A szomszédját a garázsban eszméletlenül találja meg, miközben jár a gépkocsi motorja. Erős kipufogógáz szagot érez, amikor belép a helységbe. A sérült ébreszthetetlen.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

Biztonságos a helyszín? Nem. Nagyon körültekintően kell eljárnunk. Ajtó ablak, nyitás. Kereszthuzat. Arcunk elé nedves ruhával kivonszoljuk a garázsból és távolabb húzzuk a CO nehéz gáz nehezen oszlik. Megvizsgáljuk. Pulzus, légzés, stranguláciok feloldása, stabil oldalfekvés.

 

10. kidolgozott tétel

 

Az édesanyja  véletlenül magára rántotta a forró vízzel telt fazekat. A jobb karja megégett felhólyagosodott, néhány bulla kifakadt.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

Bár a forró folyadékok általában a bőr felső rétegeit károsítják, a forrázás is okozhat mély égési sérülést. Az égés foka a forró tárgyak esetében az azokkal való érintkezés időtartamától és a tárgy hőmérsékletétől függ. Az égés súlyossága függ az égés mélységétől, az égett felület nagyságától, a sérült életkorától, a sérült általános állapotától, az első ellátó helyes terápiájától. A folyadékháztartás labilitása miatt veszélyeztetett életkorúak az újszülöttek, csecsemők, gyerekek valamint az öregek.

Égési sérülések kezelése

I. foknál a bőr legfelső rétege károsodik, kissé duzzadt, vörös, a beteg fájdalomról panaszkodik. Pár nap alatt spontán gyógyul hámlás kíséretében, nyom nélkül.

II. foknál az érfalak károsodnak, vérplazma lép ki az erekből, ami a bőr hámrétegét felemeli, így hólyagok keletkeznek. A hólyagok maguktól megrepedhetnek, a felület igen érzékeny.

III. foknál magas hőfokon, hosszabb idő alatt a bőr teljes vastagságában elhal, a szövetek mély és kiterjedt elhalása jön létre. Hetek múlva, erős hegesedéssel gyógyul. Mindig

IV. foknál: elszenesedés, gyógyulása hosszú hetekig, hónapokig tart.

Még mindig sokan használnak házi szereket (vajat, tejet, tejfölt stb.), pedig ezeket jobb, ha elfelejtjük! Elfertőzhetik a sebet, irritálhatják a bőrt és nehezítik az égés kezelését.

A legfontosabb, hogy az égett bőrfelületet azonnal hűtsük hideg vízzel, mégpedig egészen a fájdalom megszűnéséig. Ez akár 20-30 percbe is telhet, 18- 20 fokos vízzel. Ezzel a bőr károsodási mechanizmusát is megállíthatjuk. Minden másodperc számít, de a hideg vizes kezelésnek még 60 perccel a baleset után is van értelme. Semmiképpen ne használjunk azonban jeget: ez túlzott lehűléshez vezethet, és esetenként a bőrszövetek további károsodását idézi elő.

A károsodott bőrt mossuk le Betadinnal, kötözzük be steril, de nem foszló kötszerrel.

Nem szabad, hogy beleragadjon a sebbe. Használhatóak Hydrogélek (Aquagel), fájdalomcsillapítók. A sérültet itatni kell!

Az égés súlyosságát meghatározza: A testfelület érintettségének számolásánál használhatjuk a „9-es”szabályt, vagy azt az anatómiai tényt, hogy az ember tenyere ujjak nélkül a testfelület 1%-a. Mindig a sérült és ne a saját tenyerünket vegyük alapul!

Gyerekeknél akkor is életveszélyes lehet az égési sérülés, ha az a testfelületnek látszólag csak csekély hányadára terjed ki. Náluk a test arányainak eltolódása miatt már akkor is életveszély állhat fenn, ha a testfelületnek 8, de maximum 10 százaléka sérült: mindenképpen vigyük orvoshoz a gyermeket.

 

11. kidolgozott tétel

 

Általános iskolai évnyitón, az egyik gyermek hirtelen összerogyva elesik, a bőre sápadt hideg verejtékes. Rövid időre elveszíti az eszméletét.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

A rosszullét hátterében collapsus áll, azaz ájulás.

Az agyműködés rövid ideig tartó zavarából létrejövő eszméletvesztés, mely több etológiára vezethető vissza.

Tünetei:

Objektív: sápadtság, verítékezés

Szubjektív: szédülés, gyengeségérzés, látótér elsötétedése

Ha a beteg lefekszik, a tünetei enyhülnek, de ha erre nincs mód az izomtónus csökken a beteg összeesik. Kivételesen izomgörcs bevizelés előfordulhat.

Fekve az állapot pár perc alatt rendeződik.

Tünetei feltűnőek: gyér pulzus, émelygés, hányás, verítékes, sápadt, hűvös bőr. Legtöbbször ilyen képet nyújt a collapsus.

Okai: undor, pszichés megrázkódtatás, ijedtség, tartós egyhelyben állás, túlzott stressz, fájdalom, gyógyszerek.

Azonban számos egyéb esetben is létrejöhet collapsus.

Visszavezethető:

- cardialis eredetre

- vascularis eredetre

- hystériára

- csökkent vércukorszintre

Ellátása: légút biztosítás /az elején nem tudni mi lesz belőle /, pozícionálás/ lapos hanyatt fekvés megemelt, csípőben behajlított alsó végtaggal, /sérülések keresése, intézeti megfigyelés/ok kiderítése, főleg ismétlődéskor/

 Tünetek:

     Ájulás előtt hirtelen nagyfokú gyengeségérzés jelentkezik, a végtagok nehézzé válnak, sápadtság, nagyfokú verejtékezés, látászavar jelentkezik, a hangok egyre távolabbról és egyre tompábban hallhatók.

     Az ilyen ember beszéde, mozdulatai tétovák.

     Ekkor vagy leül, lefekszik, vagy rövid idő múlva "elsötétül a világ", összeesik. Esés közben megsérülhet.

     Vízszintes helyzetben a rosszullét néhány percen belül teljesen megszűnik.

Ellátás:
Fektessük le hanyatt laposan a beteget, lábait emeljük, meg vagy polcoljuk fel. A szorító ruhadarabokat lazítsuk meg, friss levegőre kell vinni! Amennyiben a rosszullét múlik, folyadékot lehet vele itatni. Ha pár percen belül nem rendeződik az állapota, vagy panaszai vannak, mentőt kell hívni, addig pedig helyezzük nyugalomba, különítsük el a tömegtől.

 

12. kidolgozott tétel=14. tétel

 

A szomszédja azzal csenget be, hogy visszeres lábából ömlik a vér. Jobb lábszárára vérrel teli törölközőt kötött. Sápadt verejtékes.

Részesítse elsősegélyben a sérültet!

 

Sebzésnek nevezzük a bőr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levő szövetek folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hő, sugárzás, illetve elektromos behatásra.

Vérzés akkor keletkezik, ha a keringő vér az érpályát elhagyja. Oka az érfal be vagy átszakadása. Az ér felépítésétől és funkciójától függően a vérzés lehet artériás, vénás és capillaris jellegű

Teendõk: elsősegély célja a másodlagos fertőzés megakadályozása és a vérzés csillapítása.

A seb környékét meg kell tisztítanunk, biztosan fertőzött sebeknél amennyire lehetséges magát a sebet is. (A tisztítás mindig a sebtől elirányuló mozdulatokkal történjen.)

A seb környékét le kell jódozni és steril fedőkötést alkalmazni. Vattát a sebre tenni vagy sebhintőport a sebbe szórni tilos! Kézsérüléseknél célszerű mindig levenni a beteg gyűrűit, vagy karóráját, mert a végtag beduzzadása után ezek már nem távolíthatók el. Amennyiben a seb ellátásához ruhadarab eltávolítása válik szükségessé, úgy a beteget mindig az ép oldal felől kell vetkőztetni.

Capillaris vérzés és ellátása: hajszálér sérülésekor vérzés alig van, a vér élénkpiros, gyöngyöző. Ellátása sebellátás, steril fedőkötés.

Vénás vérzés és ellátása: Véna vagy visszér sérülésekor a véna nagyságától függően többé-kevésbé bőséges sötétvörös a vérzés.

Ellátása: a sérült leültetése vagy lefektetése. A vérző testrész a szívtől magasabbra emeljük. Ezek után vénás nyomókötést helyezünk fel. Sorrend: 1 steril lap 2 „buci” 3 pólyamenetekkel rögzítés.

Artériás vérzés és ellátása: Artéria vagy verőér sérülésekor a szívműködéssel egyidejű lüktető élénkpiros vérzés tapasztalható. Az ér lumenétől függően akár életveszélyes sérülés is lehet. /az arteria carotis communisból 3-4 perc alatt teljesen ki lehet vérezni!!/

Ellátása: a sérült lefektetése, a vérző testrész szívtől magasabbra emelése, artériás nyomáspont elnyomása, majd artériás nyomókötés felhelyezése. Menete:1 ”buci” a seb kitamponálására,2 steril lap 3 megfelelően szoros pólyamenetekkel rögzítés. Ha a kötés átvérzik, akkor a kötés levétele nélkül újabb pólyamenetek! Szorító körülkötés ne mert a testrész elhalhat!

Artériás nyomáspont jellemzői: artéria, csontos alapon fut, a testfelszínhez közel fut, jól tapintható

Mindig a sérülés és a szív között, a sérüléshez legközelebb eső nyomáspont keresendő.

A beavatkozás akkor jó hatásfokú, ha a vérzés jelentősen csillapodik. Az artériás vérzésnél a sterilitás háttérbe szorítható, szükség esetén a sebbe nyúlhatunk vérzéscsillapítás céljából. FERTŐZÉSVESZÉLY AZ ELLÁTÓRA NÉZVE! à gumikesztyű!

Artériás és vénás nyomókötés felhelyezése után a perifériás pulzust mindig ellenőrizni kell az érintett végtagon!  Ha nem tapintható akkor a kötésen lazítani kell.

 

 

13. kidolgozott tétel

 

A családi kiránduláson a gépkocsi ajtaja becsípi barátja kézfejét, 4 ujján zúzott seb keletkezett.

Részesítse elsősegélyben!

 

(Sebekről minden)

A seb a szövet, a bőr, a nyálkahártya folytonosságának megszakadása

Külső ártalmak vagy belső kórokok miatt.

Külső sebek: a bőr és a külvilággal közvetlenül érintkező nyálkahártya sebei.

Belső sebek: a kültakaró sérülése nélkül bekövetkező, a belső szerveken keletkezett sebek. 

 Egyszerű, felszínes sebek: a sebzés csak a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre terjed.

Szövődményes, mély sebek: a sebzés a bőr alatti kötőszövetnél mélyebbre hatol és más szervek is sérülnek (izompólya, izom, ér, ideg). 

Penetráló seb: a sérülés következtében egy testüreg is megnyílik (pl. koponya, hasüreg, izület).

Perforáló seb: a sérülés következtében üreges szerv nyílik meg (pl. húgyhólyag, gyomor, bél, epehólyag).

 

A sebek megjelenési formái a sérülés körülményeitől függenek: a seb alakja, nagysága, mélysége, a sebszélek helyzete a sérülést okozó behatás és a sebzés iránya

Sebek osztályozása:

• Sértő eszköz, a sérülés keletkezési mechanizmusa

• Szövetroncsolódás mértéke

• Szennyeződés mértéke szerint

Sértő eszköz szerint:

Szúrt seb (vulnus punctum)

Metszett és vágott seb (vulnus scissum et caesum)

Zúzott seb (vulnus contusum)

Szakított seb (vulnus lacerum)

Harapott seb (vulnus morsum)

Lőtt seb (vulnus sclopetarium) 

Szúrt seb (vulnus punctum) hegyes eszköz vagy tárgy fúródik a szövetekbe, szervekbe. Az erőbehatás nagyságától és az eszközök alakjától függő szúrcsatorna éles szélű, különböző mélységű, általában kevéssé vérzik, hacsak nagyér sérülést nem okozott a szúrás.

A szúrás következtében rendszerint kórokozók is bejutnak a szúrcsatornába, néha a sérülést okozó tárgy beletörhet a sebbe. A sebbe jutott anaerob kórokozók, illetve az idegentest súlyos fertőzési forrást jelenthetnek. Igen nagy veszélyt jelentenek a szándékosan elkövetett szúrási sebzések, mert a szúró eszköz életfontosságú szerveket, képleteket érhet (fej, nyak, mellkas, hasüreg).

Ellátás: A sebben maradt idegentestet el kell távolítani, a sebet nyitva kell kezelni. Szövődményes sebek esetén az ín-, ideg-, ér-, zsigeri sérülések felismerése és ezek minél korábbi ellátása szükséges. A hasfalon áthatoló szúrt seb abszolút műtéti indikáció, ilyenkor laparatomia szükséges. Mellkasi szúrás thoracotomiát igényel.

Az anaerob fertőzés veszélye miatt minden esetben kötelező a tetanus védőoltás

 Metszett és vágott seb (vulnus scissum et caesum) akkor keletkezik, ha ék alakú, éllel bíró eszköz okozza a sérülést. Ha az eszköz éle a szövetekbe hatoláskor a bőrfelszínnel párhuzamosan is elmozdul, metszett sebről, ha az erőbehatás a bőrfelszínre merőleges, vágott sebről beszélünk.

Az egyik leggyakrabban előforduló sebzéstípus. Viszonylag nagy sebfelszínek keletkeznek, a sebszél sima szélű, a seb tátong, ék alakú, általában erősen vérzik.

Ellátás: a nem szennyezett kisebb vágott sebek sebkimetszés nélkül is zárhatók. Nagyon szennyezett, valamint 24 órán túli sérülés esetén sebkimetszést kell végezni, elsődlegesen halasztott varratot kell alkalmazni.

Külön említést érdemelnek a csuklótájék, a tenyér és a kéz ujjainak sebei. Feltétlenül tisztázni kell az esetleges ér-, ín- és idegsérüléseket, melyek szakszerű ellátása kézsebészeti ismereteket igényel.

Zúzott seb (vulnus contusum) Tompa erő behatására keletkező seb (ütés, összenyomatás okozza). A hirtelen összenyomatás hatására a bőr és a bőr alatti zsírszövet megreped. A seb alakja szabálytalan, a seb falai egyenetlenek, a szövetekben véres beivódás figyelhető meg. A szövetroncsolás nagyfokú, ez a fertőzés szempontjából jelentős, mert az életképtelen szövetek jó táptalajt jelentenek a baktériumoknak.

Legenyhébb formája a horzsolás (abrasio), a zúzott terület fölött nagyobb terjedelmű hámhiány alakul ki.

Ha a horzsolás nagyobb fokú, helyenként a bőr irharétege is átszakad, horzsolt sebről (vulnus abrasum) beszélünk.

A zúzott sebzés legsúlyosabb formája a roncsolódás. Leggyakrabban közlekedési vagy ipari balesetek kapcsán jön létre, főleg a végtagokon.

Ellátás: a horzsolás különleges ellátást nem igényel. A zúzott-roncsolt sebek esetén sebkimetszést végeznek, hogy roncsolt szövetrészek ne maradjanak vissza. A szabálytalan, zegzúgos sebszéleket úgy alakítják, hogy feszülésmentesen zárhatók legyenek. Gyakran drenálni kell ezeket a sebeket. Kiterjedt, roncsolódásos végtagsérülés esetén néha amputációra kényszerül a sebész. 

Szakított seb (vulnus lacerum) a test felszínébe valamilyen módon belekapaszkodó erő a bőrt rugalmassági határán túl nyújtja. Súlyos, roncsolódásos sérülés, hirtelen nagy, húzó irányú erőbehatásra keletkezik. Gyakori ipari, mezőgazdasági balesetek során, akár egész végtag is leszakadhat.

Ellátás: függ a sérülés kiterjedésétől és elhelyezkedésétől. Néha csak a traumás amputáció befejezése a sebész feladata, de néha lehetséges a leszakadt végtag replantációja. 

Harapott seb (vulnus morsum) A sérülés okozója ember vagy különféle állatok fogazata. A legváltozatosabb sebformákkal találkozunk a harapási sérüléseknél. A sérülést a fogak által kifejtett összeszorítás és az ehhez társuló szakító, tépő erő okozza. Veszélyes a fertőzés. Idegentest bennmaradása, mérgező anyagok bejutása miatt.

Ellátás: A harapott sebet mindig erősen szennyezettnek kell tekinteni, ezért alapos sebrevíziót kell végezni. A szükségesnek megfelelő sebkimetszés után a sebet nyitva kell hagyni. A tetanus veszélye mellett gondolni kell a veszettséggel történő fertőződés lehetőségére is.

Lőtt seb (vulnus sclopetarium) Különböző lőfegyverekből a testbe röpített szilárd testek, lövedékek okozzák. A lövedék áthatol a szöveteken, lőcsatornát képez. Robbanó hatása a környező területeken szövetroncsolást okoz. Az így keletkezett sebek gyakorlatilag mindig fertőzöttek. A sérülés súlyossága a károsodott szervek életképességétől függ; egyszerű elváltozástól életveszélyes állapotig mindenféle szövődmény kialakulhat a lőtt seb nyomán.

Ellátás: Alapvető szabály, hogy a lőtt sebet a sebellátás után mindig nyitva kell hagyni. Testüreget ért sérülést zárni kell, de a bőrsebet itt is nyitva kell hagyni. Gondolni kell a lövési sérülések tetanus és gázgangréna fertőzésének veszélyére. 

A seb jellemző tünetei:

Sebfájdalom:

• Elsődleges v. sebzési fájdalom: a sérülés pillanatában az idegvégződések közvetlen sérülése okozza

• Másodlagos: hamarosan követi a sebzési fájdalmat. A keringési zavar fokozza, lüktetés

• Késői: a sebgyógyulás befejeződése után ideggyulladás v. hegesedés okozta idegnyomás következménye

Vérzés:

• Külvilág felé

• Testüregekbe

• Szövetek közé

A vérzés foka függ a sérült ér jellegétől (artéria, véna, capilláris, parenchymás jellegű, általában kevert típusú), nagyságától, elhelyezkedésétől

A vérzés bizonyos idő múlva általában csillapodik, majd megáll, a szervezet spontán vérzéscsillapító hatása érvényesül, véralvadási kaszkád

Megkülönböztetünk:

• Közvetlen vérzés: a sérülés pillanatában indul meg

• Utóvérzés: a véralvadék leválása következtében (vérnyomás rendeződése, emelkedése, erőlködés, gyógyszerek)

• Késői vérzés: napokkal a sérülés után, a sebgennyedés a véralvadékot elfolyósítja, az érfalak másodlagosan elhalnak

Szövetelhalás: minden sebzés különböző fokú szövetelhalással jár.

Oka: a beható erő, helyi keringési zavarok, kórokozók, idegenek anyagok kerülnek a sebbe

Sebtátongás: szövetek szétnyílása .

Funkciókiesés: a seb kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függ, izom-, in-, idegsérülés vagy csonttörés következménye. 

A SEBGYÓGYULÁS

A szervezet a folytonossághiányokat igyekszik helyreállítani, ez a folyamat a sebgyógyulás, mely részben regeneráció, részben reparáció

• Regeneráció: a seb eredeti szövetféleséggel gyógyul (hámszövet helyett hámszövet).

Egyes szövetek regenerációs képessége eltérő. Magasabb rendű,

differenciált szövetek kevésbé regenerálódnak, a hám és kötőszövet

könnyebben

• Reparáció: kötőszövet-képződés állítja helyre a folytonosságot és pótolja a szövethiányt

A sebgyógyulásban a vér, a ktsz-és hámszövetképződés játszik döntő szerepet

A sebgyógyulási folyamat szakaszai

1.Bevezető szakasz: a sebfelületet véralvadék borítja. A kialakult fibrin-váz zsugorodása egymáshoz közelíti a sebszéleket

2. Sebtisztulás. Az elhalt részek eltávolítása. Minden sebben közvetlenül a sebszélek mellett keskenyebb-szélesebb zónában elpusztult sejtek vannak. A seb csak akkor gyógyul, ha életképes szövetek kerülnek kapcsolatba egymással. Vér- és nyirok-capillárisok képződnek, ezek teszik lehetővé a sebtisztulást; a sejttörmelékeket a mozgó sejtek, a phagocyták távolítják el.

3. Sejtes átépülés. Az új erek mentén finom rostrendszer képződik. Ebben az irányító vázban köles-lencse nagyságú szemölcsök alakjában keletkezik a granulációs vagy sarjszövet. Az egészséges sarjszövet szemcséi egyformák, élénk korallpirosak, nem vérzők.

Sarjszövetképződés zavarai:

• Csökkent v. hiányos (viszértágulatos fekély)

• Granulációs daganat: vadhús, keloid

4.Hegesedés szakasza: a hámmal fedett hegszövet erekben gazdag, környezeténél vörösebb. Később ez erek száma csökken, a heg halványabb lesz és zsugorodik.

A sebgyógyulás fajai

Elsődleges sebgyógyulás (sanatio per primam intentionem) a sebgyógyulás a sebszélek felől indul meg. Így gyógyulnak a pontosan illeszkedő, nagyobb szövethiánnyal nem járó sebszélek, fertőzéstől mentes sebek.

Másodlagos sebgyógyulásról (sanatio per secundam intentionem) a seb gyógyulása a sebalapon kezdődik. Így gyógyulnak a roncsolt, tátongó szélű, erősen fertőzött sebek. A heg merevebb és hiányoznak a másodlagos elemek (szőrtüsző, verejtékmirigy), mivel ezek nem regenerálódnak. 

Pörk alatti sebgyógyulás: felületes sebeken, vérző horzsolásokon a megalvadt és beszáradt vérből és szövetnedvekből száraz pörk képződik.

A pörk szélei erősen tapadnak a környező ép bőrhöz. A seb néhány nap alatt gyógyul, a pörk megvédi a sebfelületet a külvilág ártalmaitól. Amikor a pörk alatt a hám teljessé válik, a pörk leválik. A nyálkahártyán hasonlóan, nedves pörk alatt gyógyul.

A sebgyógyulás nem helyi folyamat; a szervezet általános állapotától függ.

Elősegíti:

• a sérült jó állapota

• Kielégítő tápláltsága

• Ép vérkeringés

• Fertőzésmentesség

• Szakszerű sebellátás

Hátráltatják:

• Rossz erőállapot

• Alultápláltság

• Vitaminhiány

• Elégtelen vérkeringés

• Sebfertőzés

• Bennmaradt idegentest

Sebellátás

A sebgyógyulás szempontjából döntő a sérült általános és helyi ellátása .

Általános sebellátás

1. A sérült nyugalma, lefektetése

2. Fájdalomcsillapítás

3. Vérzéscsillapítás

4. Shocktalanítás

5. Tetanus-prophylaxis

A seb helyi kezelése

A sebellátás személyi, tárgyi feltételei a helyszínen általában hiányoznak.

Itt a sérültet elsősegélyben részesítjük.

Megfelelő feltételek hiányában a beavatkozás a közvetlen életveszély elhárítására, a további sérülések és szövődmények megelőzésére szorítkozzon.

Ne gátolja a későbbi végleges szakellátást.

az elsősegély legfontosabb mozzanatai:

• a beteg biztonságba helyezése és az eset gyors felmérése

• a légzés ellenőrzése

• a keringés ellenőrzése (szükség esetén mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs)

• a nagy vérzések csillapítása (kompresszió, leszorítás, nyomókötés)

• a nagy sebek befedése (fedőkötés)

• a törött végtagok rögzítése

• a sérült felkészítése a szállításra 

A SEBEK ELSŐ ELLÁTÁSA (ideiglenes sebellátás)

A leggyakoribb elsősegély-nyújtási feladat.

Célja a másodlagos fertőzések megelőzése és a sérült terület előkészítése a végleges ellátáshoz.

Kivitelezése: a ruházat eltávolítása a seb környékéről; a seb környékének megtisztítása (alkohollal vagy sebbenzinnel); a seb fedése steril gézlappal.

Nagyobb vérzés esetén nyomókötés felhelyezése.

A sérült testrész nyugalomba helyezése. 

A sebellátás szabályai:

• Sebet mindig be kell kötni

• A már bekötözött sebet nem bontjuk ki

• Az átvérzett kötést párnázással kötjük át

• Antiszeptikus kenőcsöt és port elsősegélynyújtáskor nem használunk

• A jó kötés: véd a rongálástól és fertőzéstől, fájdalmat és vérzést csillapít melegen tart, ez által fokozza a vérellátást, így elősegíti a gyógyulást.

• A sérültet nyugalomba kell helyezni, betakarni

 

14. kidolgozott tétel=12. tétel

 

Munkahelyén egy karban tartó jobb csuklóját felhasította egy éles lemez. Lüktető vérzést lát. A sérült ijedt a bőre sápadt.

 

15. kidolgozott tétel

A bejárati ajtót becsapta a huzat, amikor családtagja éppen odalépett. Az arcát ütötte meg, beszélni tud, de erősen vérzik az orra!

 

Leültetem, előrehajtom a fejét. Mentőt hívunk. Parittyakötést készítünk, nem tamponálunk.

A vér a garatba folyhat. Érdeklődünk, hogy kell-e nyelni. Koponyalapi törés.

 

16. kidolgozott tétel

A szomszédja gépkocsival nekihajtott a kapunak. A kocsi eleje összetört, folyik a benzin a tankból, a sérült nem tud kiszállni a kocsiból!

 

Biztonságos-e a helyszín? Nem. Nagyon körültekintőnek kell lenni. Mentőt hívunk. Megszólítom, megnyugtatom, megvizsgálom. Rautek féle műfogással kisegítem az autóból és távol viszem. A mentő megérkezéséig vele maradok.

 

17. kidolgozott tétel

A játszótéren játszó kisgyerek leesett a csúszdáról és beütötte az állát, amely erősen vérzik és nagyon fáj!

Leültetem, megnyugtatom. Mentőt hívunk. Parittyakötést készítünk. Koponyaalapi törést is okozhat.

 

18. kidolgozott tétel

Gépkocsi gázolt el egy idős hölgyet a zebrán. Az alsó végtagjait nem tudja mozgatni jobb lábfeje hullaállásban van gáttájon vérzés jelent meg!

 

Biztonságos a helyszín? Útlezárás. Mentő hívás. Medencetörés. Megszólítom, megvizsgálom. A cipőt leveszem arról a lábáról, amelyik sérült. Oldalról óvatosan kiékelem. Ruhára gáttájékra 1mx1m-es mullapot terítek.

 

19. kidolgozott tétel

Építkezésen dolgozó munkás leesett a létráról és megütötte a mellkasát. Nehézlégzése van, nagyon fáj az egész mellkasa, az ajkai lilák!

 

Biztonságos a helyszín? Megszólítom, megvizsgálom, mentőt hívunk. Megvizsgálom, hogy van-e rajta seb. PTX ragtapasszal zsindelyezem. Háromszögletű kendővel lazán rögzítem a testet. A mentő megérkezéséig vele maradok