1. tétel

Ismerősének a testvérének rossz, hanyag testtartása van, ezért sokat fáj a háta.

Adjon tanácsot, hogyan lehet megszüntetni és miért fontos a rendszeres testedzés.

Térjen ki az alábbi szempontokra:

- a csontok , izmok és izületek anatómiája

- a rendszeres testmozgás jelentősége

- a szervezett és szabadidős testmozgás lehetőségei

 

A csont

A csont kemény, de egybe rugalmas is. Szervetlen ásványi anyag biztosítják a szilárdságát, a rugalmasságát pedig a szerves elemek építik fel. A csontok a csontváz alkotóelemei 206 darab csontból épül fel. Támasztja a testet, körülveszi és oltalmazza a belső szerveket. csontfelépítésKálciumraktárként is fontos szerepe van, ráadásul tárolja a csontvelőt, amelyben vérsejtek alakulnak ki.

 

A csontok tapadási felületek az izmok számára, amelyeknek az összehúzódása mozgatja a testet. 

 

 


 

 

Az izület

Az ízületek biztosítják a csontos vázrendszer mozgását. Az egymással kapcsolódó rostos szövetből álló ízületi tok tarja össze. E tok belső rétege választja ki azt az íznedvet, amely nedvesen tartja az ízületet s táplálja az ízületi porcot.

 

 

Az ízületet szalagok erősítik. Bizonyos szalagok az ízületi tok megvastagodott részei, míg mások a csontokhoz rögzülnek. Például a térdízület keresztszalagjai nagyon erős rostos kötegek, amelyek elkülönülnek a térd ízületi tokjától.

 

 

Az ízületi tokok és szalagok kötőszöveti rostokból állnak. Míg az ízületi tokok rostjai véletlenszerűen helyezkednek el, addig a szalagokban levő rostok tömötten és párhuzamosan haladnak egy irányba. Ez az elrendeződés fénylővé és a haladási irányban nagy szakítószilárdságúvá teszi a rostokat. Előfordulnak olyan sérülések, hogy a csontok előbb törnek el a szalagok elszakadásánál.

 

 

Az ízületek [tükrözés]?sel vizsgálhatók. Ennek során vékony csövet dugnak az ízületbe, amelyen át kép jut el az ízület belsejéről a műszer képernyőjére. A tükröző eszközzel kisebb sebészeti beavatkozások végezhetők az ízületben, és szövetminta is vehető az ízületi tok belső hártyájából.

 

 

Amikor az ízület kificamodik, a szalagok túlfeszülhetnek, vagy elszakadhatnak. Ha az ízületet hosszú ideig rögzítik, pl. begipszelik, az ízületi tok és szalagok összehúzódnak és merevvé válnak, s ez akadályozza az ízület mozgását, amikor leveszik a gipszet. Fizikoterápia és a szalagok nyújtása segíti az ízületet abban, hogy visszanyerje eredeti mozgékonyságát.

 

 

 

Gerincoszlop

 A csontváz központi tengelye, a koponyától a medencéig halad lefelé a hát középvonalában. Védi a gerincvelőt, amely a gerincoszlop csigolyáinak közepén levő gerinccsatornában végighúzódó idegiállomány.

 

Az egyre erősödő hátfájás és derékfájás többnyire izomfájdalom. A szervezet akaratunktól függetlenül automatikusan igyekszik rögzíteni, fixálni az elmozdult csigolyákat a gerincoszlop mellett két oldalt futó izomkötegek görcsbe feszítésével, hogy ne tudjanak tovább mozdulni. Helyretenni nem tudja szervezet, de legalább rögzíteni tudja, hogy ne alakuljon ki nagyobb probléma.

A tartási zavarok esetén a fiatal egyének hátfájása nem feltétlenül jelent betegséget, hanem a szalagok gyengeségével is magyarázható.

Ezt kiválthatja a rossz testtartás mellett a mozgásszegény életmód is. Ezért a legjobb megoldás tehát a rendszeres testmozgás, gerincjavító torna elvégzése, az úszás és nem utolsó sorban a helyes testtartás megtanulása.

A rendszeres torna megerősíti a szalagokat, izmokat. A helyes testtartás pedig sokat javít a helyzeten.

A légzőgyakorlatok és a rendes testhelyzetet fenntartó gyakorlatok előnyösek a gerincoszlop felső részén kialakuló kóros görbület esetén.  

 

Tanácsos még, hogy a szabadidős testmozgás az élet természetes részévé váljon már gyermekkorban, mert ezzel a szervezet egészségesebben tartható, ellenállóbbá tehető.