1. tétel
1. feladat
Ön részt vesz az ápolási asszisztens tanulók gyakorlati képzésében. Mai előadásának témája
az ápolási folyamat megvalósítása. Tartsa meg előadását!
Előadása a következő szempontok alapján történjen:
– az ápolási folyamat definíciója
– az ápolási folyamat lépései
– problémamegoldás az ápolási folyamatban
– adatgyűjtés módszerei
– az ápolási dokumentáció
Definíciója a WHO szerint Az ápolási folyamat az egyének, családok és/vagy közösségek egészsége érdekében végzett jellegzetes ápolási beavatkozások rendszere. Magában foglalja a tudományos módszerek alkalmazását a beteg vagy kliens, család vagy közösség egészségügyi szükségleteinek meghatározására, a szükségletek kielégítésének tervezését, az ápolási tevékenység megvalósítását és az eredmények értékelését. Az ápolószemélyzet együttműködve az egészségügyi team többi tagjával és a kiszolgált egyénnel vagy csoporttal, meghatározza a célokat, prioritásokat állít fel, meghatározza a szükséges ápolást/gondozást, mozgósítja az erőforrásokat, ezután közvetlenül vagy közvetve ápolási szolgáltatást nyújt. Ezt követően értékeli az eredményeket. Az eredményekből származó információ visszacsatolásként szolgál a változtatásokhoz a további beavatkozásokban, hasonló ápolási/gondozási szituációkban. Ily módon az ápolás egy dinamikus folyamattá válik, amely alkalmas az adaptációra és fejlődésre. Az ápolási folyamat nagy vonalakban négy lépcsőből áll:
1. Az ápolási szükségletek megállapítása.
2. A tervezés.
3. Az ápolási terv végrehajtása.
4. Értékelés, visszacsatolás.
Az ápolási szükségletek megállapítása A beteg szükségleteinek megállapítását az információgyűjtés előzi meg. Minden lényeges információt gyűjtsünk össze a beteg múltbeli és jelenlegi egészségi problémáiról, szociális anamnéziséről, napi életmódjáról, szokásairól, mit szeret és mit nem. Az információt a betegtől vagy hozzátartozójától vagy, pl. mentősöktől szerezzük. Ezt a fázist a szisztematikus megfigyelés jellemzi. A megfigyelés kiterjed az egész testre, a beteg fizikális és érzelmi állapotára. Ilyenkor figyelhetünk meg pl. nehézlégzést, perifériás keringési elégtelenséget, zavartságot stb. Ebben a fázisban rögzítjük a kardinális tünetek értékeit is. A tünetek lehetnek:
· Objektív tünetek. Azokat a tüneteket, amelyeket a betegen kívül más is észlel, objektíveknek nevezzük. Pl. duzzanat, nehézlégzés.
· Szubjektív tünetek. Minden olyan tünetet, amelyet más személy nem észlel, de a beteg tapasztal, szubjektívnek neveznek. Pl. fájdalom, hányinger, félelem.
FELMÉRÉS(ápolási szükségletek megállapítása)
Módszere: megfigyelés, kommunikáció (önálló áp. tev.)
Megfigyelés a 4 érzékszerv használatával
* Látás: bőrszín, vizelet, széklet, váladékok, testtartás, járás
* Hallás: légzés, köhögés, beszéd
* Tapintás: bőr turgora, oedéma
* Szaglás: váladékok, sebek, lehelet
A betegmegfigyelés szempontjai
* Általános megtekintés: arc, arckifejezés,bőr, nyh, fizikai áll.,tartás, fekvés
* Kardinális:hőmérséklet, pulzus, RR, légzés
* Testtájankénti megfigyelés
* Alapvető szükségletek megfigyelése:
* alvás, pihenés, mozgás, aktivitás, higiéné, táplálkozás, kiválasztás,folyadékfelvétel,
* biztonság
* Érzékelés
* Fájdalom
* Testváladékok
* Tudat
Kommunikáció
* Direkt
* Indirekt
Információ
* Objektív
* Szubjektív
Ápolási dokumentáció→ápolási anamnézis részében rögzítjük a megfigyelt, mért, megtudott adatokat
A beteg szükségleteinek megállapítása
szükséglet→drive→egészséges ki tudja elégíteni, a betegnek segíteni kell a hiányállapot megszüntetésében.
Maslow-i piramis alapján (lehetnek párhuzamosságok) a prioritások megállapítása (táplálkozás, biztonság)
Tényleges problémák: a beteg közvetlenül észleli, tapasztalja
Lehetséges problémák: valaminek a kockázata (baleset, felfekvés)
ápolási diagnózis
A beteg problémája: zavar v. veszély a beteg fizikális, pszichés, szociális szükségleteinek egyensúlyában
(étvágytalanság, szájszárazság, nyugtalanság, tachycardia, fájdalom, hányinger, hely- helyzetváltoztatási nehézség, rossz közérzet)
Zavar: ami most van
Veszély: ami az állapotából következik
Befolyásoló tényezők: a beteg kora, neme, betegség típusa, kiterjedése, fizikális állapot,emocionális tényezők, iskolai végzettség
Az ápolási dg. tartalmazza:
* Problémát
* Háttérben álló okot
Sérülés nagyfokú kockázata zavartság miatt stb.
Áp. dg. típusai:
* Aktuális: az ápoló olyan klinikai ítélete, melyet a felmérés során gyűjtött és rendszerezett, szubjektív és objektív adatok igazolnak
* Kockázati: az ápoló olyan klinikai állapotot fogalmaz meg, amelyben az egyén v. csoport nagyobb mértékben hajlamos a jelzett baj kialakulására, mint mások hasonló helyzetben
Az ápolás megtervezése
Az ápolás tervezése 4 lépcsőből áll:
* Fontossági sorrend megállapítása
* Célok meghatározása
* Ápolási tevékenység megválasztása
* Az áp. terv leírása, megfogalmazása
Prioritások:
* Melyik a legsürgősebb? – az életet veszélyeztető
* Melyik a legfontosabb? – alapvető fizikális igények
* Szakmai szempontok: - steril, nem steril beavat.
* Hozzáférhetőség: - előjegyzés
* Beteg egyéni kívánsága: - a sorrendet együtt állapítjuk meg
ápolási terv
Betegközpontú ápolási elveknek megfelelően a célok kitűzésében a beteg (ha állapota engedi) a családja v. más személy is részt vesz.
A célokat és a várható eredményt bizonyos időtartamra határozunk meg.
* Rövidtávú : 1-3 nap
* Középtávú: 3-30 nap
* Hosszú távú: 30 napon túl
Az ápolási tervek lehetnek:
* Problémaorientált
* Napi terv
* Standard: műtéti előkészítés, postop. áp., újszülött ellátás
Az ápolási terv magában foglalja:
* A beteg szükségleteinek felmérését
* Áp. Dg. Prioritások szerint
* Célok
* Várható eredmények
* Ápolási tevékenységek
Az ápolási terv végrehajtása
Áp. Terv. Végrehajtása = áp. Terv. Kivitelezése
Kivitelezés előtt
* Eszközök számbavétele
* Ápolási, izoláció, hulladékkezelés eszközeinek előkészítése
* Kompetencia felmérése
* Környezet kialakítása
* beteg előkészítése
* dokumentálás
Az eredmények értékelése
Az ápolási folyamat értékelése a betegre irányul:
* Méri a beteg ápolási beavatkozásra adott reakcióját
* Állapotának a célkitűzéshez mért javulását
Ápolás hatékonyságának mérése.
* Áp. Cél megvalósulása
* Ápolásvezetés
* Kezelőorvos
* Beteg, hozzátartozó
* Összehasonlítás standardokkal, más osztály, kórház eredményeivel
Ápolási dokumentáció
A betegellátás folyamatosságát elősegítő, szakszerű, írásbeli kommunikáció. Az ápolás során előforduló események, adatok, információk átadása az ápolást végzők között.
1997. Évi CLIV. Törvény az egészségügyről
DOKUMENTUM !!!
Bizonyíték: jogi, szakmai, etikai kérdésekben (ellátók, ellátottak tekintetében)
Ápolás minősége javul
Folyamatos információ
Beteg biztonságérzetének fokozása
Egyértelmű felelősség
Előnye a beteg szempontjából
* Betegközpontú ápolási lehetőség
* Beteg egyéni szükségletei, igényei, lehetőségei
* Egyenrangú partner
* Beteg felelőssége az eg. megőrzés, megelőzés, gyógyulás terén
* Biztonságérzetet nyújt
Előnye az ápolók szempontjából
* Folyamatosan követhető a beteg állapotában bekövetkező változások, intézeten belül információ átadás, visszatérő beteg
* Ápolástervezésben módszerességet biztosít
* Formai és tartalmi rendszert biztosít
* Rögzített a beteg reakciója a beavatkozásokra
* Dokumentáltak az ápolási műveletek
* Objektíven megállapítható az ápolói létszám
* Elemezhetőek a költségek
Előnye az ápolók szempontjából
* Fokozza az ápolók jogi, etikai, szakmai felelősségérzetét
* Az ápolás eredményei, hiányosságai bizonyítottá válnak
* Betegátadás alapja
* Kommunikációt biztosít az ellátó-team tagjai közt
* Problémamegoldó megközelítés
* Ápoláskutatás alapja
* Segíti az ápoló hallgatókat
RÉSZEI
* Borítólap
* Lázlap
* Folyadéklap
* Napi ápolási lap
* Ápolási terv
* Ápolási zárójelentés
* Speciálitások
+ folyamatábra, 10. fejezet Bokor Nándor könyv