26. tétel

Az osztályon ápolt betege hirtelen fellépő fejfájást, szédülést, féloldali gyengeséget

panaszol.

Érdeklődjön a betegtől anamnéziséről, jelenlegi panaszairól, azok jellemzőiről. Mondja el

az

Ön mellé beosztott ápoló tanulónak, hogy az orvos megérkezéséig milyen fizikális és

eszközös vizsgálatot szeretne elvégezni a beteg állapotának felmérésére, a fájdalom,

szédülés és az oldalgyengeség jellegének meghatározására! Ismertesse az egyes

paraméterek normál tartományát is!

Ezek a panaszok általában érrendszeri, szív, illetve agyi érrendszeri betegségek következtében

jelentkeznek. Ilyen betegség az agyi embólia is.

Az agyi embólia az agyi erek embóliás elzáródása .

Tünetei lehetnek: fejfájás, hányinger, szédülés, féloldali végtag gyengeség, bénulás, érzékkiesés,

beszédzavar (szóformálási nehézségek), zavartság, eszméletvesztés, átmeneti látásvesztés az egyik

szemen, kettős látás, félrehúzódó száj, elakadó beszéd, egyik kar elgyengülése, stb.

A „stroke” kifjezés (magyarul: gutaütés, szélütés, agyi katasztrófa) gyűjtő fogalom. Az agyi

katasztrófák leggyakrabban ischaemiás eredetűek (80 - 85 %), azaz érelzáródásra vezethetők vissza.

Ezek részben trombózisos vagy embóliás érelzáródás (agytrombózis, agyembólia) miatt, vagy

érelmeszesedés folytán következnek be. Az érelmeszesedés legújabb eredmények szerint már

nagyon fiatal korban (akár 15 - 20 évesen) elkezdődő betegség, mely elsősorban a zsírháztartás

zavara miatt alakul ki.

Az agyi katasztrófák 15 – 20 %-át az agyi artéria megrepedése folytán beálló agyvérzés okozza.

Mind az agyi érelzáródás, mind a vérzés következtében az agy egyes részei elhalnak. Stroke ellen

nincs gyógyszer, fontos a megelőzés. Az első stroke után azonban drasztikusan megnő az újabb

katasztrófa kialakulásának esélye, ami az esetek túlnyomó többségében lényegesen súlyosabb, mint

az azt megelőző. Ha már megtörtént a baj, az időben megkezdett rehabilitációval csökkenthető az

újabb stroke esélye!

A betegség leggyakoribb kiváltó okai: stressz, fizikai aktivitás hiánya, magas vérnyomás, rendszeres

alkoholfogyasztás, dohányzás, nem megfelelő étrend, cukorbetegség, szívbetegségek,

érelmeszesedés, stb.

Kockázati tényező lehet: horkolás, migrén, depresszió, terhesség, fogamzásgátló tabletták, stb.

TIA = Transiens ischemiás attack – átmeneti agyi keringés zavar

Általános jellemzők:

Hirtelen fellépő, ám 24 órán belül megszűnő agyi keringészavar, melynek hátterében valamely agyi

érnek az elzáródása áll, ennek következtében az agy nem jut megfelelő oxigén ellátáshoz.

Hajlamosító tényezők között a kezeletlen magas vérnyomás, a dohányzás, a magas vérzsír értékek,

a cukorbetegség és a mozgásszegény életmód áll. Jelentősége abban áll, hogy az esetek 10-15

százalékában 3 hónapon belül szélütéshez vezet.

Tünetek:

Attól függően, hogy melyik agyi érnek az átmeneti elzáródása áll fenn jelentkezhet féloldali

gyengeség, arcelferdülés, szájlefittyedés és beszédzavar, vagy jelentkezhet kettős látás, szédülés,

egyensúlyzavar, szemmozgászavar. Típusos tünet lehet még, hogy a beteg egy pár pillanatra az

egyik szemén teljesen elveszti a látását – ennek hátterében a szem átmeneti keringészavara áll.

Terápia:

Azonnali beavatkozás nem szükséges, mivel magától rendeződik, ennek ellenére nagyon fontos a

későbbi szélütés megakadályozása aszpirin adásával, vérnyomás szabályozással és életmód

változtatással.

Tünetek: zsibbadás, látáskimaradás, beszédzavar, féloldali gyengeség, szájlefittyedés, kettős látás,

szédülés, egyensúlyzavar, szemmozgászavar,

Az érszűkület a következő tünetekkel jár: végtagokon jelentkező fájdalom, görcs (pl. lábszárgörcs),

hideg, elkékült, elszínezodött végtagok, szédülés, fejfájás vagy súlyosabb esetben féloldali

bénulás, beszédzavar.

Fejfájás jellege:

A fejfájás jellemzői:nagyon sok okból kialakulhat,a kiváltó ok lehet belső vagy külső körülmény.

Az esetek többségében valamilyen megbetegedés tüneteként jelentkezik:pl.agyi

folyamatok,traumák,kiugró vérnyomás,gyulladások,sérülések,mérgezések.

Jelentkeznek különböző szervrendszerek megbetegedésének kisérő

tüneteként:pl.hormonrendszer,kiválasztórendszer(vese) emésztőrendszer

Jellege is nagyon sokféle lehet:hirtelen,ütésszerű,tompa,hasogató,éles,görcsös vagy

lüktető,féloldali,szaggató,stb.

A következő kórképekben a fejfájás a vezető tünet:

Fejfájás létrejöhet az

AGY VÉRELLÁTÁSI ZAVAR miatt,pl.Agyembólia

A meglassult agyi keringésben kialakult vérrög leszakad és elzárja a vér utját.Hajlamositó:bal

szivfél betegségei,pl.billenytűhibák

Tünetei:itt is ütésszerű fejfájás,eszméletvesztés,epilepsziás rohamot is kiválthat,féloldali

bénulás,érzészavar, Látás és beszédzavarok.

Szédülés jellege:

forgás, dőlés, imbolygásérzés, járásbizonytalanság, gyengeségérzés, ájulásérzés

Mióta áll fenn, mennyi ideig tart egy rosszullét, milyen gyakran ismétlődik

A szédülést provokálja-e fej- vagy testmozgás, kötődik-e valamilyen tevékenységhez, testi vagy

szellemi kifáradáshoz, étkezéshez

Kíséri-e hányinger, hányás, fülzúgás, halláspanasz, fejfájás, látás elhomályosulás, szívpanasz,

vérnyomásingadozás, beszédzavar, érzészavar

Légúti infekcióra utaló eltérés van-e

Koponyasérülés, nyaki gerinc trauma előfordult-e

Dohányzás, alkohol-, kábítószer fogyasztás, mérgező anyagokkal, gázokkal való contactus,

gyógyszerszedési szokások

Egyéb, a beteg által ismert, esetleg kezelt betegségei

Féloldali gyengeség jellemzői:

Hemiplégia, azaz féloldali bénulás

Az agy akaratlagos mozgást irányító területének sérülése okozza. Az ilyen jellegű sérülések

főlegagyvérzés vagy baleset következményeként lépnek fel.

- féloldali bénulás

- zsibbadás

- megváltozott ízlelés, hallás, látás

- arcizmok elgyengülése, beleértve a szemmozgató izmokat is

- gyengült nyelés

- gyengült nyak-, és nyelvizmok

- egyensúlyzavar, járási nehézség, szédülés

- megváltozott légzés és szívritmus

- nehézség a beszédben

- memóriazavar, beszédzavar

Fizikális és eszközös vizsgálatok:

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban

igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet:

A helyszíni ellátás fontos eleme a beteg és környezete megfelelő kikérdezése a panaszokat illetően.

Pl. milyen jellegű a panasz, mikor kezdődött, változott-e, volt-e hasonló korábban, van-e

valamilyen ismert betegsége a betegnek, szed-e gyógyszert stb. A vizsgálat része az általános

fizikális (küllem, meghallgatás stb.) és eszközös vizsgálat (vérnyomás, pulzus, vér oxigén

telítettség, vércukor, EKG, hőmérséklet).

A stroke-nak több formája is van. A legenyhébb esetben (un. TIA) a panaszok akár a mentők

kiérkezéséig megszűnhetnek, míg legsúlyosabb esetben eszméletlenség, akár légzési elégtelenség

következhet be.

Az ellátás során szükség lehet infúzió bekötésére, igen fontos a vércukor ellenőrzése, mert alacsony

vércukor járhat stroke-hoz hasonló neurológiai tünetekkel. Eszméletlenség esetén a légutak

biztosítása az elsődleges.

Gyakran jár magas vérnyomással a betegség, azonban a vérnyomás csökkentése az esetek

többségében ilyenkor nem indokolt.

Fontos, hogy minél hamarabb CT vizsgálat készüljön a betegről, annak eldöntésére, hogy vérzéses,

vagy érelzáródásos formáról van szó.

Érelzáródás esetén már hazánkban is több központban lehetőség van a vérrög gyógyszeres oldására

(lízis).

Egyes paraméterek normál tartománya:

Vérnyomás mérésének normál tartománya:

Kategória Szisztolés

(Hgmm) Diasztolés

(Hgmm)

Optimális vérnyomás < 120 és < 80

Normális vérnyomás < 130 és < 85

Magas-normális vérnyomás 130-139 és/vagy 85-89

Hő mérésének normál tartománya:

A normál testhőmérséklet 35.8- 37.8 celsius fokig terjed.

Pulzoximéter normál értékei:

A szaturáció normálértéke 96-100%.

Pulzus mérés normál értékei:

A pulzusszám normál értéke egészséges felnőtt embernél 60-80/perc (átlagértéke 72/perc

nyugalomban).

Az egyéni célpulzust mindig a maximális pulzusszámról számolhatjuk ki.

Maximális pulzus: 220-életkor, például, ha Ön harminc éves, akkor az Ön maximum pulzusszáma

190 ütés percenként.

Célpulzus: A maximális pulzus és a terhelés-intenzitás százalékának szorzata, tehát ha Ön harminc

éves és maximális pulzusa az előbbi számítás alapján 190, akkor a célpulzusa egy 50 százalékos

terhelés-intenzitás mellett: 190 X 0,5 = 95 ütés percenként.