25. tétel
Hirtelen fellépő mellkasi fájdalomra panaszkodó beteg érkezik az ügyeletre. Érdeklődjön
a betegtől anamnéziséről, jelenlegi panaszairól, majd tájékoztassa, hogy az orvos
megérkezéséig milyen fizikális és eszközös vizsgálatot szeretne elvégezni állapotának
felmérésére és a fájdalom jellegének meghatározására! Ismertesse az egyes paraméterek
normál tartományát is!
A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szív eredetű, akár
nem szív eredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra.
Szív eredetű okok
Ateroszklerózis. A szívet ellátó artériák szűkületét elsősorban az érfal károsodása okozza. Az érfalkárosodás
leggyakoribb oka, hogy zsíros lerakódások halmozódnak fel az érfalban
(érelmeszesedés, ateroszklerózis), amelyek egyrészt beszűkítik az eret, másrészt növelik az éren
belüli véralvadás veszélyét (aterotrombózis). Az ér beszűkülése csökkenti a szív vérellátását, ez
pedig mellkasi fájdalomhoz vezet.
Angina pectoris. Mivel fizikai aktivitás, illetve pszichés stressz esetén nagyobb a szív
oxigénigénye, a szív eredetű angina pectoris is rendszerint ilyenkor jelentkezik. Ha a fájdalom
néhány percen belül megszűnik, az annak a jele, hogy a vérellátás időközben megjavult, illetve a
szív alkalmazkodni tudott a csökkent ellátáshoz. Ezt a típusú fájdalmat az egyes szívbetegségekre
adott nitrátok (pl. nitroglicerin) is enyhítik.
Infarktus. Amennyiben a fájdalom tovább fokozódik, komoly esélye van,
hogy szívinfarktusalakult ki. Ilyenkor a nitrátok is hatástalanok. Szívinfarktus során a véráramlás
elhúzódó zavara miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az
esetben gyanakodhat infarktusra, ha néhány percnél tovább fennálló nyomás vagy szorító érzés
alakul ki a mellkasban. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba,
különösen a bal oldalon. Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert
is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is (főleg idős és cukorbeteg
egyéneken).
Perikarditisz. Más szív, illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a
szívet körülvevő burok gyulladása (perikarditisz), ami többnyire vírusos fertőzést követően
alakulhat ki. A perikarditisz éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is
társulhat a betegséghez.
Aortadisszekció, spazmus. Az angina pektórisz igen ritka, de életveszélyes oka az aorta (a szív bal
kamrájából kilépő főartéria) szakadása (aortadisszekció). Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó
artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása (spazmus), ami változó mértékű mellkasi
fájdalommal járhat. A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is
elősegítheti a spazmust.
Nem szív eredetű okok
Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat.
Gyomorégés. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött.
Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen
vissza tud áramlani a nyelőcsőbe (refluxbetegség). A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi
fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban
jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik.
Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi
fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek
normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért
fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső
spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés
embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az
ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja
azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg
folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.
Pánikroham. Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors
szívritmus, légszomj, szapora lélegzés (hiperventiláció) és nagyfokú izzadás alakul ki, amely
könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásosbetegségek
egyik formája.
Mellhártyagyulladás (pleuritisz). A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya
gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A
mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun
betegségek (amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket
támadja meg), de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.
Bordaporc gyulladás (kosztokondritisz, Dietze szindróma). A mellkast alkotó bordák porcainak
gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas
elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a szegycsonthoz
közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem
érzékeny.
Borda- vagy idegkárosodás. A bordák sérülése, törése, valamint az idegek sérülése szintén
mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként
jellemezhető.
Tüdőembólia. Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik
artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul,
amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik. Tünetei: légszomj, gyors szívverés,
szorongás, gyengeségérzés. Gyakran véres köpet ürül. Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható
rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér
fokozott alvadékonysága (trombózishajlam).
Légmell (pneumotorax). Ha a mellkasfal vagy a tüdő kilyukad, levegő juthat a mellhártya két
lemeze közé. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet, ha pedig mindkét tüdőt
egyszerre érinti, halálos.
Tüdőasztma. Néha az asztma is okozhat mellkasi fájdalmat.
Kötőszövet vagy izom eredetű fájdalom. Kötőszöveti és izom eredetű fájdalom sokféle okból
alakulhat ki. Az általuk okozott mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, például ha egyik oldaláról a
másikra fordul, vagy ha felemeli a kezeit.
Övsömör (herpesz zoszter). Az övsömör olyan ideggyulladás, amelyet a bárányhimlővírusa okoz.
A test bármely részén jelentkezhet Angina pektóriszt akkor okoz, ha a bordaközi idegeket támadja
meg. Legkésőbb néhány nap múlva felfedi magát, mivel az érintett idegek lefutása mentén (vagyis:
a mellkason övszerűen) hólyagos kiütést okoz a bőrön.
Epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei. Az epehólyag (rendszerint epekő miatti) és a
hasnyálmirigy gyulladása általában hasi fájdalmat okoznak, de a fájdalom a mellkasba is
sugározhat. Enyhe formában bizonytalan rosszulléttel jár, súlyos esetben a fájdalom éles, és
hányinger, hányás csatlakozik hozzá.
Daganat. Ritkán a mellkasban található daganatok is okozhatnak mellkasi fájdalmat.
Fizikális és eszközös vizsgálat:
A fizikális vizsgálat az anamnézis felvétele után következik. Ennek során először megint a beteg
megtekintése következik, vérnyomás és lázmérés és esetenként Pl: nehézlégzés esetén- szaturáció
mérése pulzoximéter segítségével, pulzus mérése manuálisan. majd a szív fonendoszkóppal történő
hallgatása. Következő lépésben felmérjük a fájdalom nagyságát, milyenségét, esetleges
kisugárzódását. A fájdalom nagyságát kikérdezéses módszerrel VAS- skála(visual analog skala),
illetve Numerikus, vagy Arc skála segítségével értékelhetjük. Majd EKG vizsgálat következik, mely
a szív elektromos tevékenységét rögzíti papír formátumon. Így láthatóvá válnak az esetleges kóros
eltérések is.
Eszközös kardiológiai vizsgálatok:
Non-invasiv, alapvető vizsgáló módszerek a kardiológiában: .
EKG:
A szív elektromos tevékenységének vizsgálatára szolgáló nyugalmi helyzetben rögzített 12
elvezetéses A nyugalmi EKG a legalapvetőbb vizsgálati eljárás a kardiológiai diagnosztikában, a
kardiológiai szakvizsgálat nélkülözhetetlen része. Általában 12 elvezetéses vizsgálatot végzünk, 6
végtagi és 6 mellkasi elvezetéssel. Az EKG a szívről elektromos szabályozó rendszerét vizsgálja.
Láthatóak a különböző ritmuszavarok, ingerület vezetési zavarok, szívizom betegségek, koszorúér
szűkület jelei, szívinfarktus által okozott eltérések, szívbillentyű hibák következményei és még
rengeteg eltérés.
24 ÓRÁS EKG (HOLTER MONITOROZÁS):
A Holter monitorozás módot nyújt, hogy a páciens szokásos napi tevékenysége közben
folyamatosan rögzítsük az EKG görbét, ezzel jóval több információt kaphatunk:
• extrasystolék fennállásáról, természetéről illetve gyakoriságáról
• angina pectorisról,
• mellkasi fájdalmak koszorúér-eredetéről
• arrhythmiákról (többek kozött pitvarfibrilláció, kamrai ritmuszavarok
A vizsgálati időtartam általában 24 óra.
24 ÓRÁS VÉRNYOMÁSMÉRÉS (ABPM)
Az ABPM vizsgálat lehetővé teszi a páciens vérnyomásértékeinek rögzítését a megszokott
életritmus mellett:
• kiküszöbölve az ún. „fehérköpeny hypertoniát"
• reális képet adva a vérnyomásértékek napi ingadozásáról
• kezelt betegeknél a terápia hatékonyságának lemérését
SZÍVULTRAHANG (ECHO)
A szívultrahang - az ECHO vizsgálat feltárja a szív strukturális és funkcionális képét. Szinte
minden szívet érintő betegségben javasolt a vizsgálat. Jelentős diagnosztikai eljárás gyulladásos
szívbetegségekben, a szív daganatos elváltozásaiban, szívinfarktus estén.
• megmutatja a szívüregek nagyságát, a falak vastagságát, falmozgási zavarokat
• információt ad a szív dinamikus működéséről (pumpafunkció, elernyedési képesség)
• a billentyűk mozgásáról, szívbillentyűhibák fennállásáról, súlyosságáról
A szívultrahang vizsgálat fájdalommentes, sugármentes és megbizható vizsgálat. Az
ultrahangvizsgálat bármikor elvégezhető, semmilyen előkészítést nem igényel..
FUTÓSZALAGOS TERHELÉSES VIZSGÁLAT:
A terheléses vizsgálat egy folyamatos EKG és vérnyomás-ellenőrzés mellett emelkedő szintű
terhelés az életkornak megfelelően megállapított pulzusszám eléréséig. Ez a vizsgálat hathatósan
elősegíti szívbetegségének pontosabb megismerését és a későbbi kezelésének megválasztását is. A
terheléses EKG-vizsgálat alkalmas a koszorúér-betegség diagnosztizálására, ismert koszorúérbetegek
prognózisának megállapítására, a beállított gyógyszeres kezelés hatásosságának lemérésére,
ill. a funkcionális kapacitás meghatározására.
• felvilágosítást ad a páciens fizikai terhelhetőségéről
• az EKG változása alapján igazolhatja annak koszorúér-eredetét, így utat nyit a további
kezelés megválasztásához, mielőbbi megkezdéséhez
Egyes paraméterek normál tartománya:
Vérnyomás mérésének normál tartománya:
Kategória Szisztolés
(Hgmm) Diasztolés
(Hgmm)
Optimális vérnyomás < 120 és < 80
Normális vérnyomás < 130 és < 85
Magas-normális vérnyomás 130-139 és/vagy 85-89
Hő mérésének normál tartománya:
A normál testhőmérséklet 35.8- 37.8 celsius fokig terjed.
Pulzoximéter normál értékei:
A szaturáció normálértéke 96-100%.
Pulzus mérés normál értékei:
A pulzusszám normál értéke egészséges felnőtt embernél 60-80/perc (átlagértéke 72/perc
nyugalomban).
Az egyéni célpulzust mindig a maximális pulzusszámról számolhatjuk ki.
Maximális pulzus: 220-életkor, például, ha Ön harminc éves, akkor az Ön maximum pulzusszáma
190 ütés percenként.
Célpulzus: A maximális pulzus és a terhelés-intenzitás százalékának szorzata, tehát ha Ön harminc
éves és maximális pulzusa az előbbi számítás alapján 190, akkor a célpulzusa egy 50 százalékos
terhelés-intenzitás mellett: 190 X 0,5 = 95 ütés percenként.