12. tétel

Intézményükben fájdalom ambulancia kezdi meg működését. Az ambulancia főorvosa Önt

kéri fel, hogy az ambulancián dolgozó ápolóknak továbbképzés keretében tartson előadást a

fájdalomról, annak megfigyelésének, mérésének módszereiről. Tartsa meg előadását!

Előadásában az alábbi szempontokra térjen ki:

·a fájdalom fogalma, típusai

·a fájdalom élettani jellemzői

·a fájdalmat befolyásoló tényezők

·a fájdalom korai és késői hatásai

·a fájdalom megfigyelésének szempontjai, szabályai

·a fájdalom mérésére alkalmazott módszerek felnőtt és gyermek betegek esetén

·a fájdalom dokumentálása

A fájdalom fogalma, típusai:

A fájdalom fizikai, érzelmi és magatartási reakciók komplex keveréke. A fájdalomérzet egyéni,

szubjektív

Tipusai:

·Akut fájdalom, friss sérülés.....

·Krónikus fájdalom, elhúzódó, tartós ….

A fájdalom élettani jellemzői:

A fájdalom igen fontos élettani védekező mechanizmus, valamilyen károsító inger eredménye.

Érzékelés: valami okán sejtkárosodás történik és fájdalomkeltő anyagok szabadulnak fel.

Észlelés: a fájdalom tudatosulásának a folyamata.

Válaszreakció: fizikai és magatartási válaszreakciók jönnek létre, ami mindenkinél egyéni.

Jellegzetes testmozdulatok, arckifejezések alakulnak ki.

A fájdalmat befolyásoló tényezők:

függenek

·az életkortól

·a nemtől

·a kulturális háttértől

·szorongástól

·fáradságtól

·korábbi tapasztolatoktól

·családi és társadalmi támogatástól

·figyelemtől

A fájdalom korai és késői hatásai:

Korai fájdalom: A fájdalom kezdetén következtethetünk az esetleges nagyobb betegség

megelőzésére , intenzítására jelezheti a betegség súlyosságát.

A fájdalom lehet : éles, tompa, szúró,

görcsös, égető, nyilaló, sajgó, hasogató, szorító, stb.

pl.: vakbélgyulladás►perforáció►hashártyagyulladás

gyomorfekély ►perforáció►hashártyagyulladás

szegycsonti szorító érzés► infarktusra utal

Késői fájdalom lehet: fanton fájdalom

Pl.: amputáció, testrészek eltávolítása után: a betegek fájdalmat érezhetnek. Folyamatos vagy

rohamokban jelentkező égő, görcsös, nyilaló

Műtétek után, sebgyógyuláskor is érezhet a beteg fájdalmat, ez természetes velejárója.

A fájdalom megfigyelésének szempontjai, szabályai:

A fájdalom fennállását külső tünetekből is láthatjuk:

· Testmozdulatokból pl.: nyugtalanság vagy mozdulatlanság, fokozott izomfeszültség, fel-alá

járkálás, ritmikus mozdulatok, a beteg fogja a fájdalmas területet.

· Jellegzetes testtartás: Pl.: görnyedt testtartás hasi görcsök esetén, görnyedt testartás a fej hátra

feszítve „vadászkutya fekvés” agyhártyagyulladás esetén, stb.

· Arckifejezésből: aggódó tekintet, tág pupíllák, fintor, fogak összeszorítása, homlok ráncolás, ajak

harapdálás

· Hangokból: nyögés, sírás, sikítozás, kapkodó légvétel

· Társas érintkezésből: beszélgetések kerülése, csökkenő figyelem, nem érdekli más csak a fájdalom

csillapítása

· Fájdalom jellegéből: tompa, szúró, görcsös, égő, lüktető, nyilaló, sajgó, hasogató, feszítő,

kisugárzó

· Fájdalom osztályozása:

felszini vagy bőrfájdalom, mélyfájdalom mely számos irányba sugároz,

Kivetített fájdalom: olyan testrészen jelentkezik ami nincs kapcsolatban az érintett beteg szervvel.

Jellegzetes fájdalmak:

· anginapectoris: szívizom vérellátási zavar(oxigén szegénység) idézi elő. A szegycsont mögötti

hirtelen fellépő markoló, görcsös fájdalom, mely kisugárzik a bal karba, vállba, nyakba, egész

melkasba. Arckifejezése: szenvedő, sápadt, halálfélelme van, verejtékezik.

· Infarctus szívizom elhalás. Az anginapectorisnál említett helyeken, de elsősorban a szegycsont

mögött fellépő türhetetlen fájdalom, mely a gyógyszerek adására sem enyhül. Életveszéjes állapot.

· Tüdőembólia vénás rendszerből az artéria pulinonalisba jutott vérrög idézi elő. Hirtelen támadó

igen erős mellkasi fájdalom, légvételkor fokozódik. A beteg szederjes, a bőre hűvös, nyirkos,

pulzusa gyors, könnyen elnyomható, légzése felületes, pupillája tág. Életveszélyes állapot.

Nyugalomba helyezzük, orvost kell hívni

· Epeköves roham jobb bordaív alatt kezdődő, a jobb lapocka irányába és a jobb vállba sugárzó igen

erős fájdalom. A beteg nyugtalan. Görcsoldó hatására is csak lassan mérséklődik

· Veseköves roham igen erős, szinte kibírhatatlan derék fájdalom, mely kisugárzik az alhasba,

combba, herékbe, nagyajkakba. Gyakori vizelési ingerrel jár. Görcsoldó hatására lassan enyhül.

· Nyombélfekély Éhgyomorra jelentkezik, elsősorban a hajnali órákban és délelőtti időben. Erős

gyomortáji fájdalom, kisugárzik a hát vagy szegycsont irányába. Tej, keksz fogyasztására enyhül.

· Vakbélgyulladás A has jobb oldalán jelentkező, a bal oldalra is kisugárzó fájdalom. Hányás, láz,

fehérvérsejt szám emelkedés. Jellegzetes görnyedt testtartás figyelhető meg.

· Hashártya gyulladás Az egész hasra kiterjedő fájdalom, legtöbbszőr üreges szerv (gyomor, bél)

átfuródásából következő fertőzésnek, gyulladásnak a következménye. A has deszka kemény, feszes,

szenvedő az arckifejezés a fájdalom igen erős. Életveszélyes állapot.

· Végtag fájdalom a végtagokon hirtelen fellépő fájdalom érelzáródási betegséget jelez.(trombózis)

· Agyhártyagyulladás Jellegzetes „agárkutya pózban” fekszik a beteg, hirtelen fellépő fejfájás és

hányinger nélkül jelentkező hirtelen sugárhányás jellemzi.

· Fejfájás lehet enyhe, tompa de lehet kibirhatatlan migrénes melyet kisérhet hányás, szédülés Oka

lehet: agyvelő gyulladás, agyhártya gyulladás, agyvérzés, agyembolia, agydaganat, agyi erek

nyomásváltozásai, agynyomás fokozódása, magas vérnyomás, keringési zavar, mérgezés, napszúrás,

időváltozás.

· Migrén Órákig vagy napokig tartó, erős féloldali fejfájás. Többnyire rohamszerűen jelentkezik,

esetenként hányás, szemkáprázás és látási zavar kiséretében. Oka egyenlőre ismeretlen.

A fájdalom mérésére alkalmazott módszerek felnőtt és gyermek betegek esetén:

Ezek a módszerek kizárólag a fájdalomcsillapítás hatásosságának mérésére használhatók, tehát az

mérhető velük, hogy egy adott embernek mennyire hatásosan sikerült a fájdalmát csillapítani.

Visual Analóg Skála (VAS):

A VAS esetében megkérjük betegeinket, hogy egy 10 cm-es

szakaszon, ahol a szakasz kezdőpontja az "egyáltalán nem fáj", végpontja pedig a "tűrhetetlen

fájdalom", jelöljék be fájdalmuk erősségét. Ezek a módszerek kizárólag a fájdalomcsillapítás

hatásosságának mérésére használhatók, tehát az mérhető velük, hogy egy adott embernek mennyire

hatásosan sikerült a fájdalmát csillapítani.

Numerikus skála:

A numerikus skálák esetében a beteg osztályozza fájdalmát 0-tól 10-ig, ahol a 0

az "egyáltalán nem fáj", a 10 pedig a tűrhetetlen fájdalmat jelöli.

Arc skála: csecsemőknél és kisgyermeknél az arckifejezésből olvassuk le a fájdalom értéket. A

sírás jellege is irányadó. Megfigyeljük: finto, fogak összeszorítása, homlokráncolás, ajak harabdálás

A fájdalom dokumentálása:

Ápolási lapon, lázlapon és InfoRendben