15. tétel

Az ápolási asszisztens tanulók klinikai gyakorlatának egyik feladata a beteg testtömegének,

testhosszának és testarányainak mérése. A gyakorlat kivitelezése előtt ismétlő jelleggel

magyarázza el a tanulóknak a mérésekkel kapcsolatos tudnivalókat!

Magyarázatában az alábbi szempontokra térjen ki:

·a testtömeg, testhossz és a testméretek fejlődésének jellemzői a különböző életkorokban

·a testsúlymérés és testmagasság mérés szabályai gyermek és felnőtt páciens esetében

·a súlygörbe értékelésének módja

·a testarányok jellemzői különböző életkorokban

·a testarányok mérésének módja, szabályai gyermek páciens esetén

·percentilis érték és fejlődési kvóciens fogalma

·a mért adatok dokumentálásának módja

A testtömeg, testhossz és a testméretek fejlődésének jellemzői a különböző életkorokban:

A növekedés szakaszai:

1.Praenatalis kor (méhenbelüli kor): fogamzástól a születésig

a) Szakaszai:

1.Csíra szakasz (fogamzástól a beágyazásig) 8 – 10 nap

2.Embrionális szakasz (a méhfalon rögzüléstől) a 8.hét végéig

3.Magzati szakasz (9.héttől a szülésig)

b) fejlődései

1.hossz:

(a)5.hónapig a hónapok számát 4-el szorozzuk meg. pl.: 3x4=12 cm, 5x4=20 cm

(b)6.hónaptól a hónapok számát 5-tel szorozzuk meg. pl.: 6x5=30cm, 8x5=40 cm

2.súly:

(a)4. holdhónap 100 g

(b)5. holdhónap 300 g

(c)6. holdhónap 600 g

(d)7. holdhónap 1200 g

(e)8. holdhónap 1500 - 1900 g

(f)9. holdhónap 2000 - 2500 g

(g)10. holdhónap 3000 - 3500 g

2.Újszülött kor: születéstől 6 hetes korig)

hossz: 48-52 cm

súly: 2500-3500 g

mellbőség: 31 – 34 cm

fejbőség: 33-36 cm

3.Csemő kor: 6 hetestől 1éves korig

a)Hossz:

1.1 hónaposnál a születési hossz +5 cm

2.2 hónaposnál a előző hónapi hossz +3 cm

3.3-7 hónaposnál a előző hónapi hossz +2 cm

4.8-12 hónaposnál a előző hónapi hossz +1 – 1,5 cm

5.első év végére hosszuk általában 72-80 cm

b)Súly: első napokban súlya csökken, majd második hét végére eléri a születési súlyát, majd

gyarapodásnak indul. Az optimális súlygyarapodás mértéke a születési súly + a hónapok számának

megfelelő súlygyarapodás.

1.Súlgyarapodás mértéke:

(a)1. hónapban 300 g

(b)2-6 hónapig 600 g/hónap

(c)7-12 hónapig 500 g/hónap

például: egy 5 hónapos, 3200g-al született csecsmő: 3200+300+4x600= 5900g-os kell legyen

A csecsemő egy éves korára megháromszorozza a születési súlyát, de az alkat már ebben a korban

is meghatározó.

4.Kisded kor: 1 – 3 éves korig.

A kor végére az átlagmagasság 90-95 cm-t, az átlagsúly 12- 14 kg-t,

a mellkas méret 40-50 cm-t és a fejkerület 45-48 cm-t éri el.

5.Óvodás kor: 3 – 6 éves korig

A kor végére az átlagmagasság 100-110 cm-t, az átlagsúly 16- 20 kg-t,

a mellkas méret 40-50 cm-t és a fejkerület 45-48 cm-t éri el.

6.Kisiskolás kor: 6 – 11 éves kor

magasság átlag: 115 – 144 cm, átlag súly 25 – 32 kg

7.Serdülő kor: 11 – 21 évesig

magassági átla: 144 – 192 cm, átlagsúly 36 – 93 kg-t is eléri.

8.Fiatal felnőtt kór: 21 – 65

a megfelelő(ideális) magasságot és testsúly a táblázatokból tudjuk kiolvasni. De ma gyakrabban

használjuk a BMI táblázatot, az ideális méretek kiolvasásához.

BMI kiszámítása: testsúl kg-ot osztjuk a méterben mért magasság négyzetével.

9.Idős felnőtt kor: 65 – halálig .

Tetsúly növekszik a magasság fokozatosan csökken.

A testsúlymérés és testmagasság mérés szabályai gyermek és felnőtt páciens esetében:

APGAR skála: Értékelés az újszülött fiziológiás működéséről..

1) Szívműködés:

Hiányzó szívműködés: 0 pont

100/perc szívfrekvencia alatt: 1 pont

100/perc szívfrekvencia fölött: 2 pont

2) Légzés:

Hiányzó légzés: 0 pont

Felületes, szabálytalan légzés: 1 pont

Erőteljes sírás: 2 pont

3) Izomtónus:

Petyhüdt, tónustalan újszülött: 0 pont

Gyengén behajlított végtagokkal fekvő újszülött: 1 pont

Aktívan mozgó újszülött: 2 pont

4) Reflex, ingerlékenység az orrgarat puha szondával történő ingerlésével:

Válasz hiánya: 0 pont

Arcfintor megjelenése: 1 pont

Köhögés, tüsszentés: 2 pont

5) Bőrszín:

Sápadt vagy elkékült (cianotikus) újszülött: 0 pont

Csak a végtagokon észlelhető az elkékülés: 1 pont

Test szerte rózsaszín újszülött: 2 pont

A skála kiértékelése:

A 10-es összpontszám jelenti a lehető legjobb állapotot.

A 8-10-es Apgar-érték érett súlyú újszülött esetén azt jelenti, hogy további beavatkozásra nincs

szükség.

Az 5-7 érték között az újszülöttön bőringerek alkalmazását kell megkezdeni, egyidejűleg az arc elé

helyezett arcmaszkon keresztül oxigén belélegzését szükséges biztosítani.

A 0-4 Apgar-értékű újszülött szülőszobai intenzív ellátását azonnal meg kell kezdeni.

Ennek részeként a légcsőbe tubust vezetnek be, az újszülöttet haladéktalanul elkezdik ballonnal

lélegeztetni. Nem megfelelő szívfrekvencia esetén szívmasszázst végeznek, melyet szükség szerint

gyógyszeres kezeléssel is kiegészítenek.

A mért adatok értékes információkkal szolgálhatnak az újszülöttkor első pillanataiban.

Csecsemő súly mérése:

A csecsemő súlyát hálós, vagy teknő szerű mérlegben mérjük. A mérleget vízszintes, jól rögzített

alapra kell helyezni. A mérleget pelenkával együtt mérjük, a pelenka súlyát felírjuk, hogy később

levonhassuk a kapott értékből.

A rendszeres mérés lehetővé teszi, hogy ellenőrizzük a gyarapodást és felfigyeljünk az esetleges

problémákra.

Csecsemők súlyát 9 kg eléréséig kórházban naponta, bölcsődében hetente, családban

negyedévenként mérjük.

Csecsemő hosszmérése:

Intézményekben mérővályúban mérjük a csecsemőket. A kibélelt vályúba fektetjük bele a

levetkőztetett csecsemőt.A vályú oldalán lévő beosztásról leolvassuk a csecsemő hosszát.

Otthon a pólyázó asztal végéhez illesztjük a csecsemő fejét, lábát kiegyenesítjük és rögzítjük a

távolságot, amit később mérőszalaggal lemérünk.

Újszülöttek hosszmérése a gyermek fejtetőjétől a sarkáig tart. Ez az újszülött születési hossza.

Kisgyermek súlymérése:

Állni tudó gyereket reggel, evés előtt, személymérlegen mérjük. Úgy állítsuk a mérlegre, hogy ne

támaszkodjon sehova. A gyermeket vetkőztessük le és így mérjük. Mérés közben beszélgessünk

vele és ha kell mutassuk meg a mérés előtt a mérleg működését. Dokumentáljuk a mért eredményt!

Kisgyermek magasságmérése:

Amikor már biztosan állnak a magasságot mérőléccel mérjük. Ügyelni kell arra, hogy egyenesen

álljon a gyermek. Sarkait tegye egymás mellé, a feje, a háta és a sarka érintse a mérőlécet. Álljon

egyenesen. Karjait egyenesen tartsa maga mellett. A mérőlapot a fejtetőig toljuk, rögzítjük és a

jelzett értéket leolvassuk, majd dokumentáljuk.

Felnőttek testsúly és magasságmérése:

Emésztési panaszokkal érkező beteg súlyát mindig meg kell mérni. Gyógyintézetben felvételkor

minden esetben kell súlyt mérni. A súlymérés fontos állapot ellenőrző lehetőség. Mindig azonos

napszakban mérjük a súlyt. Lehetőleg étkezés előtt, ruha nélkül. Testsúly hirtelen változása mindig

kórjelző! Vízhajtók alkalmazásakor rendszeresen ellenőrizni kell a testsúlyt is. Gyors

súlyemelkedést okoz a keringési elégtelenség, veseelégtelenség, gyógyszer mellékhatás. A

magasság mérés rendszerint a súlyméréssel együtt történik. Bizonyos gyógyszeres beavatkozások

esetén fontos adat a testfelületre kiszámított gyógyszerbevitelhez. Bizonyos beavatkozások,

vizsgálatok elvégzéséhez is fontos mérőszám. Pl. légzésfunkció vizsgálat A beteg cipő nélkül,

egyenes tartásban álla mérőpálca alatt, ahol leolvassuk a kapott értéket.

A súlygörbe értékelésének módja:

Egy grafikonon ábrázoljuk az optimális súlygörbét, ugyan itt ábrázoljuk a mért értékek grafikonját.

A két görbét összehasonlítjuk és levonjuk a megfelelő következtetéseket.

·Ha a mért adatok görbéje egyforma eltérésekkel követi az optimális görbét (szinte vele

párhuzamos)akkor ez nem utal fejlődési rendelleneségre, de meg kell vizsgálni a kezdeti eltérés

oká.

·Ha gőrbe meredekebben emelkedik, akkor meg kell vizsgálni a gyors súlynövekedés okát.

·Ha a görbe nem emelkedik arányosan, vagy csökken, akkor meg kell vizsgálni a súlycsökkenés

vagy a kórosan lassú növekedés okát

·ha a görbe értéke ugrál ( tul magas, túl alacsony között) akkor szakorvosi vizsgálat szükséges. pl.:

étkezési minőség-mennyiség, emésztési problémák(felszívódás, hasmenés), genetikai vagy más

betegségre utaló jelek.

A testarányok jellemzői különböző életkorokban:

· A csecsemő testarányai: A csecseemő feje a testéhez képest aránytalanul nagy, törzse zömök,

végtagjai-különösen az alsók- rövidek

· Gyermekeknél: ezek az arányok megváltoznak, megnyúltabbá válik a törzs, hosszabodnak a

végtagok, a fej aránya a testhez képest egyre csökkem.

· A felnőtt alkata: Testalkatuk genetikailag meghatározott,

·Testalkati típusok:

·Nő: szögletes, alma, körte, homokóra, egyenes

·Férfi: zömök, karcsu, ideális

A testarányok mérésének módja, szabályai gyermek páciens esetén:

Fej körfogat mérése: mérőszalagot a tarkódudor alá csúsztatjuk és a homlokon keresztül mérjük. A

fej legnagyobb kerületét kell mérni.

Mellbőség mérése: felsőtestet megemeljük, mérőszalagot a mellkason, a mellbimbó magasságában

körbefogjuk és leolvassuk a kapott értéket.

Has bőség mérése: mindig étkezés előtt történjen. Köldök magasságában vezetjük körül a mérő

szalagot.

Törzshosszúság mérése: a szegycsont és a szeméremcsont felső szélei közötti távolság.

Felső végtag hosszúságának mérése: mérőszalagot a vállizülettől a középső ujj végéig vezetjük.

Alsó végtag hosszának mérése: a szeméremcsont felső szélétől a a sarok belső-alsó széléig mérjük.

Kézhosszúság mérése: csukló és középső ujj közötti távolság.

Percentilis érték és fejlődési kvóciens fogalma: percentilis az a százalékos érték, ami azt fejezi ki

hogy az adott populáció mekkora hányadára jellemzõ legfeljebb az adott méret.

FQ= fejlődési kvóciens: az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy a csecsemő jelenlegi testsúlya

hogyan aránylik az optimális testsúlyhoz. Egyenletes fejlődésnél FQ= 1

A mért adatok dokumentálásának módja:

Lázlapon, ápolási lapon, InfoRend-ben a számítógépen