22. tétel

A radiológiai osztályon kontrasztanyagos vizsgálat közben a betegnél melegség érzés,

bőrpír

és nehézlégzés jelentkezett. Magyarázza el az Ön mellé beosztott, szakmai gyakorlatát

töltő

gyakorló ápoló tanulónak az allergiás reakciókkal kapcsolatos megfigyelési

szempontokat!

Magyarázatában az alábbi szempontokra térjen ki:

- az immunrendszer élettani működése

- az allergiás reakciók mechanizmusának jellemzése

- az allergiák típusai, azok jellemzői

- az allergiás reakció stádiumai, azok jellemzői, tünetei ismertetése

- az allergiás beteg megfigyelésének szempontjai

- dokumentációs követelmények allergiás reakció esetén

Az immunrendszer élettani működése:

Az immunitás szó szerint védettséget jelent. Ennek az állapotnak az elérésére törekszik az

immunrendszer, tehát mindent elkövet azért, hogy szervezetünk védett legyen az idegen anyagoktól,

fertőzésektől. Működésének alapja tehát, hogy képes megkülönböztetni a szervezet anyagait az

idegen anyagoktól, majd felismerés után képes az idegen anyagokat eltávolítani.

Az allergiás reakciók mechanizmusának jellemzése:

MI IS AZ AZ ALLERGIA?

Az allergia a szervezet túlzott reakciója a környezetben jelen lévő bizonyos anyagokkal szemben. A

betegség különleges sajátossága, hogy a tüneteket kiváltó anyagok teljesen közömbösek és

ártalmatlanok, az emberek többségénél normális esetben semmiféle reakciót nem váltanak ki.

Azoknál viszont, akiknek immunrendszere rosszul programozott, és az adott anyagra túlérzékeny,

ezek az egyébként ártalmatlan anyagok betegséget okozhatnak. A fokozott immunreaktivitással,

egyéni érzékenységgel rendelkezők szervezete ugyanis ezeket a közömbös anyagokból származó

molekulákat veszélyes idegen anyagként azonosítja, és védekezésképpen az immunrendszer

bizonyos sejtjeinek mozgósításával reagál. A szervezetből immunválaszt kiváltó anyagokat

allergéneknek nevezzük. Bizonyos anyagok – mint például a por, a növényi pollenek, az állati

szőrök, az atkák, egyes élelmiszerek összetevői – sokaknál váltanak ki allergiás reakciókat. Allergén

azonban bármi lehet, amire a beteg allergiás reakcióval válaszol. Az allergén tulajdonság ezért

elsősorban a beteg felől határozható meg, nem az anyag saját tulajdonságának tekinthető.

AZ ALLERGIÁS REAKCIÓ MECHANIZMUSA

Az allergiás megbetegedések közös jellemzője, hogy a tünetek – néhány kivételtől eltekintve –

sohasem az allergizáló anyaggal való első találkozás alkalmával jelentkeznek. A testidegen

anyagként azonosított molekulák több, egymást követő érintkezés során alakítják ki a szervezetben

az immunreakciót.

Az allergiák típusai, azok jellemzői:

Miből áll az immunrendszer?

•Immunsejtekből

•Az immunsejtek által termelt anyagokból: citokinekból és antitestekből

Két fő formája van:

1.Öröklőtt

2.Szerzett

1. Az öröklött immunitás: A védekezőképesség elsődleges vonala, azok a szervi adottságok, amik

megakadályozzák, hogy a fertőzések bejussanak szervezetünkbe. Ide tartoznak azok a területei az

immunrendszernek, amelyek találhatók a nyálkahártyákon (speciális immunglobulinok), a bőrben,

bélben, szájban, hüvelyben stb. A faló sejtek minden bejutott anyagot bekebeleznek, lebontanak és

az információt tovább adják, ezáltal segítik elő a specifikus immunvédelem létrejöttét és

működését.

2. Szerzett immunitás: A bekebelezett anyagokról kapott információt a faló sejtek átadják a

csecsemőmirigyből (timuszból) származó ún. T sejteknek. Ezek jelentik a specifikus sejtes védelem

fő vonalát, az immunrendszer szabályozását. Működésüket anyagok (citokinek) révén fejtik ki.

Szerepük van az ún. B sejtek működésében, amelyek viszont fehérjéket, antitesteket állítanak elő, s

ezáltal az idegen anyagok felismerését, hatástalanítását és lebontását

segítik elő.

Veleszületett immunitás

A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy

genetikusan meghatározott immunológiai adottságot hordoz:

•a leukociták (fehérvérsejtek) fagocitáló képessége,

•a gyomornedv sósavtartalmának baktericid (baktériumölő) hatása,

•a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyája, mint elsődleges védelmi vonal, véd a

behatoló kórokozók ellen,

•a szervezetben képződő baktericid kémiai anyagok (pl. a nyálban található lizozim enzim, vagy a

nyálkahártyákat védő properdin fehérjekomplex.)

Nem igényel „tanulást”, vagyis a kórokozóval való előzetes találkozást. Ez azt jelenti,hogy nem

specifikus a kórokozóval szemben. A természetes immunitást a leukociták fagocita csoportjába

tartozó sejtek és a testnedvekben jelenlévő komplementrendszerek alkotják.

A falósejtek, vagyis fagociták

A falósejtek a RES rendszer (Reticulo Endothelialis Systema, vagy MPS - Mononuclear Phagocyte

System) tagjai: behálózzák az egész szervezetet, a szervezet első védelmi rendszerébe tartoznak,

nem tömörülnek szervekbe. Megtalálhatók a vérben, májban, bekebelezik a kórokozókat, majd

maguk is elpusztulnak.

Ide tartoznak:

•a. granulociták - a vörös csontvelőben termelődnek, amőboid mozgásra képesek, a védekezés

során elpusztulnak és genny jön létre. Nevüket acitoplazmájukban található festékszemcsékről,

granulátumokról kapták. Nagyon érzékenyek a limfocitákból és az antigénekből felszabaduló

kémiai anyagokra. Kemotaxissal „utaznak” az anyag felszabadulási helyére. Feladatuk a

bekebelezés.

•b. monociták (makrofágok) - Ezek is a vörös csontvelőben termelődnek. A szövetekben kiszűrik

az idegen anyagokat, feladatuk felismerni és elpusztítani az adott anyagot. Az

anyag lizoszómájába bejutva hidrogén-peroxidot, majd hipoklorid-aniont képez, s ezzel elpusztítja a

baktériumot.

Komplementrendszer

A komplementrendszer alatt azt a vérplazmaglobulinfehérjéinek összességét értjük, amely tagjai

képesek átalakulni anyagok hatására olyan termékekké, amelyek oda vonzzák a falósejteket,

valamint a vékonyabb membránnal rendelkező baktériumokba furakodnak és kilyukasztják őket.

Szerzett immunitás

A szerzett immunitásra születésünk után teszünk szert természetes vagy mesterséges úton.

Természetesen szerzett immunitás

Ha egy kórokozó megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik. Ha legyőzi a betegséget,

akkor az azt okozó anyagot, illetve az ellene felhasználható antitestet megjegyzi. Így, ha újbóli

fertőzés történik az adott anyaggal, már egy felkészült immunrendszerrel találkozik, s a betegség

lefolyása szinte tünetmentes lesz.

Mesterségesen szerzett immunitás

Vannak olyan betegségek, amik kijátsszák az immunrendszer működését, vagy olyan súlyosak,

hogy a szervezet képtelen megbirkózni velük. Ilyenkor mesterséges immunitás kialakítása

szükséges. Ennek eszköze a védőoltás. A védőoltás során vagy kész antitesteket juttatnak a

szervezetbe, vagy legyengített kórokozókat, melyeket az immunrendszer könnyen legyőz; így a

betegség tünetmentesen játszódik le, viszont a szervezet megjegyzi a kórokozókat, és később "erős"

példányaik ellen is tud védekezni. A kész ellenanyagot akkor használják, amikor az egyén már

megfertőződött, de még nem rendelkezik a betegség elleni immunitással. Az ellenanyagot egyszerű

és jól bevált módszerrel készítik: az adott immunogénnel megfertőznek egy nagyobb testű állatot,

általában szarvasmarhát. Az állatban lejátszódik a védekezés, de nagy tömege miatt nem produkál

tüneteket. A védekezési folyamat végén vért vesznek a fertőzött állattól, s ez a vér tartalmazza az

ellenanyagot.

Antibiotikumok hatása

A passzív védőoltások (például Tetanus antitoxin, Anti-D) a szervezet saját védelmi rendszerének

"végrehajtó elemeit" mozgósítják, ezzel szemben az antibiotikumok az emberi szervezet segítsége

nélkül is elpusztítják a rájuk érzékeny kórokozókat (például egy Petri-csészében lévő táptalajon).

Az allergiás reakció stádiumai, azok jellemzői, tünetei ismertetése:

Az allergiás betegség lefolyása egyénenként illetve a betegség fajtájától, súlyosságától, a kiváltó

allergénektől függően változó. A kiváltó tényezőktől, az egyén testi-lelki egészségi állapotától, és a

kezeléstől függően általában jobb-rosszabb periódusok, illetve panaszmentes időszakok

váltakoznak. Az egész évben jelen levő allergének (pl. a háziporatka, penészgombák, állati szőrök,

stb.) tartós vagy krónikusan kiújuló tüneteket okoznak, melyek az év folyamán bármikor

jelentkezhetnek. A szezonálisan előforduló allergének (pl. virágpor) pedig az év különböző -

hosszabb-rövidebb időszakában - okoznak panaszokat, mely időszakok között, - amennyiben egyéb

allergénre nincs érzékenység, - a beteg teljesen tünetmentes is lehet.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az allergia inkább a fiatalkor betegsége, és idősebb

korban, - amennyiben tartós szervi elváltozások nem alakultak ki (mint pl. asztmában a hörgők

szűkülete), - a tünetek enyhülni szoktak.

Az is előfordulhat, hogy a csecsemő vagy gyermekkorban előforduló allergiás betegség tüneti

képe változik az életkor előrehaladtával. Pl. a gyermekkori ekcémás vagy táplálékallergiás tünetek

idővel megszűnnek, vagy felváltja őket más allergiás betegség, pl. szénanátha és/vagy asztma.

Mivel bármelyik gyermekkori allergiás betegség növelheti az asztma kialakulásának kockázatát,

ezek felismerése és megfelelő kezelése nagyon fontos

A szenzibilizáció időszaka

A szenzibilizációs időszak tulajdonképpen a betegség lappangási ideje. Ennek időtartama

esetenként változó. Hetekig, hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat, mire a szenzibilizáció

létrejön, és a szervezet az adott anyaggal való ismételt találkozásra egyszer csak allergiás tünetekkel

válaszol. Az érzékenyítő anyaggal való első találkozás alkalmával a szervezetben E típusú

immunoglobulin (IgE) szintézise indul meg. Az immunoglobulin E antitest a vérben normális

esetben nagyon alacsony koncentrációban található meg (normálértéke nem haladja meg a 150 U/Lt),

a szenzibilizáló molekulák által beindított immunreakció hatása alatt azonban termelése

fokozódik. Az adott allergénre specifikus antitestek a hisztamint tartalmazó bazofil fehérvérsejtek,

hízósejtek felszínéhez kapcsolódnak, és amikor a szervezet ismételten találkozik az érzékenyítő

anyaggal, beindul az allergiás immunválasz.

A tünetek attól függően alakulnak ki, hogy az allergén a szervezet melyik részével érintkezett. Így

aszénanátha (más néven allergiás rinitisz) szem- és orrtüneteket - többek között orrfolyást,

szemviszketést, könnyezést, torokirritációt, orrdugulást - vált ki.

Allergiás kontakt dermatitisz (bőrgyulladás, melyet a bőr és az allergén - pl. nikkel - érintkezése

vált ki) esetén bőrvörösség, hámlás, viszketés alakulhat ki azon a ponton, ahol a bőr és az allergén

érintkezett.

Étellel, rovarcsípéssel szembeni allergia esetén csalánkiütés (viszkető hólyagok és bőrvörösödés)

jelentkezhet.

Az allergiának számos oka és tünete lehet, ezért allergia gyanúja esetén mindenképpen javasolt a

háziorvossal konzultálni.

Súlyos allergiás reakciók

A nagyon súlyos allergiás reakciót anafilaxiának nevezzük; ennek során kiterjedt bőrvörösödés,

légzési nehézség, jelentős vérnyomásesés, végső stádiumban pedig eszméletvesztés is kialakulhat.

Ez egy életveszélyes állapot és azonnali orvosi beavatkozást igényel (azonnal mentőt kell hívni)!

Mi váltja ki az allergiát?

Bár az allergiát közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlam viszont örökölhető, ezt orvosi

szakszóval atópiának nevezzük. Az allergiás reakció akkor jelentkezik, amikor a szervezet

érintkezik az allergénnel.

Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció

minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott allergénnel érintkezésbe kerül.

AZ ALLERGIA JELLEGZETES TÜNETEI

Az allergia klinikai tünetei érinthetik a felső légutakat, a szemet vagy a bőrt, és okozhatnak

orrnyálkahártya duzzadást, légzési panaszokat, náthát, kötőhártya gyulladást, illetve különféle

kellemetlen bőrtüneteket.

Az allergiás tünetek jelentkezése

A szenzibilizáció kialakulása után az adott anyaggal való újabb találkozás alkalmával az

immunrendszer felismeri az ellenséges molekulákat. A véráramba jutó allergének az antitestekhez

(IgE) kötődnek, amelyek a szenzibilizáció időszaka alatt a hízósejtek felszínéhez kapcsolódtak, és

arra kényszerítik a bazofil

fehérvérsejteket, hogy bocsássák ki a bennük lévő hisztamint. Az allergiás reakció lényegében

akkor indul be, amikor az allergének hatására a bazofil hízósejtek hisztamintartalma felszabadul, és

a véráramba kerül. A hisztamin a véráramon keresztül nagyon gyorsan eljut a szövetekig, és ott a

H1 receptorok aktiválásával viszketést, bőrpírt, ödémát, a vérerek dilatációját, az izmok

kontrakcióját stb. váltja ki. A beindult allergiás reakció azután az érintett szövetek típusától függően

megnyilvánulhat az orrnyálkahártya náthát okozó gyulladásában, kötőhártya gyulladásban,

asztmatikus légzési nehézségekben, különféle allergiás bőrtünetekben. A tünetek súlyossága

egyénenként változó mértékű lehet.

Az allergiás beteg megfigyelésének szempontjai:

Az allergiás betegség lefolyása egyénenként illetve a betegség fajtájától, súlyosságától, a kiváltó

allergénektől függően változó. A kiváltó tényezőktől, az egyén testi-lelki egészségi állapotától, és a

kezeléstől függően általában jobb-rosszabb periódusok, illetve panaszmentes időszakok

váltakoznak. Az egész évben jelen levő allergének (pl. a háziporatka, penészgombák, állati szőrök,

stb.) tartós vagy krónikusan kiújuló tüneteket okoznak, melyek az év folyamán bármikor

jelentkezhetnek. A szezonálisan előforduló allergének (pl. virágpor) pedig az év különböző -

hosszabb-rövidebb időszakában - okoznak panaszokat, mely időszakok között, - amennyiben egyéb

allergénre nincs érzékenység, - a beteg teljesen tünetmentes is lehet.

Ezért fontos a beteg folyamatos megfigyelése, az allergiás reakciók, mint pl: az anafilaxiás shock

korai felismerése. És az allergiás reakciók azonnali kezelése az allergén ismeretének függvényében.

Dokumentációs követelmények allergiás reakció esetén:

Lázlapon, kórlapon, és ápolási dokumentációban- papír formátum CAVE pontjában rögzítendő a

beteg bármilyen allergiája.

Továbbá inforend számítógépes rendszerben szintén a CAVE alpontban történik az allergia

meglétének és milyenségének rögzítése.