4. tétel
A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia és tápanyag-felhasználását. Az egészséges, nem diétázó embernek nem kell számolni a táplálék energiatartalmát, hanem rendszeresen mérnie kell a testsúlyát.
TÁPANYAGOK ÉS ÉPÍTŐANYAGOK
Energiaadó tápanyagok közé tartoznak a zsírok, szénhidrátok és fehérjék.
• Építő tápanyagok közé sorolhatók fehérjék, valamint az ásványi sók.
• Szabályozó-védő tápanyagok: vitaminok, egyes mikroelemek.
Az enzimek
Olyan anyagok, amelyek nélkül nincs élet! A testünkben végbemenő minden kémiai reakcióhoz szükség van rájuk. Nélkülük semmilyen szervi tevékenység nem tud végbemenni.
Az enzimek nélkül nem működnek sem a vitaminok, sem az ásványi anyagok, sem a hormonok.
Az enzimek szabályozzák a
- a sav-bázis háztartást
- az emésztést
- a hormonrendszert
A fehérjék (proteinek) nitrogén tartalmú szerves vegyületek, építőköveik az aminosavak. A 22 ismert aminosav két csoportba sorolható.
1. Nélkülözhetetlen aminosavak (esszenciális). Ezeket a szervezet önmaga előállítani nem képes, csak a táplálékkal kerülhetnek a szervezetbe.
2. Nélkülözhető aminosavak (nem esszenciális). Ezeket a máj más aminosavakból elő tudja állítani.
Az aminosavak összekapcsolódva (peptidkötés) fehérjéket hoznak létre
Szénhidrátok
A szénhidrátok (szaharidok) szénből, hidrogénből és oxigénből felépülő vegyületek, amelyeknek elemi építőköve az egyszerű cukor (monoszacharid). Két egyszerű cukor összekapcsolódva diszacharidot alkot, több monoszacharid pedig poliszacharidot. Ilyen poliszacharid például a glikogén. A vércukor (glukóz) a monoszacharidok közé tartozik. A szervezet a szénhidrátokat glikogén formájába raktározza. Amikor a glikogén raktárok telítődnek, a szervezetben a szénhidrátok zsírrá alakulnak és így raktározódnak. A szénhidrátok a szervezet legkönnyebben mozgósítható energiaforrásai.
Zsírok
A zsír=lipid a szervezet nagy energiatartalmú alkotórésze, amelynek elemi építőkövei a zsírsavak és a glicerin. A zsírok energiát szolgáltató tápanyagok és sejtalkotók is. Különösen a sejthártya felépítésében és működésében játszanak meghatározó szerepet. A zsírokhoz más anyagok is kapcsolódhatnak. A tápanyagok közül a zsírok égéshője a legnagyobb, több mint kétszerese a fehérjék és szénhidrátok energiaértékének. Zsírmentes táplálkozás nem lehetséges, már csak a zsírban oldódó vitaminok miatt sem (A,D,E,K), valamint az esszenciális zsírsavak életfontossága és a zsírok számos élettani hatása miatt.
Vitaminok
A vitaminok életfontos tápanyagok, amelyek energiát nem szolgáltatnak, de a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlenek.
A vitaminok két nagy csoportba oszthatók:
1. zsírban oldódó: A,D,K,E
2. vízben oldódó: B vitamincsoport, C vitamin
Ha az egészséges táplálkozás a célunk, a szervezetbe az élelmiszer bevitel módja és formája legalább annyira fontos, mint a testmozgás, ha valójában az a törekvésünk, hogy megőrizzük fizikai állapotunkat és vitalitásunkat az időskorban is.
Az egészséges táplálkozás egyik alappillére tehát, a természetes úton előállított és bio élelmiszerek fogyasztása, és a rendszeres testmozgás. Legfontosabb tényező: kerülni a savasító ételeket: cola, cukor,......
A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és az energiafelhasználás közötti egyensúly zavara következtében lép fel. Zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet, ha az energia bevitel sokkal nagyobb, mint az energia leadás. A bevitel azonos szintje mellett, az energialadás csökkenését is óhatatlanul súlygyarapodás követi.
Táplálkozás: Az életmódbeli tényezők közül a táplálkozásé a főszerep. Sejtjeink megfelelő működése érdekében a megfelelő minőségű és mennyiségű étel és ital fogyasztása javasolt a káros anyagok elhagyása mellett (lúgosító táplálékok).
Testmozgás: Az aktív életmód közé tartozik a gyakori testedzés.
Sejtek felépítése: szervetlen és szerves anyagok-a tápcsatornán keresztül jutnak be a szervezetbe,
kiv.: oxigén.
Tápanyagok csoportosítása funkció alapján:
1. elsősorban sejtalkotórészként funkcionáló anyagok: ezeket a szervezet energiaszolgáltatásra
csak rendkívüli esetben használja fel, pl.: fehérjék
2. elsősorban energiát szolgáltató anyagok + fontos sejtalkotórészek is, pl. zsírok,
szénhidrátok
3. kizárólag sejtalkotórészként szereplő anyagok, pl. víz, ásványi sók, vitaminok
1. FEHÉRJÉK
A fehérjék nitrogén tartalmú szerves vegyületek, építőköveik: az aminosavak (20 féle).
A fehérjék a szervezet fő építőanyagai, minden sejtben megtalálhatók. Az enzimek, hormonok és az immunrendszer által termelt ellenanyagok felépítésében is a fehérjék játszanak jelentős szerepet.
Az aminosavak két csoportja:
1. nélkülönözhetetlen vagy esszenciális aminosavak: ezeket a szervezet nem képes önmaga
előállítani, táplálékkal jut a szervezetbe
2. nélkülözhető aminosavak (nem esszenciális aminosavak): a máj más aminosavakból elő tudja
állítani
A fehérjék nagy változatosságot mutatnak (nagy variációs lehetőség).
Fehérjék csoportosítása kémiai összetétel alapján:
1. egyszerű fehérjék: csak aminosavak építik fel
2. összetett fehérjék: aminosavak + más, nem fehérje természetű anyagok építik fel
pl.zsír → lipoprotein
fém → metalloprotein
szénhidrát → glikoprotein
Csoportosítás biológiai érték alapján:
1. teljes értékű fehérjék: sok esszenciális aminosavat tartalmaznak
2. nem teljesértékű fehérjék: kevés esszenciális aminosavat tartalmaznak
3. SZÉNHIDRÁTOK
A szénhidrátok C-ből, H-ből és O-ből felépülő vegyületek, elemi építőköve az egyszerű cukor:
monoszacharid. (A vércukor is monoszacharid.)
két monoszacharid összekapcsolódása → diszacharid
több monoszacharid → poliszacharid, pl. glikogén
A szénhidrát nemcsak monoszacharidból, hanem aminosavból is képződhet (glikoneogenezis).
Raktározása a szervezetben: glikogén fomájában. Amikor a glikogén raktárak telítődnek, a szénhidrátok
zsírrá alakulnak, és úgy raktározódnak.
A szénhidrátok a legfontosabbak a szervezet energiaellátásában, mert könnyen felhasználható energiával látja el a sejteket, és a naponta fogyasztott mennyiség is jelentős, 300-500g.
4. ZSÍROK
A zsír (lipid) építőkövei a zsírsavak és a glicerin.
A zsírok energiát szolgáltató tápanyagok + fontos sejtalkotók. Különösen a sejthártya felépítésében
és működésében játszanak fontos szerepet.
2
5. VÍZ
A szervezet 70%-a víz, ebből 50% intracellulárisan, 20%-a extracellulárisan helyezkedik el.
A víztartalom csökkenése (kiszáradás, exsiccosis) a szervezet működésének súlyos zavarát, akár
halálát is eredményezheti.
6. ÁSVÁNYI SÓK
A szervezet ásványisó-tartalma jelentős. A legnagyobb mennyiséget a csontban található ásványi
sók teszik ki (főként mészsók, pl. hidroxilapatit), + jelentős a NaCl mennyisége is (a vér ozmózisos
nyomásának szabályozásában van szerepe).
Az ionok jelenléte fontos a sejtek normális működéséhez. Eloszlásuk a szervezetben nem
egyenletes:
Na-ion főleg sejten kívül található
K-ion inkább sejten belül
Ca++: véralvadásban, ingerület átvitelben van jelentős szerepe
Fe: a hemoglobin fontos alkotórésze
7. VITAMINOK
A vitaminok életfontosságú tápanyagok, a szervezet normális működéséhez nélkülönözhetetlenek.
Két nagy csoport:
1. zsírban oldódó vitaminok:
A-vitamin:
Funkciója: + szükséges a hámszövet sejtjeinek normális működéshez (hámvédő vitamin)
+ a szem pálcikáiban lévő látóbíbor fontos alkotórésze
Előanyaga (provitamin) béta-karotin, amely főleg a májban, tejben, répában található.
Felszívódáa után a máj alakítja át hatásos A-vitaminná.
A hatásos vitamint a halmáj, állati zsírok, tej és tojás tartalmazza.
D-vitamin:
Funkciója: + szükséges ahhoz, hogy a vékonybélből megfelelő mennyiségű Ca és P szívódjon
föl (→utána a csontok alapállományában rakódnak le)
+ hatására fokozódik a P visszaszívódása a vesecsatornákból
Provitaminja az ergoszteron (növényi eredetű táplálékokban) és a dehidrokoleszterin (állati
eredetű táplálékokban), amely a bőrben ultraibolya sugárzás hatására átalakul. Az átalakulás a
májban folytatódik, de a hatásos D-vitamin a vesében alakul ki.
D-vitamint legnagyobb mennyiségben a halmáj és a tojás tartalmaz.
K-vitamin:
Funkciója: + serkenti a májban a prothrombin és a VII. véralvadási faktor termelését.
Legnagyobb mennyiségben a kül. zöldségek tartalmazzák + a bélbaktériumok is termelik.
Felszívódásához normális zsírfelszívódás szükséges.
E-vitamin:
Funkciója: + szükséges az ivarmirigyek normális működéséhez, az ivarmirigyek képzéséhez
+ szerepet játszik a terhesség megtartásában
+ antioxidáns hatás: az anyagcsere során keletkezett toxikus hatású gyökök
(H2O2, O2) átalakítása
Megtalálható: főleg csírázó növényi magvakban
3
2. Zsírban oldódó vitaminok:
B1-vitamin:
Funkciója: + a szénhidrát-anyagcsere egyik enzimjének hatócsoportja→ ez a szerepe különösen
az idegsejtekben és az izomsejtekben fontos
Megtalálható: főként növényi magvakban, azok héjrészében, élesztőben
B2-vitamin:
Funkciója: + fontos szerepet játszik a sejtek oxidatív anyagcseréjében, mivel a sejtek
légzőenzimjének hatócsoportja
Megtalálható: élesztőben, tojássárgájában, tejben
B6-vitamin:
Funkciója: + az aminosav-anyagcserében részt vevő egyik enzim hatócsoportja, különösen az
idegsejtek és hámszövet működéséhez nélkülözhetetlen
Nikotinsav:
Funkciója: + a sejtek oxidatív anyagcseréjében szerepet játszó enzim hatócsoportja
Megtalálható: májban, gabonacsírákban, korpában
B12-vitamin és a folsav:
Funkciójuk: + fontosak a vörösvértestek képződésében
+ nukleinsavak szabályozása
B12-vitamin: Kobalt tartalmú vitamin.
Külső faktornak is nevezik, mivel a táplálékkal jut a szervezetbe. Felszívódásához a gyomor
által termelt fehérje (belső faktor) is szükséges. A B12-vitamin hozzákötődik az intrinsic
faktorhoz, így képes csak felszívódni, majd a keringés révén eljut a májba, ahol raktározódik.
Megtalálható: májban, húsokban (főzés hatására jelentős részük lebomlik)
Folsav: felszívódásához nincs szükség intrinsic faktorra, a máj raktározza.
Megtalálható: májban, húsokban, zöld növényekben
C-vitamin:
Funkciója: + sejtek működésének szabályozása (mivel ún. redox anyag: reverzibilisen
oxidálódik és redukálódik)
+ szükséges a kötőszöveti rostok normális képzéséhez
+ fokozza a szervezet ellenálló képességét
Megtalálható: zöld növények, gyümölcsök (főzés hatására jelentős része lebomlik)
8. ENZIMEK
Az enzimek biokémiai folyamatok szerves katalizátora.
Az enzimeknek két része van:
1. apoenzim: fehérje természetű
2. koenzim (hatócsoport): kémiailag különböző anyag lehet, pl. vitamin, fémion (Mg, Cu,
Ca) stb.
Az enzim megfelelő működéséhez mindkét rész épsége szükséges.
Az az anyag, amelyre az enzim hat: a szubsztrát (átalakuló anyag). Az enzim csak a számára
megfelelő térszerkezetű szubsztrátokat (S) képes bontani.
Az enzimek (E) a folyamat végén változatlan formában találhatók meg.
Az enzimműködés egyik fontos szabályozási lehetősége: allosztérikus gátlás, ill.
allosztérikus aktiválás. A szabályozásnak ez a módja azt jelenti, hogy az enzimhez kötődő anyag
4
(ált. kis molekulatömegű) megváltoztatja az enzim térszerkezetét. Ezzel az enzim aktivitását
gátolhatja (allosztérikus gátlás) vagy fokozhatja (allosztérikus aktiválás).
Az enzimműködéshez megfelelő körülményekre van szükség:
+ megfelelő hőmérséklet: a legtöbb enzimnél 37 – 38 oC
A hőmérséklet csökkenésével arányosan csökken az enzim aktivitása, majd biz. érték alatt
teljesen megszűnik. Az alacsony hőmérsékletet (-180 oC) károsodás nélkül bírják, óvatos
felmelegítés után újra működőképessé válnak.
A hőmérséklet 38 C fölé emelésekor az enzimaktivitás fokozatosan csökken, majd az enzim
fehérjéje irreverzibilisen károsodik.
+ megfelelő vegyhatás: enzimenként eltérő, pl. a gyomorban található fehérjebontó pepszin csak
erősen savanyú közegben képes megfelelően működni (pH 1,5), a vékonybélben található
fehérjebontó tripszin viszont csak lúgos közegben aktív (pH 9,0)