18. tétel

 

 

18. feladat

Az idős magasvérnyomás betegségben szenvedő, beszűkült vesefunkciójú beteget a mai nap

otthonába bocsájtják. A hozzátartozók tanácsot kér Öntől, a beteg otthoni táplálásával,

folyadékfogyasztásával kapcsolatosan. Adjon felvilágosítást a hozzátartozóknak! Hívja fel a

figyelmüket a 24 órás vizeletgyűjtés és a testsúlymérés jelentőségére!

Felvilágosítása során térjen ki a következő szempontokra:

– keringés kórtana

– magasvérnyomás betegség nem gyógyszeres kezelési lehetőségei

– táplálkozás, folyadékfelvétel megfigyelése

– táplálkozás, folyadékfelvétel szükségletének kielégítése

– táplálkozás zavarai

– előkészítés a beteg táplálásához, feltálalás, kínálás

– folyadékháztartás nyomon követése

– 24 órás vizeletgyűjtés

KARDINÁLIS TÜNETEK MEGFIGYELÉSE

PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés

A pulzushullámot 1-1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába lökött vérmennyiség hozza létre.

Egészséges ember szívverése és pulzusa azonos.

A pulzus tükrözi : a szív munkáját, az erek állapotát, RR-t

A PULZUS MEGFIGYELÉSE TAPINTÁSSAL

A pulzus tulajdonságait általában az artéria radiálison vizsgáljuk.

  • nagysága, amplitudója

  • Gyorsasága, frekvenciája, száma

  • Telítettsége: telt, feszes, elnyomható, filiformis

  • Ritmusa: ritmusos, arrythmiás

Normális pulzusszám különböző életkorokban

 

 

 

A PULZUS SZÁMÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

  • Fizikai aktivitás

  • Hőmérséklet

  • Érzelmi hatás

  • Testhelyzetváltozás

  • Cardiális tényezők

  • Pulmonális tényezők

  • Gyógyszerek

  • Fájdalom

  • Élvezeti cikkek

  • Stb.

TACHYCARDIA: életkori határérték feletti frekvencia

OKA:

  • 1C⁰ testhőmérséklet emelkedés gyermeken 10-15, felnőttnek 10-12 szívösszehúzódással emeli a systolék számát

  • Szívizom betegségei, szív kompenzál

  • Shock, kollapszus, perifériás keringési elégtelenség-kompenzatórikus

  • Hyperthyreosis- anyagcsere fokozódása

  • Rekesz helyzetét megváltoztató állapotok, betegségek:

terhesség, ascites, hasi tumor

PAROXISMÁLIS TACHYCARDIA: rohamokban jelentkező szapora pulzus

  • Hírtelen kezdet és befejeződés

  • Percektől napokig terjed

  • Tapintással nem mérhető pontosan

  • Társuló tünetek: nyugtalanság, sápadtság, dyspnoe, kollapsus

  • Pulzusdeficit: szívcsúcson mért érverés magasabb, mint a perifériás pulzus

BRADYCARDIA: életkori határérték alatti frekvencia

OKA:

  • Ingerképzés zavara sinusbradycardiát,

  • Ingervezetés zavara bradycardiát és arrythmiát okoz

  • Hypothyreosis

  • Agynyomás emelkedés, (ICP)

  • Digitális túladagolás

  • Sorvadt, decomponált csecsemő

A PULZUS RITMUSA:

  • normálisan szabályos időközökben követik egymást a pulzushullámok

  • Extrasystole: soron kívüli szívösszehúzódás

  • Bigeminia: minden normális systoléhoz extrasystole kapcsolódik

  • Trigeminia: minden harmadik systole extrasystole , digitalis intoxikáció

  • Légzési arrythmia: nem kóros, ki- és belégzéssel kapcsolatban észlelhető- vegetatív idegrendszeri labilitás

Arrythmia: halmozott, szabálytalan extrasystolék

A PULZUS TELTSÉGE: a vérnyomással, érpálya teltségével arányos

  • Magasabb nyomásérték mellett: telt, feszes, ujjal nehezen elnyomható

  • Alacsony vérnyomás esetén, a keringő vérmennyiség csökkenésekor: könnyen elnyomható, alig tapintható

  • Pulzus teltségére használatos kifejezések: peckelő, erős, gyenge, elnyomható, filiformis

VÉRNYOMÁS MEGFIGYELÉSE

A szívműködés hatására a vér az erek falára nyomást gyakorol. Az artériákban nagyobb, vénákban kisebb a nyomás.

A RR nagysága aszerint változik, milyen érszakaszban és a szívperiodus melyik fázisában mérik.

A vérnyomás: Perctérfogat

  • Perfériás ellenállás

  • Vértérfogat

  • Vérviszkozitás

  • Artériás rugalmasság és tágulékonyság kölcsönhatásának eredménye

Systolékor a szív az erekbe pumpálja a vért.

Diastoléban nem kerül vér az erekbe, az ütőerekben a nyomás csökken

Hagyományos mértékegysége: Hgmm

Egységes mértékrendszerben (SI), a nyomás egysége a Pascal (Pa)

1 Hgmm = 133,322 Pa vagyis 1Hgmm = 0,133 kPa

Vérnyomásértékeket befolyásoló tényezők:

  • Napszak

  • Munkavégzés, pihenés

  • Életkor

  • Nem

  • Stresszhatás

  • Betegségek

Módszerei:

  • Invasív, közvetlenül az éren belül, időbeli változások figyelhetők

  • Noninvasív, az érfal külső leszorításával keringési kavart hozunk létre, a zavar megszüntével beálló állapotváltozásból határozzuk meg a nyomás értékét. Két jellegzetes értéket lehet meghatározni, a systolés és diastolés nyomást.

 

 

 

TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE

A testtömegindex (angolul: Body Mass Index = BMI) a leginkább alkalmazott nemzetközi arányszám a fizikai kondíció felmérésére. A BMI kalkulátor segít meghatározni, ki milyen állapotban van fizikailag; túlzottan sovány, normál testalkatú vagy túlsúlyos. A BMI táblázat jelenleg a legmegbízhatóbb számítási mód a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek körében.

  • Testtömegindex kiszámítása BMI kalkulátor segítségével!

  • Testsúly: kg

  • Magasság: m

  • BMI érték:

  • Értékelés BMI érték

  • Sovány < 18,5

  • Normál testalkatú 18,5 - 24,9

  • Túlsúlyos 25 - 29,9

  • Erősen túlsúlyos > 30

  • A testtömegindex kiszámításának képlete:

BMI = testsúly (kg) / magasság2 (m2)

  • 167 cm magas, az méterben kifejezve 1,67 m.

  • a testmagasság négyzete (1,67 x 1,67 = 2,79).

  • A testsúly kg- ban kifejezve, 60 kg

  • a testsúly osztva a magasság négyzetével.

  • Pl. 60 (kg) : 2,79 = 21,5 BMI.

  • Az életkor előrehaladtával bizonyos mértékben módosul a BMI értelmezése, s egyre magasabb értékek még normálisnak tekinthetők. 50 éves korban például a 27-ig terjedő BMI érték még normál testalkatúnak számíthat.

  • Hasonló a helyzet a sportolókkal (testépítők, élsportolók...). Az izomtömeg miatt az ő esetükben is kicsit eltér a testtömegindex értelmezése az átlagtól.

A felmérés szempontjai

A beteg tápláltságának kiértékelése:

  • Klinikai értékelés: testtömeg, bőrredő (zsír),izmok, inak (fehérje), fizikai és mentális funkció, légzés, sebek (traumás, műtéti)

  • Antropometria: testsúly, testmagasság, körfogatok (csukló, felkar), triceps, bőrredővastagság mérése

  • Laboratóriumi vizsgálatok: CN, kreatinin, összfeh. Alb.

  • Izomfunkció (szorítás)

  • Közérzet:fáradtság, szájszárazság, puffadás,hasmenés,székrekedés,nyelésképtelenség, hányinger,hányás

  • Malnutritio: kóros állapot, amely egy v. több lényeges tápanyag relatív v. abszolút hiányának v, feleslegességének következtében alakul ki

  • Alultápláltság: a szervezet energiaegyensúlya negatív

  • Fokozatai:

  • Soványság: testtömeg 15-20%-kal kevesebb a normálisnál

  • Cachexia:20%-nál lényegesen kevesebb a ts és a zsírszövet mennyiségi is csökkent v. elfogyott

  • Marasmus: nemcsak a zsírtartalékok, hanem az izomfehérjéit is felhasználja

Alultápláltság okai

  • Exogén:éhezés, táplálék elutasítása

Tünetek: kis testtömeg,vízvisszatartás=éhezési ödéma

  • Endogén:szervezet szabályozó mechanizmusaiban bekövetkező zavar(pajzsmirigybetegség,karcinogén soványság,anorexia nervosa) Felgyorsult anyagcsere és/vagy fokozott fehérje lebontás(láz,súlyos sérülések,belgy.betegségek,műtétek, lábadozás,idős, zavart, magatehetetlen beteg) Táplálkozási képtelenség, negativizmus, táplálék felvételi, emésztési, felszívódási zavara, heveny, idült betegség okozta csökkent étvágy

Csecsemőknél

  • Dystrophia: testhossz norm, testsúly kevesebb, zsírtartalékok gyorsan kiüzülnek

  • Atrophia: súlydecifit és a szervek működése is károsodott(hypoglycaemia,hypothermia, bradycardia)

  • Ok:szopási nehézség, pylorus stenosis, lappangó fert.

  • Obesitas: hosszan fennálló túltáplálkozás eredménye, a szervezet rendellenes működését és számoselváltozás kialakulását segíti elő(agyvérzés, zsírmáj, szívinfarktus)

  • Étvágy. Motiváló tényező a táplálkozásban

  • Étvágytalanság: szükségesnél kevesebb táplálék felvételére v. a táplálék elutasítására ösztönöz

Ok: szomatikus,gyomor-bélrendszer

pszichés, magatartászavar, anorexia nervosa

Étvágy kóros fokozódása: bulimia, állandó éhségérzet miatt foly.eszik, több kg súlygyarapodás, emésztőszervek kitágulása, tápanyagszükséglet magasabb szintre áll be-circulus vitiosus

BETEG ÉTKEZÉSE

Önellátó képesség felmérése

  • Önállóan étkezik

  • Segítséggel étkezik

  • Enterális mesterséges táplálásra szorul

  • Parenterális táplálásban részesül

Kellemes környezet biztosítása

  • Étkezőben:tiszta, friss levegő, más tevékenység ne folyjon ott, étkezési idők betartása, étel hőfoka

  • Kórteremben:szellöztetés, kézmosás, szájápolás segítése, folyadék, ne sürgessük,

MESTERSÉGES TÁPLÁLÁS

MÓDJAI: Enterális

Parenterális

Enterális: nasogastrikus szonda(NG)

duodenális, jejunális

enterostomák

INDIKÁCIÓ:

Emésztőtraktus működőképes- nyelés nehezített

Károsodott szakasz áthidalása-mechanikai akadály a tápcsatorna felső szakaszán(tumor, műtét, trauma)

Gyomor-bélrendszer betegségei

Étvágytalanság(tu,AIDS)

Különleges tápanyagigény: szerv-légzési-májelégtelenség

Enterális táplálás kontraindikációja.

  • Belek működőképtelensége, ileus,peritonítis, perforáció

Szövődmények:regurgitáció,túl gyors bevitel esetén hasi görcsök, hányinger, hányás, haspuffadás,hasmenés

Szövődmények megelőzése:

  • Fektetés 45 fokban

  • Szonda helyének ellenőrzése

  • Retenció leszívása

  • Tisztántartása

  • Higiénikus előkészítés, zárt rendszer

A BETEG ETETÉSE NYELÉSI NEHÉZSÉG ESETÉN

A beteg akaratlagosan nehezen tudja továbbítani a szilárd és/vagy a folyékony ételt a szájából a gyomorba.

  • Mi okozhat nyelési zavart?

  • Csökkent vagy kialudt garatreflex, rágási nehézség (pl.: hiányos fogazat),

  • Daganatok (nyelőcsőben vagy a daganat kívülről nyomja a nyelőcsövet),

  • Stroke (agyi értörténés),

  • Myasthénia gravis,

  • Parkinson-kór,

  • Nyelőcső betegségei (gyulladás, nyelőcsőtágulat, nyelőcső elzáródás),

  • Felső légúti betegségek (torokgyulladás, mandulagyulladás),

  • Rekeszsérv,

  • Veleszületett fejlődési rendellenesség,

  • Idegentest, rovarcsípés,

  • Pajzsmirigy megnagyobbodása,

  • Mérgező anyagok,

  • Szájban, garatban történt műtéti beavatkozás (pl.: mandulaműtét),

  • Általános vagy helyi érzéstelenítés

  • Beszűkült tudatállapot,

  • Szorongás, stressz.

Milyen tünetekkel jár?

  • látható a nehezített nyelés

  • az étel a nyelőcsőben pang

  • a beteg köhög, fulladozik

Teendők nyelési zavar esetén, a beteg etetése közben:

  • A beteget félig ülő helyzetben kell elhelyezni táplálkozás közben, majd evés után még fél órát maradjon ülve.

  • Először csak kis falatokat adjunk, és mindig győződjünk meg arról, hogy a beteg az előző falatot lenyelte.

  • A folyadékokat sűrítsük (rostos gyümölcslé, turmixok): a sűrűbb folyadék tovább marad a szájüregben, a betegnek több ideje van, hogy biztonságosan lenyelje.

  • Kerüljük a szénsavas és savanyú ételeket, italokat!

  • Hagyjunk elegendő időt az étel megrágására, lenyelésére!

  • Ne használjunk szívószálat!

  • Ne töltsük tele a beteg száját, mert ez rontja a nyelés hatékonyságát!

  • Étkezés ideje alatt tartsuk távol a külső ingereket (ne szóljon TV, rádió)

  • A szilárd és a folyékony ételt adjuk külön!

  • Kerüljük a ragacsos ételeket (méz, szirup)!


 

A szervezet energiaigénye

A szervezet az energiát bonyolult kémiai reakciók során állítja elő: elégeti a tápanyagokat (ezt nevezzük anyagcserének).

A tápanyagokat két csoportba osztjuk

  • energiát szolgáltató (fehérjék, zsírok, szénhidrátok)

  • energiát nem adó tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok, makro-, és mikroelemek, víz).

Ha kevesebb energiát biztosító ételeket fogyasztunk, a szervezet a saját raktárait üríti ki, csökken a testsúlyunk.

Amennyiben többletenergiát kap, és ezt nem tudjuk hasznosítani, akkor elraktározza, aminek elhízás lesz a következménye.

Az energia mértékegysége a kcal (kilokalória), nemzetközi SI mértékegységben joule (zsul), illetve kJ (kilozsul).

1 kcal = 4,184 (~4,2) kJ-nak felel meg, ill. 1 kJ= 0,239 kcal

1 g fehérje elégetése 4,1 kcal (17,1 kJ)

1 g zsír elégetése 9,3 kcal (38,94 kJ)

1 g szénhidrát elégetése 4,1 kcal (17,1 kJ)


 

Egészséges táplálkozás esetén a napi összes kalóriamennyiség

  • 50-55%-ban szénhidrátokból,

  • 25-30%-ban zsírokból

  • 10-15%-ban fehérjékből áll.

A napi energiaigény 1000-4000 kcal (4200-16800 kJ) között változik, ez függ:

  • kortól

  • nemtől

  • fizikai állapottól

  • aktivitástól

  • egészségi állapottól.

 


 

 

A növekedésben lévő gyermek testösszetétele folyamatosan változik.

A szervezet folyadék- energia és tápanyagigénye nem egyszerűen lineáris kapcsolatban áll a testsúly alakulásával.

Felnőtthöz képest arányosan nagyobb energia- és tápanyagbevitel szükséges.

  • Szervezetük fenntartása mellett

  • Növekedésüket is biztosítani kell

  • Szervezet tartalékai kisebbek- könnyebben alakul ki malnutritio

  • Éhező felnőttek tartalékai 90 napig

  • 1000grammos koraszülöttnek 4 napig

  • Nagyobb gyermeknek 10-15 napig elegendő tartalékai vannak

Gyermekek energiaszükséglete az alábbiakból tevődik össze:

  • Alapanyagcsere: nyugalomban v. alvás alatti, legalább 12 ó éhezés utáni energiaszükséglet

  • Fizikai aktivitással, növekedéssel kapcsolatos szükséglet

  • Exretióval elvesztett kalóriamennyiség

  • Táplálkozás okozta fokozott munka, v. fokozott hőtermelés energiaigénye

 

Alapanyagcsere: BMR= basal metabolic rate

Az alapanyagcsere csecsemőknél megközelítőleg 40-50kcal/kg/nap

Felnőtteknél 25-30 kcal/kg/nap

Az alapanyagcsere ismeretében az energiaszükséglet meghatározása.

Energiaszükséglet(kcal/nap )= BMR x stresszfaktor x 1,25

Stresszfaktor értéke:

  • Sepsisnél: 1,2-1,8

  • Polytraumánál: 1,4-1,6

  • Láz esetén: 1,13

Energiaigényt jelentősen növeli

  • Hideg környezet

  • Láz

  • Égés

  • Sepsis

  • Cardiális v. pulmonális betegség

  • „bepótló növekedés”

Enterális táplálás során a tápanyagok felszívódásának energiaigénye az összes bevitelnek kb. 7%-a.

 

Nagyobb folyadékigény:

  • magasabb energiaforgalomnál,

  • bőséges fehérjebevitel esetén,

  • nagy konyhasótartalmú élelmiszer fogyasztás során,

  • nagy melegben, vagy rendkívül száraz és hideg időjárás esetén.

  • láz- 10-12% C⁰-onként

  • hyperventilatio

  • izzadás

  • hányás

  • hasmenés-enyhe: 10-25 ml/kg/nap

mérsékelt: 25-50 ml/kg/nap

súlyos: 50-75 ml/kg/nap

Napi folyadékszükséglet:

  • a teljes folyadékszükségletünk legjelentősebb részét folyadék formájában vesszük fel,

  • táplálékok szabad és kötött víztartalma

  • igen jelentős víztartalmuk van a gyümölcsöknek és a zöldségféléknek (80% feletti),

  • számottevő mennyiség található a húsokban, halakban, húskészítményekben is (60% felett).

  • A tápanyagok elégetésekor átlagosan további 200 ml víz képződik.

Kiválasztás

  • vesék által kiválasztott napi vizelet mennyisége kb. 1400 ml.

  • Óradiuresis: 1ml/kg/óra

  • párolgás (300 ml) - légzés folyamán és a bőrön keresztüli vízveszteségünk (párolgás),

  • izzadás 300 ml naponta,

  • a széklet víztartalma megközelítőleg 300 ml.

Normálisan az összesen felvett folyadék mennyisége megegyezik a leadott, illetve kiválasztott víz mennyiségével, ebben az esetben tehát folyadékegyensúly áll fenn.

A szervezet belső vízállományában bekövetkező legkisebb változások erőteljesen befolyásolják a sóháztartást is, és fordítva.

A víz-, vagy a sóháztartás jelentős eltérései súlyos, akár életveszélyes anyagcsere- zavarokat idézhetnek elő (kiszáradás, vízmérgezés).

A folyadékigény erősen függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, a fizikai aktivitástól a táplálkozástól és a verejtékezés nagyságától.

A folyadékegyensúly biztosításához nem szükséges az ürített folyadékok összetételének meghatározása.

Tudni kell:

  • Beteg súlyát

  • Folyadékbevitelt

  • Veszteséget

  • Vizelet mennyiségét

  • fajsúlyát

 

A szervezet folyadékterei

  • Intracellularis: kb. 70%

  • Extracellularis

  • Intravasalis = vér 7-9%

  • Interstitialis = kb. 20%

  • Transcellularis: kb. 1%