19. tétel

Az osztályon lázas lett az egyik középkorú nőbeteg, akit Ön ápol. Ismertesse az Ön mellé

beosztott ápolási asszisztens tanulónak, milyen ápolási tevékenységeket kell végezniük a

beteg lázának csillapítása érdekében!

Ismertetése során térjen a ki a következő szempontokra:

– a hőszabályozás kórtana

– testhőmérséklet megfigyelése

– testhőmérséklet mérésének módjai

– kóros hőmérsékletek

– lázcsillapítás lehetőségei

– fizikális lázcsillapítás formái felnőttkorban

LÁZ:(febris) egy tünet, testhőmérséklet rendellenes emelkedése, melyet az agyban a hypotalamusz hőközpontja okoz, azzal, hogy a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg megváltoztatja. A szervezet természetes védekező reakciója

Nőveli a pulzust, légzésszámot

Normális és kóros hőmérséklet:

Hőmérsékleti változások:

Normálisnál magasabb hőmérséklet hyperthermia, fokozatai: Hőemelkedés (subfebrilitas) 37-38 °C

Láz (febris) 38-39 °C - akkor keletkezik, amikor a növesztés mértéke nem tudja követni a hőtermelés mértékét. Lázat előidéző okok, pl. infekciós betegségek, nekrotikus szövetek felszívódása, egyes betegségek pl. hyperthyreosis, egyes gyógyszerek és immunológiai kórképek. A láz kezdődhet hirtelen, órák alatt eléri maximumát és lassan, lépcsözetesen, napról napra emelkedve. A láz megszűnhet kritikusan - hirtelen órák alatt, és lírikusán - lassan, fokozatosan. A láz megszűnése csak akkor jelent javulást, ha azzal egyidőben a pulzus és légzésszám is normalizálódik, l °C-os hőmérsékletemelkedés a pulzusszámot 10-el, a légzésszámot 4-6-tal emeli. Amennyiben a láz csökken, de a. pulzus és légzésszám nem normalizálódik, az legtöbbször perifériás keringési elégtelenségjele. Az orvosnak azonnal jelenteni kell. A lázlapon való jelölés után láthatjuk, hogy a pulzusgörbe és a lázgörbe keresztezi egymást, ezt halálgörbének is nevezzük.

Magas láz (pyrexia):                39-40 °C

Túl magas láz (hyperpyrexia):        > 40 °C

Lázgörcs (eclampsia febrilis)

• A 1/2-4 éves korosztályba tartozó gyermekek kb. 2-3%-a hajlamos lázgörcse.
  A hajlam mibenlétét nem ismerjük pontosan, de új genetikai kutatások során találtak olyan géneket, amelyek a lázgörcsre hajlamos gyermekek többségénél kimutathatók.

Ahogy a nevében benne van, a görcsös állapot - ellentétben az epilepsziával - mindig lázas állapotban jelentkezik, általában a láz felszálló szakaszában. A görcsös állapotot nem a lázat okozó betegség, hanem maga a lázas állapot váltja ki.

Tünetek:

• A gyermek elkékül, elszürkül, szemeivel egy pontra fixál, végtagjai megmerevednek vagy rángatóznak, eszméletét elveszti.

• A lázgörcs az esetek többségében néhány perc alatt magától oldódik. Ha a görcsös állapot magától nem oldódik, gyorsan ható görcsoldó gyógyszer adása szükséges, mert a hosszan tartó eclampsia az agysejteket károsítja.

•  Komplikált lázgörcsről beszélünk, ha 15 perc alatt magától nem oldódik, néhány órán vagy néhány napon belül ismétlődik, ha a gyermek öt évnél idősebb, ha gócos jellegű idegrendszeri tünet észlelhető. Az egyszerű vagy komplikált lázgörcs elkülönítése minden esetben orvos feladata.

• Nemzetközi megállapodás alapján az elsőként jelentkező, nem komplikált lázgörcs 1-2 napos kórházi megfigyelésen kívül kivizsgálást nem igényel.

A lázgörcsre való hajlam 5 éves kor után kezelés nélkül elmúlik. Mai tudásunk szerint epilepsziára nem hajlamosít.

• Lázgörcsös - vagy annak vélt - rohamhoz minden esetben hívjunk orvost, akkor is, ha a görcsölő gyermeknek a hajlama ismert. Ez többek között azért is fontos, mert a görcsös állapot hátterében lehet olyan betegség, ami önmagában is járhat lázzal és görcsös állapottal (pl. agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás).

• Lázgörcsös gyermekek számára a végbélen keresztül (rektálisan) beadandó, diazepam tartalmú oldat. Kétféle készítmény van forgalomban, mindkettő 5 ill. 10 mg hatóanyag tartalommal; a Diazepam-desitin ill. a Stesolid oldat.

Gyakorlatiteendők

• Szokásosnál is gondosabb lázcsillapítás

• már hőemelkedés esetén

Leírták az amidazophen készítmények görcsre hajlamosító hatását, más hatóanyag tartalmú lázcsillapítót válasszunk.

• Néhány lázcsillapító készítmény az amidazophen származék mellett nyugtató és görcsoldó hatású komponenst is tartalmaz (pl. Germicid-C kúp, Supp. Antipyreticum pro parv., stb.); magas láz esetén az amidazophen-tartalom ellenére választható ez a csoport is, ha gyorsan van szükség lázcsillapításra és más szer nem áll rendelkezésünkre. Ha ilyet adtunk, 12-24 órán belül ne ismételjük, mert a nyugtató komponens kiürülése a szervezetből lényegesen lassabban megy végbe, mint a lázcsillapító komponensé.

•  alkalmazzunk hűtőfürdőt.

Normálisnál alacsonyabb hőmérséklet, a hypothermia fokozatai:
Enyhe:             33,1-36 °C

Mérsékelt:         30,1-33 °C
Súlyos:            27-30 °C

Aggasztó:      < 27 °C

A mindennapi munka során a következő lázgörbe típusokkal találkozhatunk:

Állandó láz (febris continua), a hőmérséklet tartósan 38 °C felett, ingadozás l °C alatt marad.

Ingadozó láz (febris remittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, nincs láztalan állapot.

Ugráló láz febris mtermittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, 37 °C alá is esik a hőmérséklet, tehát láztalan állapot is van.

Visszatérő láz (febris recurrens), napokig tartó láztalan és lázas állapotok jellemzik.

Váltóláz (febris undulans), lázas és láztalan időszakok álmák fent, szabályosan, 24 • órán túl.

A lázas állapot jellemzői:

A testhőmérséklet a testfolyamatok által termelt hó' és a külső környezet felé leadott hő különbsége. Az emberi testhőmérséklet élettanilag állandó, a napi. l °C ingadozást nem haladja meg. Hajnali l és 4 óra között a legalacsonyabb, a maximumát 16 és 19 • óra között éri el. A testhőmérséklet mérésének célja a test átlagos maghőmérsékletének megítélése. A maghőmérséklet viszonylag állandó és értéke megbízhatóbb, mint a köpenytemperetura. A testhőmérséklet szabályozása idegi és vasculáris kontroll alatt áll. Az idegi kontrollt a hypothalamus végzi. A hypothalamus a két thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyrészlet, mely a III. agykamra falának alkotásában is szerepet játszik. A testhőmérséklet kismértékű változását is érzékeli. Legfőbb ingere a rajta áthaladó vér hőmérsékletváltozása, de a periférián elhelyezkedő receptorokból és más idegrendszeri területekről is kap ingerületet. A hőtermelés kémiai jellegű folyamat, biológiai oxidáció következménye. A hőleadás fizikai jellegű folyamat, párologtatással, izzadással, vezetéssel, áramlással, sugárzással történhet.

Testhőmérsékletet befolyásoló tényezők közé tartozik: életkor, fizikai aktivitás, hor-monhatások, napszaki ingadozások, stressz, környezet, forró vagy hideg folyadék fogyasztása, dohányzás.

A  hajnal 1-4 óra között legalacsonyabb a hő, maximumot 16-19 óra között éri el.

A láz megszünhet kritikusan- hirtelen, litikusan-lassan,fokozatosan.

A láz megszünése csak akkor jelent javulást, ha azzal egy időben a pulzus, légzésszám is javul.

Ismeretlen eredetű lázról akkor beszélünk, ha a láz min. 3 hétig fenn áll, és az oka nem tisztázható.

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER SÉRÜLÉSEI, KOPONYAÜRI NYOMÁST MEGVÁLTOZTATÓ BEAVATKOZÁSOK GYORS, RÖVID IDEIG TARTÓ LÁZAT OKOZNAK.

EZ a centrális  láz!

 Pirogén láznak azt nevezzük, amikor valamilyen külső hatás, pl. fertőzések, daganatszétesés, immunproblémák miatt pirogén, azaz lázkeltő anyagok jutnak a keringésbe, eljutva így a hőszabályozó központhoz.

• A láz a szervezet külső hatások elleni védekező mechanizmusa, növekszik a hőtermelés és csökken a hőleadás,→ emelkedik a testhőmérséklet

• A láz kezdetén normális hőmérséklet mellett növekedni kezd a hőtermelés (általában didergéssel együtt) és gátlódik a hőleadás. Ezt jelzi a kéz és láb bőrének elfehéredése, lehűlése, érszűkület alakul ki.

• A láz maximumán új egyensúly alakul ki a hőtermelés és hőleadás között, így a testhőmérséklet egy magasabb értékre áll be.

• A hőmérséklet csökkenést fokozott melegérzés vezeti be, értágulás, a bőr melegedése és verejtékezés alakul ki.

• A lázcsillapítás nagyon fontos, különösen nagy melegben, amikor a test még nehezebben tudja leadni a megtermelt hőt, ezáltal fokozva a láz tüneteinek kialakulását.

• Sohasem az a cél , hogy a betegek láztalanná váljanak, a láz a szervezet védekezőképességét jelzi a külső hatással szemben. Már az 1 fokos hőmérséklet csökkenést is sikernek tekinthetjük.

A magasabb hőmérséklet hatása:

• a kórokozók szaporodását gátolja,

• gyorsítja az ellenanyag-termelést

• elősegíti a kórokozók megsemmisítését.

A szervezet védekező rendszere 37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan terhelő láz csillapítása felesleges.

Kivételt képeznek ez alól a szabály alól:

• a gyermekek, a cukorbetegek,

• a lázgörcsre érzékeny idős, beteg emberek,

• labilis keringésű, legyengült sorvadt betegek,

• agyi organikus betegségben szenvedők

• és a terhesek.

• Náluk még a mérsékelt lázat is gondosan csillapítani kell!

Magas láz esetén túlságosan emelkedik:

• az oxigénigény, ami nagy terhet ró a keringésre, a szívre.

• A szervezet energiaraktárai kiürülnek, testünk legyengül

• . Ezért a magas lázat minden esetben csillapítani kell!  akár párhuzamosan alkalmazott gyógyszeres és fizikális módszerrel is

A lázas állapot hatása a szervezetre:

A betegmegfigyelés során láthatjuk, hogy a lázas betegnél az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, arcpír, hidegrázás jelenik meg. A hidegrázás fizikai fájdalmat okozhat az izmokban. A beteg izzad ezáltal folyadékot és elektrolitokat veszít, aminek pótlásáról gondoskodni kell. Hidegrázás periódusában mechanikai eszközökkel melegíthetjük a beteget, pl. termoforral, elektromos ágymelegítővel. A láz tartós fennállása a szervezetet megterheli, különösen a lázgörcsben szenvedő gyerekeket.

A hőmérőzés technikája, kivitelezés:

köppenytemperatúra: a szervezet külső felszínén mért hőmérséklet.

                                    -  honaljárokban(10 perc)

                                     -szájban( bőrbetegség esetén,3 perc

                                                    0,3 c-t le kell venni az értéákből)

magtemperatúra: a szervezet belső hőmérséklete

                             -húgyhólyagban

                             - végbélben( 5 perc,-0,5 c-t le kell venni az értékből)

rendelkezésünkre: szájban, végiben vagy hónaljban történő mérések.  A szájban történő mérés a legalkalmasabb, jó a melléküregekből beáramló levegő, a beteg szájnyitása vagy a megelőző 30 percben evett forró vagy hideg ételek a mérést pontatlanná tehetik. Nem alkalmazható ez a módszer, amennyiben a beteg nem tudja becsukni a száját, gyulladt a szájnyálkahártyája, oxigént kap, eszméletlen vagy érzelmileg labilis, ismert epilepsziás ill. csecsemő ill. kisgyermek. A legpontosabb mérést a végbélben történő vizsgálat eredményezi. A módszert vakbélgyulladás gyanúja esetén alkalmazzuk vagy olyankor,, amikor a szájban történő vizsgálat kontraindikált. Legpontatlanabb a hónalji módszer, azonban bizonyos betegek esetében a legbiztonságosabbnak számít. Némelyik csecsemők és gyermekek vizsgálatára is a hónalji módszert ajánlják.

A klinikai hőmérő. A testhőmérséklet mérésére használhatunk klinikai hőmérőt, amely egy üvegcsövet tartalmaz. Ennek végében van a higany i kiöblösödő részében). Hő hatására a higany kitágul és felemelkedik a csőben. Az üvegen lévő vonalak a fokbeosztást jelzik. Az üvegből lévő klinikai  hőmérő a három módszernek megfelelően,három formában kapható, azonban a hőmérsékletet mindegyik egyformán méri és skálájukat hasonlóképpen lehet leolvasni.

 Elektronikus hőmérő. Sok kórház használ a szájban történő mérésre elektronikus eszközt (16-4. ábra). Ezeknek olyan szondájuk van, amely a fertőzés átvitelének megelőzése végett eldobható burokkal van fedve. Az elektronikus hőmérő legfontosabb előnye az időmegtakarítás, a digitális kijelző a hőmérséklet emelkedésének megállásakor azonnal mutatja az értéket, ez rendszerint egy perc vagy annál rövidebb időn belül bekövetkezik. Másik előnye a pontosság; miután a hőmérséklet értékét számmal jelzi, kevesebb a hibalehetőség,

A hőmérő tárolása:

Mindig fertőtlenítő oldatban tároljuk a Kórházakban.

 Lázcsillapítás módjai:

-gyógyszeres :hőcsökkentő gyógyszerek alkalmazása ( lazcsíllapítok alkalmazása orvosi utasításra.

-fizikális: hütőborogatás, hütőfürdő, kombinált borogatás=gyógyszeres, fizikális borogatás 

Eszközök: -jégtömlő=egyszer használatos, + kell egy párnahúzat

                  -hütőfürdő=kád vizhőmérő+törölköző+ betegszállítás eszköz

                 -borogatás= törölköző+ tál víz+gumilepedő+ágyvédelem+szárazlepedő+ törölköző

Kivitelezés:

               -lázmérés-életjelek(bőrszín,remegés)-beteg közérzete-láz behatározása pl:hőemelkedés,magas láz

BOROGATÁS 

Egész test borogatás,vagy részborogatás. A test alá ágyvédelmet teszünk. A tálba 15 fokos vízet készítünk. A kezelendő testrészre felhelyezzük a vizes ruhát. Szárazzal fedjük.

20 percenként cseréljük a vizes ruhát.+dokumentáció

JÉGTÖMLŐ

Ha a beteg bőre sérült .Mindig párna huzatba vagy törölközőbe kell csavarni a tömlőt.

A kezelendő testrészt nyugalomba helyezzük.

FÜRDŐK

A beteg teljes testfelületét hűthetjük ilyen módon .Fürdőbe kisérve a beteget. Láznak megfelelő testhőmérsékletű víz előkészítése. Ruházat eltávolítása. A beteg beleül a kádba +segítség.

A víz fokozatos hűtése, míg a beteg nem kezd dideregni. Kádból kisegítjük a beteget.

Szárazra töröljük, felöltöztetjük és visszakísérjük a kórterembe a beteget.+DOKUMENTÁCIÓ

SZABÁLY: Csak ép bőrre szabad használni a borogatást. Nedves (kb. 22 fokos vízzel) ruhát szárazzal fedni. A borogató ruha  anyaga puha anyagú legyen, varrott szélei ne érintkezen a

beteg bőrével. Ráncmentes ágyvédelem kell.