3. tétel
A vezető ápoló felkéri Önt, hogy az ápolói továbbképzésen tartson előadást a betegek
beszédének, magatartásának és viselkedésének megfigyelési szempontjairól!
Előadását az alábbi szempontok szerint állítsa össze:
- beszéd megfigyelésének szempontjai, jellegzetes kóros eltérések ismertetése
- a gyermeksírás megfigyelésének, értékelésének szempontjai
- a beteg magatartás típusai, azok jellemzése
- a magatartásbeli változások leggyakoribb testi és pszichés tünetei felnőtt és
gyermekkorban
- a magatartás, viselkedés megfigyelésének, dokumentálásának szempontjai
-ápolói kompetenciák kóros eltérés észlelése esetén
Beszéd megfigyelésének szempontjai:
A beteg hangjának megfigyelése: hangszín, hangmagasság, rekedtség, halk, tompa, akadozó
A beteg beszédének tempója: gyors, lassú, normális, beszédzavar
A szókincs és gondolat kifejezésének minősége: egyszerű, vagy összetett mondatokat
használ,
szókincs, szókészlet
Beszéd érthetősége: zavaros, csapongó, logikus,
A beteg gesztusai, mimikája: szegényes, tartalomhoz illő, túlzott
A gyermeksírás megfigyelésének, értékelésének szempontjai:
A babák a legkülönbözőbb féle módon és okokból sírnak, hiszen ez az egyetlen közlési mód, amit a
külvilággal való kommunikációra használnak. Ha a szükségletei kielégítése miatt sír egy kisbaba
(éhség, unatkozik, vagy a biztonságot keresi), akkor gyakran könnyek nélkül sír. A kisbabának lelki
vagy fizikai fájdalma van, beteg vagy csak túl sokat kell várnia az étkezésre, akkor szükségből sír,
és akkor jönnek a könnyek is. A sírást szélsőséges érzelmi állapotok (bánat, öröm, harag,
frusztráció), fájdalom (fizikai vagy lelki) illetve öröm válthatja ki. A tehetetlenség az intenzív
fájdalommal szemben, vagy hogy képtelen voltunk valami sikerre vinni. Düh esetén a tehetetlenség
úgy jelentkezik, hogy bár hatalmas indulat feszül bennünk, érezzük, hogy nem megengedhető, hogy
engedelmeskedjünk neki. Örömkönnyek esetén a tehetetlenség inkább a boldog végkifejletet
megelőző állapotot jellemzi
A sírás:
Erős érzelmi hatásra intenzív hormontermelés indul meg szervezetünkben, és a túlzott mennyiség
egy részétől valószínűleg a sírás segítségével szabadulunk meg. Azok az emberek, akik érzelmi
feszültség hatására könnyen sírnak, általában egészségesebbek, mint akik magukba fojtják a
stresszt. A sírás tehát egyben védelmi feladatot is ellát: óv bennünket a stresszel járó betegségek
kialakulásától. A sírás az újszülöttek beszéde. Néha szabályszerűen fáj a fülünk attól, ha egy
csecsemő sír. De ezek a picik nem tudnak mást, csak sírni. Ilyen az újszülöttek 'beszéde'.Nem
feltétlenül utal betegségre, ha a baba kitartóan sír. Akkor forduljunk orvoshoz, ha más, betegségre
utaló tünetet is tapasztalunk. A gyerekorvos akkor sem haragszik, ha "csak" azért keressük fel, mert
aggódunk, és nem értjük a sírás okát. A sírásra később is figyeljünk oda - de akkor se tiltsuk meg
neki, ha már nagyobbacska - mert ha nem engedjük érzelmeit kifejezni, elfojtjuk, később
komplexussá válhat.
A csecsemő sírásának okai:
1. Éhes: A kis csecsemőnek gyakori evésre van szüksége, mert kicsi a gyomra. Ha az anya
észreveszi a jelzéseit, például azt, hogy keresi a mellet, cuppog vagy szopómozgásokat végez,
akkor meg lehet előzni a sírását.
2. Fázik: Az újszülöttek szeretik a meleget, így segíthet az is, ha az anya bebugyolálja egy kendőbe
vagy takaróba.
3. Testi kapcsolatra vágyik: A kisbaba számára az a természetes, ösztönei szerint ideális állapot,
ha az anya karjában van, ha megölelik őt.
4. Elfáradt: Sok kisbaba sír, amikor elfárad. Ha túl sok inger éri, akkor a sírásával jelzi, hogy elege
van.
5. A rossz időzítés: Ha az etetéseket rosszul időzítik, akkor is biztosan sírni fog a baba. Nem jó
megvárni, amikor már sírással jelzi, hogy éhes, hanem az erre utaló jelek tapasztalásakor
rögtön mellre kell tenni, hogy ne veszítse el a türelmét.
6. Fáj valamije: A fájdalom életük első pillanatától kezdve kiváltja a sírást a babákból
A hangadás szakaszai:
Elsődleges biológiai hangok (0 –8. hét)
A gyermek legelső hangadása a sírás életfontosságú funkció. A világra jövetel első másodperceiben
az újszülött csak így tudja tüdejét oxigénnel megtölteni, egyúttal a vérkeringést is ez úton biztosítja.
(Salamon Jenő 1983.) A gyermek első hangjai ösztönös reflex reakciók, fiziológiai jelenségek:
sírás, köhögés, tüsszentés, csuklás. Differenciált kifejező sírással jelzi a csecsemő a számára fontos
állapotokat. A kifejező sírás különböző hangjelenségei akusztikai mérésekkel bizonyíthatóan is
megkülönböztethetőek. Gósy Mária fájdalom – sírás, éhség – sírás, diszkomfort jelzésére szolgáló
sírás és unalom sírás között tesz különbséget. A kifejező sírás funkcióvesztését a gőgicsélés
megjelenése idézi elő. (Gósy Mária 1999.)
Gőgicsélés és nevetés (8 –20. hét)
A gőgicsélés időszakában a csecsemő próbálgatni kezdi a beszédhangok képzéséhez szükséges
tevékenységeket: nyelvét vízszintesen és függőlegesen mozgatja, ajkát csücsöríti, nyelvét
nyújtogatja, és ezzel összehangolva használja a hangszalagokat. Magánhangzó szerű hangokat
hallat. Fonetikai összetételük szerint az első hangok, amelyeket a gyermek kiejt megközelítik az [ø]
[a:] magánhangzókat, ezek a zöngék kiegészülnek még kilégzés formájában a h –hoz és torokhangú
r –hez közeli hanghoz hasonló hangokkal. Egyre több mássalhangzó szerű hangot ad. A
mássalhangzók közül az ajakhangok: m, n, b, utána a d, t, foghangok utoljára pedig a
sziszegőhangok jelentkeznek. Az artikulációs mozgások öröme és az akusztikus élmények
motiválják a gőgicsélést. Eleinte a siket csecsemő is gőgicsél, de az általa képzett hanghatások nem
adnak neki funkcióörömöt, ezért gőgicsélése abbamarad.A csecsemő hangképző szervei
ügyesednek, hallása finomodik.
Játékos hangadás (20 –30. hét)
A gyermek hangjai egy másodpercnél hosszabbak és biztosabbak, mint a gőgicsélés szakaszában.
Sűrűn ismétlődő mássalhangzó és magánhangzó sorozatokból áll. Állandósult
hangmegnyilvánulásokat ad az öröm és a bánat kifejezésére.
Gagyogás (25 –50. hét)
Játszik a hangokkal, felfedezi milyen sok hangot képes képezni beszédszerveivel. Végtelenül
sokféle hangkombinációt gyakorol, még olyan szótag kombinációkat is, melyeket soha sem hallott
és nem fog majd használni beszédében. A világon mindenütt ugyanúgy gagyognak a csecsemők
függetlenül a nyelvi környezettől. Halandzsaszerű szótagsorozatokat kezd kimondani és
ismételgetni a leendő anyanyelv mondataira jellemző intonációval és hangsúlyozással.(Cole –Cole
1998.) Kilenc hónapos kora körül gagyogása kezd az anyanyelv fonémáira egyre jobban
hasonlítani.
Dallamos megnyilatkozások (9 –18. hónap)
A dallam, a ritmus és a hangszín az első életév vége felé a gyermek hangadásaiban fontos
jellemzőjévé válik. Mindig azonos dallammal ismétel bizonyos szótagokat, így alakulnak ki azok a
szavak, melyeknek jelentése az ejtés tisztaság ellenére is bizonytalan. Tíz –tizenegy hónapos
gyermek beszédében megjelennek az első értelmes szavak: papa, mama, pipi, baba. Egy éves és
másfél éves kor között egyre intenzívebb a gyermek szókincs gyarapodása. Egyszavas mondatokat
kezd használni. Körülbelül egy éves és hat hónapos korban két –három szavas mondatokat alkalmaz
beszédében. „Mi ez?” –kérdésre konkrét és jól ismert tárgyaknál beszéddel válaszol. Két éves – két
és fél éves mire többszavas mondatokkal beszél. Beszédében megjelennek az első toldalékok
(ragok, jelek). Képeken is felismer hétköznapi tárgyakat, sőt meg is nevezi azokat. Történeteket
elmond. Igeidőket használ. Két és fél -három éves korban kezd mellékmondatokat használni.
Beszédválaszt ad „Mikor?” „ Miért?” –kérdésre.