4. tétel

TÁPANYAGOK ÉS ÉPÍTŐANYAGOK

 Energiaadó tápanyagok közé tartoznak a zsírok, szénhidrátok és fehérjék.
 
• Építő tápanyagok közé sorolhatók fehérjék, valamint az ásványi sók.
 
• Szabályozó-védő tápanyagok: vitaminok, egyes mikroelemek.

Az enzimek

Olyan anyagok, amelyek nélkül nincs élet! A testünkben végbemenő minden kémiai reakcióhoz szükség van rájuk. Nélkülük semmilyen szervi tevékenység nem tud végbemenni.

Az enzimek nélkül nem működnek sem a vitaminok, sem az ásványi anyagok, sem a hormonok.

Az enzimek szabályozzák a

- a sav-bázis háztartást

- az emésztést

- a hormonrendszert

A fehérjék (proteinek) nitrogén tartalmú szerves vegyületek, építőköveik az aminosavak. A 22 ismert aminosav két csoportba sorolható.

1. Nélkülözhetetlen aminosavak (esszenciális). Ezeket a szervezet önmaga előállítani nem képes, csak a táplálékkal kerülhetnek a szervezetbe.

2. Nélkülözhető aminosavak (nem esszenciális). Ezeket a máj más aminosavakból elő tudja állítani.

Az aminosavak összekapcsolódva (peptidkötés) fehérjéket hoznak létre

Szénhidrátok

A szénhidrátok (szaharidok) szénből, hidrogénből és oxigénből felépülő vegyületek, amelyeknek elemi építőköve az egyszerű cukor (monoszacharid). Két egyszerű cukor összekapcsolódva diszacharidot alkot, több monoszacharid pedig poliszacharidot. Ilyen poliszacharid például a glikogén. A vércukor (glukóz) a monoszacharidok közé tartozik. A szervezet a szénhidrátokat glikogén formájába raktározza. Amikor a glikogén raktárok telítődnek, a szervezetben a szénhidrátok zsírrá alakulnak és így raktározódnak. A szénhidrátok a szervezet legkönnyebben mozgósítható energiaforrásai.

Zsírok

A zsír=lipid a szervezet nagy energiatartalmú alkotórésze, amelynek elemi építőkövei a zsírsavak és a glicerin. A zsírok energiát szolgáltató tápanyagok és sejtalkotók is. Különösen a sejthártya felépítésében és működésében játszanak meghatározó szerepet. A zsírokhoz más anyagok is kapcsolódhatnak. A tápanyagok közül a zsírok égéshője a legnagyobb, több mint kétszerese a fehérjék és szénhidrátok energiaértékének. Zsírmentes táplálkozás nem lehetséges, már csak a zsírban oldódó vitaminok miatt sem (A,D,E,K), valamint az esszenciális zsírsavak életfontossága és a zsírok számos élettani hatása miatt.

Vitaminok

A vitaminok életfontos tápanyagok, amelyek energiát nem szolgáltatnak, de a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlenek.

A vitaminok két nagy csoportba oszthatók:

1.     zsírban oldódó: A,D,K,E

2.     vízben oldódó: B vitamincsoport, C vitamin

Ha az egészséges táplálkozás a célunk, a szervezetbe az élelmiszer bevitel módja és formája legalább annyira fontos, mint a testmozgás, ha valójában az a törekvésünk, hogy megőrizzük fizikai állapotunkat és vitalitásunkat az időskorban is.

 Az egészséges táplálkozás egyik alappillére tehát, a természetes úton előállított és bio élelmiszerek fogyasztása, és a rendszeres testmozgás. Legfontosabb tényező: kerülni a savasító ételeket: cola, cukor,......

A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és az energiafelhasználás közötti egyensúly zavara következtében lép fel. Zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet, ha az energia bevitel sokkal nagyobb, mint az energia leadás. A bevitel azonos szintje mellett, az energialadás csökkenését is óhatatlanul súlygyarapodás követi.

Táplálkozás: Az életmódbeli tényezők közül a táplálkozásé a főszerep. Sejtjeink megfelelő működése érdekében a megfelelő minőségű és mennyiségű étel és ital fogyasztása javasolt a káros anyagok elhagyása mellett (lúgosító táplálékok).

Testmozgás: Az aktív életmód közé tartozik a gyakori testedzés.

Sejtek felépítése: szervetlen és szerves anyagok-a tápcsatornán keresztül jutnak be a szervezetbe,

kiv.: oxigén.

Tápanyagok csoportosítása funkció alapján:

1. elsősorban sejtalkotórészként funkcionáló anyagok: ezeket a szervezet energiaszolgáltatásra

csak rendkívüli esetben használja fel, pl.: fehérjék

2. elsősorban energiát szolgáltató anyagok + fontos sejtalkotórészek is, pl. zsírok,

szénhidrátok

3. kizárólag sejtalkotórészként szereplő anyagok, pl. víz, ásványi sók, vitaminok

1. FEHÉRJÉK

A fehérjék nitrogén tartalmú szerves vegyületek, építőköveik: az aminosavak (20 féle).

A fehérjék a szervezet fő építőanyagai, minden sejtben megtalálhatók. Az enzimek, hormonok és az immunrendszer által termelt ellenanyagok felépítésében is a fehérjék játszanak jelentős szerepet.

Az aminosavak két csoportja:

1. nélkülönözhetetlen vagy esszenciális aminosavak: ezeket a szervezet nem képes önmaga

előállítani, táplálékkal jut a szervezetbe

2. nélkülözhető aminosavak (nem esszenciális aminosavak): a máj más aminosavakból elő tudja

állítani

A fehérjék nagy változatosságot mutatnak (nagy variációs lehetőség).

Fehérjék csoportosítása kémiai összetétel alapján:

1. egyszerű fehérjék: csak aminosavak építik fel

2. összetett fehérjék: aminosavak + más, nem fehérje természetű anyagok építik fel

pl.zsír → lipoprotein

fém → metalloprotein

szénhidrát → glikoprotein

Csoportosítás biológiai érték alapján:

1. teljes értékű fehérjék: sok esszenciális aminosavat tartalmaznak

2. nem teljesértékű fehérjék: kevés esszenciális aminosavat tartalmaznak

3. SZÉNHIDRÁTOK

A szénhidrátok C-ből, H-ből és O-ből felépülő vegyületek, elemi építőköve az egyszerű cukor:

monoszacharid. (A vércukor is monoszacharid.)

két monoszacharid összekapcsolódása → diszacharid

több monoszacharid → poliszacharid, pl. glikogén

A szénhidrát nemcsak monoszacharidból, hanem aminosavból is képződhet (glikoneogenezis).

Raktározása a szervezetben: glikogén fomájában. Amikor a glikogén raktárak telítődnek, a szénhidrátok

zsírrá alakulnak, és úgy raktározódnak.

A szénhidrátok a legfontosabbak a szervezet energiaellátásában, mert könnyen felhasználható energiával látja el a sejteket, és a naponta fogyasztott mennyiség is jelentős, 300-500g.

4. ZSÍROK

A zsír (lipid) építőkövei a zsírsavak és a glicerin.

A zsírok energiát szolgáltató tápanyagok + fontos sejtalkotók. Különösen a sejthártya felépítésében

és működésében játszanak fontos szerepet.

2

5. VÍZ

A szervezet 70%-a víz, ebből 50% intracellulárisan, 20%-a extracellulárisan helyezkedik el.

A víztartalom csökkenése (kiszáradás, exsiccosis) a szervezet működésének súlyos zavarát, akár

halálát is eredményezheti.

6. ÁSVÁNYI SÓK

A szervezet ásványisó-tartalma jelentős. A legnagyobb mennyiséget a csontban található ásványi

sók teszik ki (főként mészsók, pl. hidroxilapatit), + jelentős a NaCl mennyisége is (a vér ozmózisos

nyomásának szabályozásában van szerepe).

Az ionok jelenléte fontos a sejtek normális működéséhez. Eloszlásuk a szervezetben nem

egyenletes:

Na-ion főleg sejten kívül található

K-ion inkább sejten belül

Ca++: véralvadásban, ingerület átvitelben van jelentős szerepe

Fe: a hemoglobin fontos alkotórésze

7. VITAMINOK

A vitaminok életfontosságú tápanyagok, a szervezet normális működéséhez nélkülönözhetetlenek.

Két nagy csoport:

1. zsírban oldódó vitaminok:

A-vitamin:

Funkciója: + szükséges a hámszövet sejtjeinek normális működéshez (hámvédő vitamin)

+ a szem pálcikáiban lévő látóbíbor fontos alkotórésze

Előanyaga (provitamin) béta-karotin, amely főleg a májban, tejben, répában található.

Felszívódáa után a máj alakítja át hatásos A-vitaminná.

A hatásos vitamint a halmáj, állati zsírok, tej és tojás tartalmazza.

D-vitamin:

Funkciója: + szükséges ahhoz, hogy a vékonybélből megfelelő mennyiségű Ca és P szívódjon

föl (→utána a csontok alapállományában rakódnak le)

+ hatására fokozódik a P visszaszívódása a vesecsatornákból

Provitaminja az ergoszteron (növényi eredetű táplálékokban) és a dehidrokoleszterin (állati

eredetű táplálékokban), amely a bőrben ultraibolya sugárzás hatására átalakul. Az átalakulás a

májban folytatódik, de a hatásos D-vitamin a vesében alakul ki.

D-vitamint legnagyobb mennyiségben a halmáj és a tojás tartalmaz.

K-vitamin:

Funkciója: + serkenti a májban a prothrombin és a VII. véralvadási faktor termelését.

Legnagyobb mennyiségben a kül. zöldségek tartalmazzák + a bélbaktériumok is termelik.

Felszívódásához normális zsírfelszívódás szükséges.

E-vitamin:

Funkciója: + szükséges az ivarmirigyek normális működéséhez, az ivarmirigyek képzéséhez

+ szerepet játszik a terhesség megtartásában

+ antioxidáns hatás: az anyagcsere során keletkezett toxikus hatású gyökök

(H2O2, O2) átalakítása

Megtalálható: főleg csírázó növényi magvakban

3

2. Zsírban oldódó vitaminok:

B1-vitamin:

Funkciója: + a szénhidrát-anyagcsere egyik enzimjének hatócsoportja→ ez a szerepe különösen

az idegsejtekben és az izomsejtekben fontos

Megtalálható: főként növényi magvakban, azok héjrészében, élesztőben

B2-vitamin:

Funkciója: + fontos szerepet játszik a sejtek oxidatív anyagcseréjében, mivel a sejtek

légzőenzimjének hatócsoportja

Megtalálható: élesztőben, tojássárgájában, tejben

B6-vitamin:

Funkciója: + az aminosav-anyagcserében részt vevő egyik enzim hatócsoportja, különösen az

idegsejtek és hámszövet működéséhez nélkülözhetetlen

Nikotinsav:

Funkciója: + a sejtek oxidatív anyagcseréjében szerepet játszó enzim hatócsoportja

Megtalálható: májban, gabonacsírákban, korpában

B12-vitamin és a folsav:

Funkciójuk: + fontosak a vörösvértestek képződésében

+ nukleinsavak szabályozása

B12-vitamin: Kobalt tartalmú vitamin.

Külső faktornak is nevezik, mivel a táplálékkal jut a szervezetbe. Felszívódásához a gyomor

által termelt fehérje (belső faktor) is szükséges. A B12-vitamin hozzákötődik az intrinsic

faktorhoz, így képes csak felszívódni, majd a keringés révén eljut a májba, ahol raktározódik.

Megtalálható: májban, húsokban (főzés hatására jelentős részük lebomlik)

Folsav: felszívódásához nincs szükség intrinsic faktorra, a máj raktározza.

Megtalálható: májban, húsokban, zöld növényekben

C-vitamin:

Funkciója: + sejtek működésének szabályozása (mivel ún. redox anyag: reverzibilisen

oxidálódik és redukálódik)

+ szükséges a kötőszöveti rostok normális képzéséhez

+ fokozza a szervezet ellenálló képességét

Megtalálható: zöld növények, gyümölcsök (főzés hatására jelentős része lebomlik)

8. ENZIMEK

Az enzimek biokémiai folyamatok szerves katalizátora.

Az enzimeknek két része van:

1. apoenzim: fehérje természetű

2. koenzim (hatócsoport): kémiailag különböző anyag lehet, pl. vitamin, fémion (Mg, Cu,

Ca) stb.

Az enzim megfelelő működéséhez mindkét rész épsége szükséges.

Az az anyag, amelyre az enzim hat: a szubsztrát (átalakuló anyag). Az enzim csak a számára

megfelelő térszerkezetű szubsztrátokat (S) képes bontani.

Az enzimek (E) a folyamat végén változatlan formában találhatók meg.

Az enzimműködés egyik fontos szabályozási lehetősége: allosztérikus gátlás, ill.

allosztérikus aktiválás. A szabályozásnak ez a módja azt jelenti, hogy az enzimhez kötődő anyag

4

(ált. kis molekulatömegű) megváltoztatja az enzim térszerkezetét. Ezzel az enzim aktivitását

gátolhatja (allosztérikus gátlás) vagy fokozhatja (allosztérikus aktiválás).

Az enzimműködéshez megfelelő körülményekre van szükség:

+ megfelelő hőmérséklet: a legtöbb enzimnél 37 – 38 oC

A hőmérséklet csökkenésével arányosan csökken az enzim aktivitása, majd biz. érték alatt

teljesen megszűnik. Az alacsony hőmérsékletet (-180 oC) károsodás nélkül bírják, óvatos

felmelegítés után újra működőképessé válnak.

A hőmérséklet 38 C fölé emelésekor az enzimaktivitás fokozatosan csökken, majd az enzim

fehérjéje irreverzibilisen károsodik.

+ megfelelő vegyhatás: enzimenként eltérő, pl. a gyomorban található fehérjebontó pepszin csak

erősen savanyú közegben képes megfelelően működni (pH 1,5), a vékonybélben található

fehérjebontó tripszin viszont csak lúgos közegben aktív (pH 9,0)