21. tétel

A kardiológiai intenzív osztályra gyakorlaton lévő ápoló tanulók érkeznek. Mutassa be nekik

az osztályon használatban lévő betegmegfigyelő monitort!

A bemutató során az alábbi szempontokra térjen ki:

•a szív elektromos tevékenységének jellemzése

•az élettani EKG görbe szakaszainak ismertetése

•a monitorozás fogalma, célja

•a szívműködés monitorozásának formái

•monitorozás során alkalmazott EKG elvezetések pozicionálása

•az szívműködés monitorozásának riasztási kritériumai

•a monitorozás eredményeinek dokumentációs követelményei

A szív elektromos tevékenységének jellemzése

A szívizom sejtek, működésük közben elektromos áramot termelnek. Ez az áram a test külömböző

részeiről elvezethető és regisztrálható. Az EKG vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán

keresztül következtetünk a szív állapotára. Úgynevezett végtagi és mellkasi elektródákból gyűjti

össze az elektromos jeleket az EKG gép, a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos

feszültség regisztrálásával. Az EKG hullám szabályos görbe, melynek egyedi sajátossága van.

az élettani EKG görbe szakaszainak ismertetése

Egységes, nemzetközi megállapodás alapján, az EKG-n észlelt hullámok nevei: P, Q, R, S, T és U.

Minden hullám a szív egy meghatározott részének depolarizációját (elektromos kisülést) vagy

repolarizációját (elektromos újratöltődést) jelenti.

P-hullám (pitvari hullám): pozitív amplitúdójú (1–2 mm), az ingerület pitvari terjedésének felel

meg (pitvarokra vonatozik, időtartama 0,06-0,11 másodperc.

P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között, időtartama 0,04-0,1 s.

QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációját jelöli (gyors lefolyású), kis negatív

Q-hullámból (nem mindig észleljük), magas pozitív R-hullámból (kamraizomzat fő tömegének

ingerületbe jutása, amplitúdója 10 mm) és negatív S-hullámból áll. Ez idő alatt megy végbe a kamra

teljes munkaizomzatának depolarizációja. Időtartama 0,06-0,1 s, amiből 0,03 s az interventricularis

septum depolarizációja, 0,055 s a jobb kamra és 0,068 s a bal kamra depolarizációja.

ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza

T-hullám: elnyújtott közepes amplitúdójú hullám, a kamrák teljes repolarizációját jelzi, időtartama

0,20 s.

Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama.

U-hullám: eredete bizonytalan, de jelezheti az interventricularis septum repolarizációját vagy a

kamrák lassú újratöltődését. Időtartama 0,1-0,2 s.

a monitorozás fogalma, célja

Mi az EKG?

A sejtek és a szövetek működése közben a szövet aktív és nyugalomban levő része

között elektromos potenciál különbség keletkezik. A szív működése közben lejátszódó elektromos

folyamatok érzékelhetők a test felszínén. Ennek erősítésére szolgáló berendezés az

elektrokardiográf, a rögzített görbe pedig az elektrokardiogram

Mi az EKG vizsgálat célja?

A vizsgálat célja megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver

(sinusritmusban van), illetve az ingerület terjedése normális.Mit mutat ki az elektrokardiogram?1.

ingerképzési zavar, ingerületvezetési zavar (a szív a szervezet aktuális oxigénigényét csak akkor

tudja biztosítani, ha a pitvarok és a kamrák izomrostjainak működése időben és térben

összerendezett, harmonikus.)2. elektrolitzavarok (a szív ingerületvezetésében fontos ionok Kálium,

Calcium egyensúlyában bekövetkező változások)3. pitvari és kamrai hipertrófia (a szívüregek

falában bekövetkező megvastagodás)4. ischémia és infarktus (szívizom oxigénellátásának

elégtelensége vagy megszünése folytán a szív működésében bekövetkező zavar, illetve

szívizomelhalás

a szívműködés monitorozásának formái

EKG vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán keresztül következtetünk a szív állapotára.

Úgynevezett végtagi és mellkasi elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket az EKG gép.

A végtagi elektródák a frontális sík tengelyeit, míg a mellkasi elektródákból a horizontális sík

elektromos tengelyeit jelenítik meg.

Négy végtagi és hat mellkasi elektródát használnak, melyek közül a négy végtagról elvezetett

információból az EKG-készülék 6 elvezetést készít (I, II, III, aVF, aVR és aVL),

a hat mellkasi elektróda pedig hat különböző elvezetésnek számít (V1, V2, V3, V4, V5 és V6).

Minden elvezetés különböző szögből látja a szívet.

Az így készült 12 elvezetéses EKG éppen elfogadható számú irányból ad információt a szívről

ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a szív elektromos működéséről.

Ha kutatási célból részletesebb képre van szükség a szívről, gyakran használnak 100 elvezetést is.

Elvezetések:

Bipoláris végtagelvezetések, frontális sík

Einthoven I., II., III.

Unipoláris végtagelvezetések, frontális sík

V-elvezetések: VR, VL, VF

Felerősített (Goldberger): aVR, aVL, aVF

Unipoláris mellkasi elvezetések, horizontális sík

Wilson féle elvezetések: V1’-V6’

monitorozás során alkalmazott EKG elvezetések pozicionálása

Einthoven-féle bipoláris végtagi elvezetések

ezeknél a három mért végtag (JK, BK, BL) közül csak kettő között mérünk

- az I-es elvezetés legfelül van, a két kar között

a II-es van jobbról, a JK és a BL között

a III-as van balról, a BK és a BL között

JK. Piros B.K sárga BL. Zöld JL. fekete

Mellkasi és dorsalis elvezetések

A mellkasi elvezetések jelzése: V1-V6. Az egyes elvezetések felhelyezése:

V1: 4. intercostalis tér, a sternumtól jobbra

V2: 4. intercostalis tér, a sternumtól balra

V3: középen a V2 és a V4 között

V4: 5. intercostalis tér, a medioclavicularis vonalban

V5: a V4 és V6 közé, az elülső hónaljvonalban

V6: 5. intercostalis tér, a középső hónaljvonalban

A dorsalis elvezetéseket ritkán használják. Jelzésük: VD1-VD3. Helyük: (kb.)

VD1: a spina scapulae szintjében, a középvonal és a scapula medialis széle közötti vonalon

VD2: az angulus inferior scapulae alatt, a VD1-gyel azonos függőleges vonalban

VD3: valahol az L1 magassága körül, a fentiekkel egy vonalban

az szívműködés monitorozásának riasztási kritériumai

Mikor a monitor olyan körülményeket (paraméterértékeket) észlel, melyre fel kell hívni a

személyzet figyelmét, a monitor riasztójelzést ad.

A riasztójelzés a képernyőn megjelenő vizuális jelzésből és hangjelzésből áll.

A riasztás MAGAS, KÖZEPES vagy ALACSONY prioritást kaphat.

A MAGAS prioritású riasztás életveszélyes állapotot jelez, amelyben a páciens sürgősen figyelmet

igényel:

A KÖZEPES prioritású riasztás azt jelzi, hogy a páciens paraméterei átlépték a riasztási

küszöbértékeket. A pácienst azonnal ellenőrizni kell

Az ALACSONY prioritású, vagy technikai riasztás beállítási problémát vagy hibás érzékelőt jelez. A

páciens monitorozása nem teljes

Mikor a betegőrző monitor riasztási állapotban van, ideiglenesen elnémíthatja a hangjelzést, vagy

módosíthatja a riasztási határértékeket, ha korábban nem lettek megfelelően beállítva.

a monitorozás eredményeinek dokumentációs követelményei

Ápolási dokumentáció, EKG grafikus szallag, InfoRend,