20. tétel

20. feladat

Az elmúlt időszakban onkológiai területen volt szakmai gyakorlaton. Osztályvezetője felkéri

tapasztalatainak átadására. A soron következő osztályos továbbképzésen kell előadását

tartania, a fájdalomcsillapítás témakörében. Tartsa meg az előadást!

Előadása során térjen a ki a következőkre:

– a fájdalom tulajdonságai

– fájdalmat befolyásoló tényezők

– fájdalom helyei, kisugárzás irányai

– fájdalom jelzése

– megfigyelési feladatok

– fájdalom mérése

– fájdalomcsillapítás lehetőségei

A fájdalom helye, jellege:

Meg kell figyelnie az ápolónak a fájdalom jellegét, súlyosságát, kiváltó vagy súlyosbító tényezők meglététét:

Felszíni vagy bőrfájdalom áll-e fent, ez a fájdalom jól megjelölhető, lokalizált, határozott érzés. Amely (viscelaris) fájdalom diffúz, nehezen megjelölhető, időtartama változó. A fájdalom lehet tompa, éles, pl. angina pectoris, ulcus ventriculi.

Kivetített fájdalom a visceralis fájdalom esetén gyakori, mert a zsigereknek nincsenek fájdalomérző receptorai. A fájdalom olyan testrészben jelentkezik amely .nincsen kapcsolatban az érintett szervvel, pl. acut miocardialis infarctus (AMI) kivetülései.

Kisugárzás esetén a fájdalomérzés a sérülés eredeti helyétől a test egy más tájára is kiterjed, pl. nervus ischiadicus vongálódásakor létrejövő lábfájdalom.

Súlyosság függvényében a fájdalomérzet alakulásának megfelelően a kezelést erősíteni vagy csökkentem kell.

Kiváltó vagy súlyosbító tényezőket - ha lehet - el kell kerülni.

Fájdalom súlyossága, fájdalom mérése:

A fájdalom erősén szubjektív tünet. Az egészségügyi team tagjai számára, hogy a terápia adekvát legyen, mérhetővé kell tenni, ezt a célt szolgálják a fájdalomskálák használata. A leíró skálák a fájdalom erősségét objektíven mérik.

 Típusai: •

     1. Egydimenziós skálák (numerikus, verbális, vizuális skálák)

Gyermekek részére fájdalom arc skálák.

 2. Többdimenziós skálák (fájdalom jellegét és az életminőséget is mérik)

Pl. McGill kérdőív (MPQ) vagy Brief Pain Inventory (BPI)

A beteg viselkedése a fájdalom alatt:

Fájdalommal küzdő'beteg megfigyelése:

A fájdalom kezelése többet jelent a fájdalomcsillapításánál, magába foglalja a beteg életminőségét, munkaképességét, a lehető légjobb komfortérzés elérését, és annak biztosítását, hogy a család és a társadalom aktív tagja legyen.

Megfigyelési munkánk során el kell végeznünk a fájdalomfelmérést. Ennek részei, hogy a beteg tud-e leírást adni a fájdalmáról, annak fizikai megnyilvánulásairól, lokalizációjáról (bőrre, izomra, csontokra, ízületekre vagy szervekre lokalizálódik), erősségéről, minőségéről (akut vagy krónikus), megéléséről, előzményeiről, a jelentkező disz-komfortérzésről, a vegetatív tünetekről (pl. sápadtság, verejtékezés, remegés).

Akut fájdalomnál: pulzusszám, légzésszám emelkedik, vérnyomás (RR) emelkedik, pszichomotoros nyugtalanság, táguló pupillák, verejtékezés jellemzi.

Krónikus fájdalomnál: alvászavar, kimerültség, étvágycsökkenés, fogyás, székrekedés, nemi vágy csökkenése figyelhető meg.

Magatartási hatások megfigyelése, miként számol be a beteg a fájdalmáról. A színesen, részletesen előadott panaszok hátterében a gyakran csekélyebb intenzitású fájdalom áll.

Meg kell figyelni, hogy a páciens ad-e ki hangokat, pl. nyögés, sírás, siMtás, kapkodó légvételek, milyen az arckifejezése, jellemzi-e fintorgás, fogak összeszorítása, hom-lokráncolás. Testmozdulatok megfigyelése, pl. nyugtalanság, mozdulatlanság, fokozott izomtónus, járkálás, ritmikus mozdulatok kísérik-e a fájdalmat.

Társas érintkezés fokának megfigyelése: betegtársak, hozzátartozók felé fokozott vagy közönyös érdeklődés, vagy csökkent figyelem jellemzi-e.

Meg kell figyelni^ hogy a fájdalom hogyan fejti ki hatását a páciens mindennapi tevékenységeire, mint az alvás (elalvási, átalvási nehézségek), táplálkozás, tisztálkodás, szexuális működés, munkavégzés, társas tevékenységek.

Neurológiai státusza milyen a betegnek, egyrészt a hosszú idő óta fennálló erős fájdalmak rontják az életminőséget, pszichésen terhelik a pácienst, másrészt a beteg idegrendszeri állapota befolyásolhatja a fájdalomérzetet (fáradtság, stressz, rossz hír, kialvatlanság).

Hibát követünk el, ha akikérdezés vagy megfigyelés fázisában befolyásoló kérdéseket teszünk fel a betegnek, pl. Ugye már nem fáj annyira? Este már úgysem kér fájdalomcsillapítót.

Meg kell figyelnünk, hogy mikor kezdődött a fájdalom, milyen hosszú ideig tartott, milyen gyakran tért vissza, melyik napszakban a legintenzívebb, hová lokalizálódik (a beteg mutassa meg a kellemetlen érzés helyét, a punctum maximumtól kiindulva). A betegdokumentációban lehetséges rajzban rögzíteni a fájdalom helyét

Jellegzetes fájdalmak:

Jellegzetes fájdalmak:

Az ápolónak ismernie kell a jellegzetes fájdalmakat, fájdalomtípusokat, melyek tipikus megnyilvánulással járnak a jelentkezés ideje és/vagy a lokalizáció tekintetében.

Angina petctoris

Sternum mögötti, baloldalon jelentkező szorító, markoló fájdalom, mely kisugárzik a bal karba, vállba, torokba, állba, gyomorgödörbe, a nyak bal oldalára vagy a hátba. Oka a szívizom vérellátási zavara.

Akut miocardialis infarctus (AMI)

Főleg a szegycsont mögött megjelenő tűrhetetlen fájdalom, mely spontán nem szűnik meg és kezdetben gyógyszeres kezelésre is csak enyhül. Erős halálfélelemmel társul. Életveszélyes állapot.

Embolia pulmonum

Hirtelen, nyugalomban kialakuló súlyos állapot. Felületes légzés, fulladás, mellkasi feszülés, szúró, légzésre fokozódó fájdalom, haemoptoe, dyspnoe jellemző. A beteg ujjal gyakran meg tudja mutatni a fájdalom helyét. EKG-n acut jobb szívfél terhelés jelei láthatók.

Epeköves roham (epecolica)

Jobb bordaív alatt a máj magasságában és a jobb lapockába, illetve a gyomorba kisugárzó fájdalom. Igen erős fájdalom, a beteg nyugtalanságával járhat.

Appenciditis acuta miatt kialakuló fájdalom

Az alhas jobb oldalán szúró jellegű fájdalom, de kisugározhat úgy az alhas bal oldalára, hogy közben a jobb oldalon nem érez fájdalmat a beteg. Sugározhat a gyomorba, és gyomorrontás jellegű tüneteket okoz. A beteg általában lázas, hányingere van és hány.

Veseköves roham (vese colica)

Igen erős fájdalom, a beteg vese oldalán jelentkezik. Deréktájról indul és a húgyvezeték (uréterek) mentén kisugárzik a nagyajkakba/herékbe és a comb belső felébe. Gyakori vizelési ingerrel és hányingerrel járó körkép.

Gyomorfekély okozta f áj dalom

A beteg pontosan egy pontra lokalizálja a fájdalom helyét. Ez a fájdalom típus nem sugárzik ki. Ételfogyasztásra mérséklődhet.

Gyomorperforáció okozta fájdalom

Hirtelen fellépő, megsemmisítő érzetű fájdalom a hasüregben

Hashártyagyulladás okozta fájdalom

A gyomor vagy bélrendszer perforációja következtében fellépő fájdalom. A has kemény, kemény tapintani, deszkaszerű lesz. Kialakul az izomvédekezés - défenel. Igen erős fájdalom jellemzi.

Méhen kívüli terhesség

A megtermékenyítés helyétől függően a szabad hasüregben, petevezetékben érzett, hirtelen késszerii fájdalom, acut hasi katasztrófához vezet.

Meningitis( agyhártyagyulladás)-szédülés,hányinger,hányás

Jellemző tünetei a tarkókötöttség, vadászkutyafekvés, Brudzsinski-jel: fej előrehaj-tásával a térd felhúzódik. Kernig-tünet: a láb emelése nyújtva, bizonyos szög után b< hajlik.

Claudicatio intermittens    

Végtagfájdalom. Az alsó végtag érszűkülete esetén, amikor a végtag ischemiaja fok

zódilfa szűkület mértékétől függően a betegnek kevés járás után megkell állma a végtag

fájdalma miatt (Kirakat-betegség).

A fájdalomcsillapítás szempontjai és szabályai:

Szempontok:

- nyugodt éjszaka a beteg számára

- megfelelő gyógyszeres terápia

- beteg állapotának figyelemmel kisérése

Szabályai:

1. gyógyszereket pontos időben, szükség szerint kell bevenni.+ szükséges a diagnózis felállítása

2. fájdalom esetén azonnal gyógyszert kell szedni.+ kell az orvos utasítása

3. mindig a leggyengébb, de még hatásos fájdalomcsillapítót kell adni.

4. ha az adott fájdalomcsillapító nem használ, jelezni kell az orvosnak.

5. szájon keresztül adott gyógyszer által a beteg megőrizheti mozgásszabadságát

FÁJDALOM

• Élettani emlékeztető

• Keletkezése: különböző ingerek (mechanikai, hő, kémiai stb) hatására a fájdalomreceptorok ingerületbe jönnek, különböző vastagságú és struktúrájú idegrostokon (A,B,C) eltérő sebességgel (120-tól 2-4 m/s-ig) jutnak el a KIR magasabb struktúrái felé, ahol tudatosodik, szubjektív, kellemetlen élménnyé alakul át.

• Külső ártalmakat: somatosensoros

• Belső fájdalomingereket: viscerosensoros

• Fajdalomimpulzus vezetésének sebessége függ a myelinhüvely vastagságától, minél vastagabb az axon körül a myelinhüvely, annál gyorsabb. A→B→C

• A fájdalomérző receptorok (nociceptorok) szabad idegvvégződések, az ingerület a gerincvelő hátsó szarvába jut, több ponton átkapcsolódva gátló és serkentő átkapcsolódás révén továbbjut a felszálló pályák valamelyikébe, vagy blokkólódik a gerincvelőben és nem jut tovább. Valószínüleg ezen alapszik több fizikoterápiás eljárás fájdalomcsillapító hatása is. (masszírozás, akupunktúra, fájdalmas terület szorongatása)

• Kapukontroll, a fájdalom gátlása: a magasabb IR struktúrák a fájdalomimpulzusokat továbbítani és gátolni is képesek

Gerincvelői felszállópályák több irányban indulhatnak a magasabb idegi struktúrák felé, és végződhetnek a KIR-be. 5 felszállópályát ismerünk.

• 1, Tractus spinotalamicus: gerincvelő hátsó szarva-thalamus lateralis ventroposterior magja-érzőkéreg, ahol a fájdalom lokalizálása, felismerése zajlik, majd innen továbbítódik a frontális lebenybe, ahol a fájdalom pszichés értékelése történik

• 2,Tr. Mesenchephalikus: a fájdalom gátló mechanismusának részét képezi. Gv-középagy serotoninerg tartalmú idegsejtekben végződik

• 3,TR. Spinoreticulothalamicus: gv-thalamus-limbikus agykéreg. Krónikus fájdalmakban az emlékezet, a hangulati elemek, fájdalom pszichés elviselésének elemeit közvetíti.

• 4,TR. Spinohypothalamicus: a fájdalom kiváltotta stressz, ill. a hormonális válaszok kialakításában játszik szerepet. Gv-thalamusba érkeznek az impulzusok, a válasz-hypothalamusba jutott ingerek révén a hypophysisen és mellékvesén át érvényesül.

• 5,TR. Reticulospinalis: gv- nyúltvelői formatio reticularissal. A pálya rostjai híd és a nyúltagy adrenalin- és noradrenalinrtermelő sejtjeiben végződnek-supraspinalis gátlásért felelős

A fájdalomérzet szubjektív oldala

A fájdalomérzés létrejöttében az egyén szomatikus háttere mellett fontos szerepet kap:

• pszichés

• Szociális

• Kulturális

• etnikai

• Életkor

• nem

A fájdalom intenzitásának megítélése

• Számos eljárást dolgoztak ki

• Abszolút értékének meghatározása az összetettsége miatt csak megközelítőleg lehetséges

• VAS: 1-10-ig Visuális Analóg Skála, értéke szubjektív, más beteghez nem hasonlítható. A beteg fájdalomérzetének alakulását, th hatékonyságát mérhetjük vele.

• 0 teljes fájdalommentesség

• 1-3 enyhe

• 4-6 közepes

• 7-10erős

• 10 körül tűrhetetlen, elviselhetetlen

Akut fájdalom: baleseti, műtéti fájdalom

• A szöveti sérülések területén különféle gyulladásos mediátorok képződnek (K, bradikinin, szerotonin, hisztamin, szövetkárosodás kapcsán felszabaduló anyag), melyek önmagukban is fájdalmat okoznak, másrészt érzékenyítik a nociceptorokat, leszállítják a fájdalom-ingerküszöböt→a fájdalomküszöböt egészséges viszonyok között meg nem haladó inger is fájdalomérzetet vált ki, a küszöböt meghaladó inger abnormálisan erős fájdalmat eredményez

Gyakorlatban azt látjuk:

• Sérülést követően 2-4 napon át a szövetkárosodással járó folyamat- a szöveti gyulladásos reakció miatt- sokkal jobban fáj.

• 4. nap után fokozatosan csökken, végül csaknem teljesen megszűnik

• Akut fájdalom másik oka: szöveti trauma okozta izomspazmus, mely önmagában is fájdalmas. Az izomspazmus védekezés, hogy a sérült terület nyugalomba kerüljön. Az izomspazmus okozta fájdalom mozgatásra, légzésre fokozódik

Krónikus fájdalom: szinte állandóan fennáll

• Neuropathias : perifériás idegeken v. a KIR-ben létrejött mechanikus, gyulladásos, degeneratív, metabolikus károsodás eredménye.

egy idegre kiterjedő: perifériás idegkárosodás

polyneuropathia: metabolikus, toxikus tényezők

dominálnak-DM, alkoholizmus,ischaemia,

mérgezések-mindig szimmetrikus

Jellegzetessége: kisugárzó jellegű, makacs, nem

szűnő,égő, zsibbadó, villanyozó

Fantomfájdalom: zömmel az alsó végtagon

• Jellemzője: az eltávolított végtagrészben a beteg zsibbadást, éles késszúrásszerű fájdalmat érez, intermittáló erősséggel, de mindig jelen van

Pszichoszomatikus fájdalom: nem hasonlít sem a nociceptív, sem a neuropathiás panaszokra, nem követi az anatómiai határokat, vándorló természetű. A beteg panaszaira az egyéni előadásmó a jellemző. A fájdalom megjelenéde és elmúlása hirtelen következik be, a beteg éjszakai nyugalmát általában nem zavarja.

Pszichés vezetés!

Herpes zoster fájdalom: vírusindukálta gyulladásos megbetegedés

• Fájdalom megjelenése: valamelyik perifériás ideg anatómiai lefutásának megfelelően alakul ki, bőr jellegzetes gyulladásos elválozásait okozz

• Fájdalom jellege: kellemetlen, szúró, nyilaló, a bőr finom érintése is heves fájdalmat okozhat.

• Fájdalom enyhítése: átmeneti javulást okoz az éter-szalicil-talkum-rázókeverék

• Megelőzés: antivirális kezelés

Csontfájdalmak: trauma, malignus, gyulladásos, degeneratív megbetegedések, osteoporosis

• Fájdalom oka: periosteumban, endosteumban lévő fájdalomreceptorok izgalmam

• Fájdalom jellege: mindig a csontkárosodás helyére lokalzálódik, lehet igen erős, nyilalló, szúró, lüktető

• Fájdalom enyhítése: szteroidok, non szteroid gyulladásgátlók, opioidok

Zsigeri fájdalom:

• máj- vagy lépmegnagyobbodás, a szerv tokjának feszülése

• Bélelzáródás

• Tenesmus

• Fájdalom enyhítése:

• máj és léptok feszülése jól reagál szteroidokra

• Tumorok- erős opioidok (mellékhatása bélmotilitás csökkenés)

Vascularis eredetű fájdalom: akut és krónikus keringési elégtelenség okozta fájdalmak gyakoriak és zömmel az alsó és felső végtagon, de lőfordulhat mellkasi, hasi szervben, főleg a béltraktusban a nagyerek szűkülete miatt

• Fájdalom intenzitása arányos a keringési elégtelenség súlyosságával

• Jellemző a fokozott terhelés okozta megnövekedett O2 igény miatti ischaemiás fájdalom

• Fájdalom jellege: éles, kisugárzó

• Fájdalom mértéke: tűrhetetlenségig fokozódhat, ischaemia miatt necrosis→amputació

Mozgásszervi fájdalom: izom, csont és ízületi fájdalom,

Kóros izomspazmusokat , rossz testtartás.

Nagyizületek fájdalma

Gerinc akut és krónikus fájdalma:

• leggyakoribb a porckorongsérv

• Malignus folyamatok

• Fájdalom jellege: lokális fájdalmon kívül szegmentálisan kisugárzó

• Fejfájás: általános és speciális tünet, önálló fejfájás előfordulási gyakorisága 30% feletti.

• Fejfájást okozó megbetegedések.

Hypertonia, Glaucoma, F-O-G gyulladások, Lázas betegségek, Frontérzékenység, Pszichés feszültség , Gyógyszerhatások, Cervikális gerincbántalmak, Postoperatív fájdalmak, Subdurális hematoma, Mérgezés, CO, Intracanialis hematoma, Aneurizma ruptúra, Agytumorok, Agyduzzadás, Fogászati gyulladások, KIR gyulladások, Fej bőrének gyulladásai, Herpes zoster, Neuralgiák,

• A fájdalom hasznos dolog.

Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtanuljuk elkerülni a veszélyeket, és jelzést kapjunk a szervezetünkben zajló folyamatokról.

• A hosszan tartó vagy erős fájdalom rontja az életminőséget, és negatívan hat a közérzetre.

• Fájdalomcsillapításra tehát szükség van!

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS

A fájdalmat tehát csillapítani kell.

• A fájdalomcsillapítás csak a fájdalmat, egy tünetet kezel (tüneti terápia), a kiváltó okot, betegséget nem szünteti, nem gyógyítja.

• A fájdalomcsillapítás megkezdésével egy időben a kiváltó okot is keresni kell. A fájdalom csillapításának a legjobb, leghatásosabb eszköze a kiváltó ok megszüntetése (oki terápia).

• Vannak azonban olyan fájdalmak, melyeknél a kiváltó ok nem, vagy csak igen nehezen szüntethető meg. Típusosan ilyen a műtéti, műtét utáni fájdalom, illetve a tartósan fennálló, krónikus fájdalmak jelenős része.

• A heveny, akut fájdalom: rendkívül fontos biológiai jelzés, ami a sérülés megtörténtére, kiterjedésére utal.

• Ezzel együtt járnak egyéb reakciók is, mint szapora szívműködés és lélegzés, vérnyomás-emelkedés, verejtékezés, a pupillák kitágulása, összefoglalva szimpatikus tónusfokozódásnak (sportsérülés, közlekedési baleset, fájdalommal járó betegség, mint köves roham, érelzáródás, szívinfarktus stb.).

• A műtéti, műtét utáni fájdalom az akut fájdalom egy speciális formája, hiszen a kiváltó ok a műtét, a műtéti sebzés nem kerülhető el.

• Nemzetközi felmérés tanúsága szerint a műtét előtti félelem okai között első helyen a fájdalomtól való félelem áll.

• Fájdalmas lehet az alapbetegségük, fájdalommal járhatnak egyes beavatkozások, a műtét és a műtétet követő időszak.

• A műtét fájdalommentességét a műtéti fájdalomcsillapítás hivatott biztosítani. Ezt, amennyiben a műtét helyi érzéstelenítésben történik, a sebész, minden más esetben (regionális, gerinc közeli érzéstelenítés, altatás) az aneszteziológus (altató) orvos végzi.

A műtét utáni fájdalomcsillapítás

• a beteg fájdalmainak enyhítése

• fájdalom akadályozhatja a megfelelő mélységű légzést, a köhögést, az időben történő mobilizálást ezek hiányában a műtét utáni periódusban nő a tüdőszövődmények (pl. tüdőgyulladás) és trombo-emboliás szövődmények (tüdőembólia, trombózis) gyakorisága.

• A műtét utáni fájdalomcsillapítás az aneszteziológus és az osztályon dolgozó orvosok közös feladata.

• fájdalom mértéke,

• a műtét típusa

• a beteg igényei, kívánságai határozzák meg.

Gyógyszerek

• hétköznap is használatos fájdalomcsillapítóktól

• az igen erős, ún. kábító fájdalomcsillapítókig

Vannak műtétek, melyek után az enyhébb fájdalomcsillapítókkal is fájdalommentesség érhető el, de általában a nagyobb, testüregeket érintő (mellkasi, hasi) műtéteket követően a megfelelő fájdalomcsillapításhoz az első néhány napban a kábító fájdalomcsillapítók használata elengedhetetlen.

A fájdalomcsillapítás lehetőségi:

• A legegyszerűbb szájon át bevehető tabletták, nagyobb műtétek után, az első napokban általában nem alkalmazhatók. Ennek egyik oka, hogy az altatást ill. műtétet követően bizonyos ideig (néhány óra, esetleg több nap) szájon át semmi nem fogyasztható. A másik ok, hogy hasi műtéteket követő első időszakban a gyomor-bélrendszerből történő felszívódás bizonytalan, így az ide bejuttatott gyógyszerek hatása is kiszámíthatatlan.

• intramuszkuláris (izomba adott)

• intravénás (vénába adott) injekcióval csillapítjuk a fájdalmat,

• műtét előtt epidurális kanülőn (gerinc közelébe helyezett vékony műanyag kanül) a beteg számára igen kényelmes módon lehet fájdalommentességet biztosítani, ugyanakkor a beteg mobilizálását nem zavarja.

• beteg által vezérelt fájdalomcsillapítás. A fájdalomcsillapítót a beteg igen egyszerűen, egy gombot megnyomva, saját magának adagolja. Ez persze csak a beteg számára ilyen egyszerű, a pontos adagoláshoz, a mellékhatások és a gyógyszer túladagolás elkerüléséhez, megfelelően programozható műszer és a rendszeres orvosi ill. nővéri felügyelet is szükséges. Ennek a betegek körében igen népszerű fájdalomcsillapítási módnak az egyetlen hátránya, hogy a rendelkezésre álló műszerek száma korlátozott.

Krónikus, idült fájdalom csillapítása:

• A krónikus fájdalomtól szenvedő betegek komplex kezelése optimálisan a fájdalom ambulanciákon (esetleg fájdalom klinikákon) történhet, ahol több szakma képviselői (aneszteziológus, neurológus, radiológus, reumatológus, pszichológus stb.) dolgoznak. Magyarországon is működnek fájdalom ambulanciák, de ezek egyelőre csak a krónikus fájdalmak bizonyos típusait kezelik.

• A krónikus fájdalmak hátterében álló okok az esetek jelentős részében egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan szüntethetők meg.

• A kezelés fő iránya tehát –a kiváltó ok megszüntetésére irányuló terápia mellett- a fájdalom csillapítása.

• Mivel a krónikus fájdalom több tényezős, ezért a fájdalomcsillapítás is kombinált kezelést jelent, melyben a fájdalomcsillapító gyógyszereknek, beavatkozásoknak, az alapbetegség kezelésének és az egyéb kiegészítő kezeléseknek (pl.: fizikoterápia, pszichoterápia stb.) egyaránt fontos szerepe van.

A krónikus fájdalomcsillapításban alkalmazott eljárások:

• gyógyszeres terápia: a fájdalomcsillapítókat erősség és kémiai szerkezet alapján több csoportba osztjuk,

• Kábító fájdalomcsillapítóra szorulhat az egyébként jóindulatú betegség következtében szenvedő beteg is, míg a rosszindulatú daganatos betegség következtében kialakuló fájdalom csillapítása sem igényli mindig a legerősebb fájdalomcsillapítók alkalmazását.

Fájdalomcsillapításra nem csak a fájdalomcsillapítók használhatók. Bizonyos fájdalmak csillapításában egyes depresszió elleni ill. epilepszia kezelésében használt szerek a hatásosak, de számos egyéb gyógyszer is hatékonyan egészítheti ki a fájdalomcsillapítók hatását.

• Kombinált kezelés. A többféle támadáspontú gyógyszer együtt adva növeli egymás hatékonyságát.

• Krónikus fájdalmak kezelésekor a fájdalomcsillapítókat időhöz kötötten kapja a beteg, soha nem szükség szerint. Ezáltal folyamatos hatásos vérszintet biztosítva csökken a fájdalom kialakulásának esélye.

A fájdalomcsillapítás veszélyei

A leghétköznapibb fájdalomcsillapítóknak is vannak nemkívánatos mellékhatásai és veszélyei:

• csontvelő-károsodást

• vese - vagy májkárosodást

• többé-kevésbé súlyos allergiás reakció

• Ezek a mellékhatások rendszerint megszűnnek a gyógyszer elhagyásával, de előfordulhatnak visszafordíthatatlan állapotok is.

• non-steroid gyulladáscsökkentők kitűnő fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek, ugyanakkor gyomorvérzéshez, gyomor- vagy bélperforációhoz is vezethetnek főleg akkor, ha az indokoltnál gyakrabban és nagyobb mennyiségben, esetleg más, hasonló hatású szerrel együtt fogyasztják.

• egyes fájdalomcsillapítók jelentősen csökkenthetik a koncentráló képességet, a figyelmet, aluszékonyságot, álmosságot okozhatnak

• A gyógyszerek többféle módon juttathatók a szervezetbe (tabletta, kúp, tapasz, injekció).

• Lehetőleg a beteg számára legkényelmesebb, de hatékony formát igyekszünk választani

• Sajnos sokszor előfordul az is, hogy a fájdalom okát nem sikerül kideríteni, aminek gyógyításával a fájdalom megszüntethető lenne, így csak a tüneti fájdalomcsillapítás enyhíthet a beteg szenvedésén.

Intervenciós eljárások:

• ideg blokádok, az érintett idegi struktúrák megfelelő pontjához juttanak be gyógyszereket egy vagy több alkalommal, esetleg kanül behelyezésével kúraszerűen. Ezek a beavatkozások gyakran röntgen, ultrahang esetleg CT irányításával történnek. A bejuttatott gyógyszerek időlegesen vagy tartósan blokkolják az ideg működését, ezáltal a fájdalom érzet bejutását a központi idegrendszerbe, azaz fájdalomcsillapító hatásúak.

• Bizonyos fájdalmak esetén azonban pont ellenkezőleg, annak van fájdalomcsillapító hatása, ha a megfelelő idegi struktúrákat nem gátolják, hanem ingerelik. Ide sorolhatók a bizonyos fájdalmakban fájdalomcsillapító hatású, helyi röntgen besugárzások, vagy az újabban egyes, fájdalmas csont metasztázisok (daganatos áttétek a csontban) esetén sikerrel alkalmazható izotópkezelés is.