17. tétel

17. feladat

Az osztályon azzal a feladattal bízták meg, hogy a gyakorlaton lévő ápolási asszisztens

tanulóknak tartson előadást a váladékok megfigyeléséről, valamint a laboratóriumi

mintavétel, mintaküldés szabályairól. Tartsa meg előadását!

Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

– váladékok megfigyelése

– testváladékok felfogása, gyűjtése, mérése,

– váladékfelfogó eszközök szakszerű használata váladékfelfogó eszközök fertőtlenítése

– laboratóriumi mintavétel, mintaküldés szabályai

Váladékok megfigyelése - hüvely váladék

A hüvely belső felszínét bélelő hámban található

egy- egy nyálkás váladékot termelő mirigy,

amely a hüvely tisztaságáért felelős.

Kóros esetben ennek a váladéknak a mennyisége

és minősége megváltozik.

Mennyiségi változás:

gyulladás,

fertőzés vagy

daganat miatt a váladék mennyisége megnő, hüvelyből kifolyik.

Ebben az esetben hüvelyfolyásról (fluor) beszélünk.

Minőségi változás: tartalmát és a szagát kell megfigyelni.

Lehetséges eltérések:

Fehérfolyás:- fluor albus- leggyakoribb elváltozás, amely ideges, legyengült, vagy vashiányos fiatal nőknél fordul elő, nem társul kóros helyi elváltozással.

Gennyes folyás: fehéres, bűzös váladék ürül a hüvelyből, melynek oka a hüvelyben, a méhnyálkahártyán, vagy a méhűrben zajló gyulladásos folyamat. A gyulladást vírus, baktérium, protozoon, okozhatja.

Véres folyás: lehet friss piros, alvadékos, vagy barnás és bűzös. Hátterében vérzési rendellenesség, vetélés-, súlyos esetben daganat áll.

Mérsékelten megszaporodott, szürkés-fehér színű váladék: gombás fertőzés jele;

Bő, hígan folyó tejszerű elváltozás: nemi fertőzés következménye, amely erősen viszket is.

A hüvelyváladék felfogására tisztasági betétet kell használni. Használatakor ügyelni kell a higiénés szabályok betartására.

Váladékok megfigyelése - köpet

Köpet- sputum- a légutak nyálkahártyájának váladéka, amely tüsszentéssel és köhögéssel ürül.

A köpet keletkezése- egészséges ember nem ürít köpetet.

Hosszan tartó ártalom (pl. dohányzás, por, kórokozó, allergén)

hatására a légző rendszerben váladék képződhet.

A köpetürítésben minőségi és mennyiségi változások figyelhetők meg.

1.mennyiségi változások: 1-2 ml-től – 1 l

Oka: hörgőtágulat, tüdőtályog.

2. minőségi változások esetén a köpet színét, szagát,

konzisztenciáját, rétegződését és tartalmát figyeljük meg.

A köpet színe:

- normál esetben: színtelen, nyálkás

-fehér, habos: tüdővizenyőben

• sárgás, zöldes: gyulladások esetén

- élénk piros, habos: tüdővérzésben, tuberculosisban;

• kékes-vörös, alvadékos: tüdőinfarktusban;

- vércsíkos: tüdődaganat; erőlködéssel járó köhögés;

- tapadós, üvegszerű: tüdőasthma.

A köpet szaga:

- normál esetben szagtalan;

- bűzös, rothadásos: tüdőgangréna ( a tüdő szövete elhal).

A köpet konzisztenciája lehet: hígan folyó.

Erősen tapadó, üvegszerű: tüdőasthma.

A köpet rétegződése: nagy mennyiségű köpet állás közben

rétegződik,

tüdőtályog esetén: alsó részen - törmelék; - felül: savó látható.

A köpet tatalma:

• nyálka,

• sejtmaradvány,

• mikroorganizmus,

• vér, - ez esetben vérköpésről beszélünk (haemoptoe),

• por.

A köpet felfogásának eszközei

Köpőcsésze: fajansz, egyszer használatos papír, műanyag, vesetál.

A köpet ürítésekor az ápolónak fokozottan ügyelnie kell a higiénés szabályok betartására.

Köpőcsésze alkalmazásakor az aljára fertőtlenítő oldatot kell tölteni. Célszerű az egyszer használatos eszköz alkalmazása, a fertőzés elkerülése érdekében.

Váladékok megfigyelése – HÁNYADÉK

A hányás esetén az emésztőrendszer tartalma szájon keresztül ürül, amelyet a traktus antiperisztaltikus mozgása tesz lehetővé.

Hányadék, hányás során ( vomitus, emesis), a tápcsatorna tartalma a szájon keresztül kiürül.

A hányás mechanizmusa:

A hányás reflexfolyamat, melynek központja az agytörzsben található. Kiváltó ok lehet az agyi központot ért inger, pl. láz, gyógyszer, mérgezés, vagy a szervezet különböző pontjain lévő receptorok ingerlése. Így lehet: szaginger, látvány, vagy a gyomorban lévő receptorok ingerlése, amelyet hányinger ( nausea) vezet be.

Az idegrendszeri eredetű hányásokat nem vezeti be hányinger. A hányás során az emésztőtraktus antiperisztaltikus mozgást végez (a béltraktus ellentétes irányú mozgást végez) és a béltartalom a száj irányába mozog.

A hányás módja: bevezeti-e hányinger (nausea), vagy nem.

- idegrendszeri hányás, vagy sugárhányás: ebben az esetben a hányást nem vezeti be hányinger.

- emésztőszervi eredetű: hányinger vezeti be, látvány, szag esetén is kialakulhat.

A hányások száma: lehet egyszeri, vagy egymást követően többször is. Bukás: újszülött korban fordulhat elő, mohó étkezésekkor, gyomor kapu szűkület (pylorus- stenosis) esetében.

A hányadék mennyisége: néhány millilitertől- néhány literig terjedhet. Fontos a mennyiség mérése, mert a nagyfokú folyadék- és só veszteség súlyos állapotot idézhet elő.

A hányadék vegyhatása:

- savas: gyomorból származik; de ürülhet a patkóbél területéről is (reflux betegségben szenvedőknél);

- lúgos: kitágult nyelőcsőből ürül, ilyenkor a bűzös és ételmaradékot is tartalmaz.

A hányadék színe és tartalma

- víztiszta, fehéres, habos: gyomorból ered, pl. terhesség, alkoholizmus, savtúlten-gés esetén;

- sárgás, zöldes jellegű: pl. epehólyag gyulladás esetén;

- friss, piros, vagy véralvadékos: vérzés esetén, pl. gyomordaganat, gyomorfekély, nyelőcső vérzése miatt. Vérhányás- haematemesis.

- kávéalj szerű, barna: gyomorvérzésben a sósav emésztő hatására a vér festékanyaga megváltozik;

- sötétbarna színű: bélelzáródáskor, ilyenkor nagy mennyiségű bélsár ürül, amely széklet szagú. Bélsárhányás: miserere.

- ritka esetben a hányadék tartalmazhat növényi részeket, bélférget, gyógyszert, idegen anyagokat (főleg gyerekeknél, pl. magvak, játékdarabok).

A hányadék felfogásának eszköze: hánytál, vagy vesetál.

A hányadék vizsgálatra küldése

- mérőhenger: gyomornedv szekréció vizsgálata miatt; ha fontos a mennyiség

- kémcső: gyomornedv szekréció vizsgálatában, ha a gyűjtés szakaszosan (frakciókban) történik;

- mintavételi pohár, vagy műanyagfedeles tartály: a hányadék tartalmának kimutatására.

Gastroccult vizsgálat: alkalmas a hányadék-, vagy a gyomortartalomban lévő vér kimutatására. A gyomortartalom szonda segítségével nyerhető.

Váladékok megfigyelése - vizelet

A normál vizelet összetétele:

• urobilinogén

• víz, kreatinin

• karbamid

• ásványi sók

• húgysav.

A vizeletürítést befolyásoló tényezők:    

• folyadékfogyasztás

• szociokulturális tényezők

• egyéni szokások,

• kóros állapotok

• fájdalom

• gyógyszerek (vízhajtók)

• terhesség

• sebészi beavatkozások

• Izomtónus

• pszichés hatások

• A vizelet megfigyelése
  Mennyiségi változások

• 1.  Anuria: a vizelet mennyisége kb. napi 100 ml.

• Okai: álanuria: a vizelet megrekedése, melynek hátterében a vizelet kiürítésének képtelensége áll (kő, daganat, gyógyszer). Valódi anuria: a vesék nem választanak ki, ezért nem ürül vizelet.

• 2. Oliguria: a napi vizeletürítés mennyisége kb. 500 ml

• Okai lehetnek: csökkent folyadék fogyasztás, vizenyők (oedémák) keletkezése, fokozott folyadék vesztése, meleg éghajlat, veseelégtelenség.

• 3. Polyuria: a napi ürítés mennyisége több, mint 2000 ml.

• Okai: fokozott folyadék fogyasztás, vízhajtók szedése, cukorbetegség, oedemák kiürülése, veseelégtelenség, diabetes insipidus.

• Minőségi változások

• Normális esetben: az urobilinogén miatt: szalmasárga színű, jellegzetes szagú folyadék, melynek színét befolyásolja a vizelet sűrűsége.

• Fajsúlya: 1020-1025 ml között van naponta.

Kóros esetben: a vizelet tartalmaz olyan alkotókat, amelyek normál esetben nem lehetnének benne.

• bilirubin: a máj működési zavara miatt- bilirubinuria: bilirubin vizelése.

• Urobilinogén: a máj működési zavara miatt fokozott mértékben lehet jelen

• Cukor, aceton: a máj rendellenes működése miatt, alakul ki, amikor a szénhidrát anyagcserét befolyásoló működésével befolyásolja a vér-cukorszint változásait.

• Cukorbetegség esetén, ha a vér cukor szintje megemelkedik, akkor a cukor a vizeletben megjelenik, ezzel együtt az aceton is.

Glikosuria: cukor vizelése; - acetonuria: aceton vizelése.

Fehérje, genny: a vese gyulladásos működése- és a patológiás terhesség miatt jöhetnek létre. Albuminuria: fehérje vizelése

Pyuria: genny vizelése.

A vizelet színe: Normálisan:szalmasárga.

Kórosan: 

• sárgásbarna: a máj betegsége miatt, fokozott bilirubin ürítés hatására a színe sötét színű.                                           

• piros, véres színű: vesekő, sérülés, vagy daganat, esetleg májelégtelenség.

• Gyógyszerhatás: egyes gyógyszerek megfesthetik a vizeletet, pl. B- vitamin hatására intenzív sárga szín, kontrasztanyag, pl. indigókármin hatására kék szín

• Vörös szín: céklától

A vizelet átlátszósága:

• pirosas: vértől;

• opál: fehérjétől;

• zavaros: gennytől, nyiroktól, oldhatatlan sóktól.

• színtelen: polyuria miatt

•  téglavörös: fokozott urobilinogén kiválasztásakor

• A vizelet szaga

• Normál esetben: aromás, „húsleves" szagú.

• Állott vizelet: ammóniára emlékeztető.

• Cukorbetegségben: savanykás, aceton szagú.

• Májbetegségben: májszagú a vizelet szaga.

A vizelet sűrűségének változásai

• A vizelet sűrűségének, illetve fajsúlyának változásait a bennük lévő oldott anyagok mennyisége és a víz aránya határozza meg. Ez normál táplálkozás és folyadék fogyasztás esetén 1001-1035g/l közötti értéket mutat.

• Az egészséges embert figyelembe véve, a napi átlag 1012-és 1020 g/l között mozog.

• Abban az esetben, ha a vese nem képes kiválasztani, illetve hígítani, sűríteni, az érték 1010 . Az állapot neve: asthenuria (a vese hígító - koncentráló képessége megszűnik, a vizelet fajsúlya azonos az elsődleges vizelet fajsúlyával, tehát a vérplazmával).

• Bacteriuria: a vizeletben bactériumok, vagy csírái vannak jelen.

• A vizelet felfogásának eszközei

• Újszülött, csecsemő: pelenka, vizelet felfogó zacskó (steril)

• Gyermek, felnőtt: „angol W.C"., szoba-W.C., ágytál, vizeletgyűjtő edény, kathéter, kondomkatéter.

• Kathéter: gumi, műanyag, vagy szilikon alapanyagú, egyszeri, vagy tartós felfogást szolgálja, különféle méretben, az átmérőt figyelembe véve.

• Gyűjtött vizeletminta

• Olyan vizeletminta, amelyet adott időtartam alatt ürít a páciens.

• A gyűjtés megkezdése előtt mindig ki kell üríteni a hólyagot, majd ezt követően az összes vizeletet fel kell fogni.

• Ha a gyűjtés 24 órás időtartamra szól, a gyűjtés első frakciója a reggeli második vizelet lesz, míg az utolsó frakciója a következő nap első vizelete.

• A gyűjtött vizelettel végzett vizsgálatokhoz a laboratóriumnak ismernie kell az összes vizelet mennyiségét.

• Ehhez a teljes vizeletmennyiséget nem kell eljuttatni a laboratóriumba, meg kell mérni a mennyiséget, és fel kell jegyezni a kérőlapra.

• A vizeletből alapos keverés után elegendő 1-2 decilitert eljuttatni a laboratóriumba.

Gyűjtött vizeletből végzett vizsgálatok

• Vizelet VMA-vizsgálat (vanilin-mandulasav) a vérnyomáscsökkentőkre nem csökkenő magas vérnyomás hátterében álló egyik lehetséges ok, a mellékvesevelő hormonokat termelő daganat (phaeochromocytoma) kimutatására szolgál.

A VMA a mellékvesevelőből felszabaduló hormonok (adrenalin, noradrenalin) bomlásterméke, mely a vizeletben kiválasztódik.

Speciális előkészület:

A vizeletet 10 ml 25%-os sósavat tartalmazó, sötétített vizelettartályban kell gyűjteni, a kicsapódás és lebomlás megelőzésének érdekében.

A gyűjtéskor vigyázni kell, hogy a felfröccsenő sósav ne okozzon sérülést, felmaródást, ne direkt a gyűjtőedénybe ürítse a beteg a vizeletet).

A laboratóriumba a mintát szintén sötét üvegben kell beszállítani

A menstruációs ciklus és vérzés megfigyelésének szempontjai

• Ciklikusságát

• Ciklus hosszát

• Vérzés mennyiségét

• Vérzés minőségét

• Kíséri-e hasi fájdalom, görcs

• PMS

• Egyéb tünetek

A szabályos menstruációs ciklus

A menstruációs ciklus, élettani változások visszatérő sorozata a női szervezetben, nemi hormonok irányítása alatt áll.

A lányok első menstruációja, a serdülőkor kezdetén, általában 12-13 éves korban következik be, ezt szaknyelven "menarche"-nak nevezzük.

Serdülőkorban a menstruációs vérzés még általában rendszertelen, változó mennyiségű.

Az első menstruációt követően általában hónapok, ritkán 1-2 év alatt a ciklus szabályossá válik. 18 éves korig nem jelentkező menstruációt kórosnak tekintjük.

A ciklus hossza az egyes nők esetében eltérő, de normális esetben 21 és 35 nap között van.

A menstruáció során mintegy 50-150 ml vér, szövettörmelék és nyák távozik. Ilyenkor a méhnyálkahártya külső rétege degenerálódik és leválik. A menstruáció általában 50 éves kor környékén marad el.

A SEB, SEBVÁLADÉK MEGFIGYELÉSE

A seb a szövet, a bőr, a nyálkahártya folytonosságának megszakadása

Külső ártalmak vagy belső kórokok miatt.

Külső sebek: a bőr és a külvilággal közvetlenül érintkező nyálkahártya sebei.

Belső sebek: a kültakaró sérülése nélkül bekövetkező, a belső szerveken keletkezett sebek. 

 Egyszerű, felszínes sebek: a sebzés csak a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre terjed.

Szövődményes, mély sebek: a sebzés a bőr alatti kötőszövetnél mélyebbre hatol és más szervek is sérülnek (izompólya, izom, ér, ideg). 

Penetráló seb: a sérülés következtében egy testüreg is megnyílik (pl. koponya, hasüreg, izület).

Perforáló seb: a sérülés következtében üreges szerv nyílik meg (pl. húgyhólyag, gyomor, bél, epehólyag).

A sebek megjelenési formái a sérülés körülményeitől függenek: a seb alakja, nagysága, mélysége, a sebszélek helyzete a sérülést okozó behatás és a sebzés iránya

Sebek osztályozása:

• Sértő eszköz, a sérülés keletkezési mechanizmusa

• Szövetroncsolódás mértéke

• Szennyeződés mértéke szerint

Sértő eszköz szerint:

Szúrt seb (vulnus punctum)

Metszett és vágott seb (vulnus scissum et caesum)

Zúzott seb (vulnus contusum)

Szakított seb (vulnus lacerum)

Harapott seb (vulnus morsum)

Lőtt seb (vulnus sclopetarium) 

A sebgyógyulási folyamat szakaszai

1.Bevezető szakasz: a sebfelületet véralvadék borítja. A kialakult fibrin-váz zsugorodása egymáshoz közelíti a sebszéleket

2. Sebtisztulás. Az elhalt részek eltávolítása. Minden sebben közvetlenül a sebszélek mellett keskenyebb-szélesebb zónában elpusztult sejtek vannak. A seb csak akkor gyógyul, ha életképes szövetek kerülnek kapcsolatba egymással. Vér- és nyirok-capillárisok képződnek, ezek teszik lehetővé a sebtisztulást; a sejttörmelékeket a mozgó sejtek, a phagocyták távolítják el.

3. Sejtes átépülés. Az új erek mentén finom rostrendszer képződik. Ebben az irányító vázban köles-lencse nagyságú szemölcsök alakjában keletkezik a granulációs vagy sarjszövet. Az egészséges sarjszövet szemcséi egyformák, élénk korallpirosak, nem vérzők.

Sarjszövetképződés zavarai:

• Csökkent v. hiányos (viszértágulatos fekély)

• Granulációs daganat: vadhús, keloid

4.Hegesedés szakasza: a hámmal fedett hegszövet erekben gazdag, környezeténél vörösebb. Később ez erek száma csökken, a heg halványabb lesz és zsugorodik.

A sebgyógyulás fajai

Elsődleges sebgyógyulás (sanatio per primam intentionem) a sebgyógyulás a sebszélek felől indul meg. Így gyógyulnak a pontosan illeszkedő, nagyobb szövethiánnyal nem járó sebszélek, fertőzéstől mentes sebek.

Másodlagos sebgyógyulásról (sanatio per secundam intentionem) a seb gyógyulása a sebalapon kezdődik. Így gyógyulnak a roncsolt, tátongó szélű, erősen fertőzött sebek. A heg merevebb és hiányoznak a másodlagos elemek (szőrtüsző, verejtékmirigy), mivel ezek nem regenerálódnak. 

Pörk alatti sebgyógyulás: felületes sebeken, vérző horzsolásokon a megalvadt és beszáradt vérből és szövetnedvekből száraz pörk képződik.

A pörk szélei erősen tapadnak a környező ép bőrhöz. A seb néhány nap alatt gyógyul, a pörk megvédi a sebfelületet a külvilág ártalmaitól. Amikor a pörk alatt a hám teljessé válik, a pörk leválik. A nyálkahártyán hasonlóan, nedves pörk alatt gyógyul.

A sebgyógyulás nem helyi folyamat; a szervezet általános állapotától függ.

Elősegíti:

• a sérült jó állapota

• Kielégítő tápláltsága

• Ép vérkeringés

• Fertőzésmentesség

• Szakszerű sebellátás

Hátráltatják:

• Rossz erőállapot

• Alultápláltság

• Vitaminhiány

• Elégtelen vérkeringés

• Sebfertőzés

• Bennmaradt idegentest